Viharkár a HM VERGA Zrt. Zirci Erdészetének bükköseiben Varga Péter 2011

Zirci Erdészet Viharkár Ökológiai elemzés Ökonómiai elemzés Kárfelmérés Kárérték-számítás Eredmények Összefoglalás, következtetések

A táj természeti viszonyainak jellemzése Dunántúli-középhegység nagytáj, Bakonyvidék középtáj Magas-, Keleti-, kis töredéke Déli Bakony erdészeti táj Főként dolomit-, lösz alapkőzet, É-D-i peremterületeken jellemző még a mészkő, márga, agyag, kavics Éghajlatában a hegyvidéki jelleg sajátos vonásai (hűvösebb nyár, kiegyenlítettebb hőmérsékletjárás, közepes csapadék, kisebb csapadékbizonytalanság, közepes napfénytartam) A terület éghajlatát döntően szubatlantikus klímahatások határozzák meg Átlagos évi csapadékösszeg: 709 mm Átlagos évi középhőmérséklet: 9,2 °C Júliusi 14 órai légnedvesség: 65-70% A napsütés évi összege: 1950 óra

A HM VERGA Zrt. Zirci Erdészete Mindösszesen 9.634,29 hektáron gazdálkodik (H.v. rend. 99,9%) Alapvetően magas vágásérettségi korú, keménylombos fafajokból álló állományok (B, Cs, T, K, Gy) ter., fakészl. 90% Korosztályviszonyok: kis területtel (31-40, 51-60, 71-80 éves), nagy területtel (11-20, 61-70, 101- éves)

Az erdészet bükk-gazdálkodása Bükkös faáll.-típus: 28,5% (2.699,19 ha) → (70% jó növekedésű) Összes erdőterület 21,7%-a (mag e.: 1.987,25 ha, sarj e.: 71,71 ha) Összes fakészlet 37,5%-a (mag e.: 716.625 m3, sarj e.: 21.125 m3) A bükkök vágásérettségi kora 112 év

Álgeszt-elemzések az erdészet területén I. Az elemzéseket hat erdőrészletben végeztük el 772 db (300 m3) rönkméretű és –minőségű választékot vizsgáltunk 6 típus: felhős, csillagos, abnormális, kör, aszimmetrikus, pillangós A kiértékelések Image J rajz- és elemzőprogram segítségével A legnagyobb bütü átmerő (44 cm) a felhős, míg a legkisebb (38 cm) a pillangós típus esetében volt Az álgeszt területeknél a legnagyobb a felhős (322 cm2), legkisebb a pillangós (136 cm2) esetében volt A legnagyobb átlagos álgeszt terület a Porva 11/A erdőrészletben volt 283 cm2-el, míg a legkisebb (152 cm2) a Porva 12/A és D erdőrészletben. A törzsek: 2%-át (11db) abnormális-, 35%-át (279 db) aszimmetrikus-, 8%-át (61db) csillagos-, 19%-át (143 db) felhős-, 22 %-át (171db) kör-, és 14 %-át (107 db) pillangós álgesztű választék alkotta

Álgeszt-elemzések az erdészet területén II. A Porva 8/F, és a Porva 11/D erdőrészletekben az álgesztek területe a bütük területének átlagosan 17%-át, a Porva 11/A erdőrészletben 18%-át, a Porva 11/F részletben 15%-át, a Porva 12/A és D-ben pedig csupán a 11%-át foglalták el.

A vihardöntés meteorológiai értékelése Kiemelkedő éves csapadékösszeg: 962 mm Szarvaskúti mérőállomás május havi csapadéka: 372 mm Május 15-i csapadék Szarvaskúton: 34 mm Széllökések Kőrishegyen: 30 m/s (108 km/ó) Széllökések Kab-hegyen: 45 m/s (162 km/ó)

A vihar pusztítása és a kárelhárítás az erdészetnél Főleg a 70 évnél idősebb állományok károsodtak Megközelítőleg 150.000 brm3 faanyag dőlt le 2010-ben 105.000 m3-t dolgoztak- és készítettek fel A károsodott anyagnak a 80%-a bükk (86.061 brm3) (74.835 net.m3) A károsodott anyagnak a 20%-a egyéb faanyag (19.929 brm3) 80%-a véghasználati korú volt 382 db erdőrészletben okozott kárt, 3337 ha-nyi területen 294 db (2532 ha-nyi) erdőrészlet volt az, ahol bükkösök álltak A papírfa a választékok 69%-át adta (51.698,63 m3) A termelések hosszú-, és rövidfás munkarendszerben történtek Vezérgépek: Csörlős vonszolók, forwarderek 8 fakitermelő brigád

A keletkezett kár nagysága I.

A keletkezett kár nagysága II.

Összefoglalás A komplexen fellépő időjárási esemény nagy károkat okozott az erdőgazdaságnál Az időjárási elemek rendkívüli ereje, és -mennyisége miatt védekezni nem lehetett A bükkök sekély gyökérzetük és nagy koronájuk miatt különösen nagy károkat szenvedtek A viharkárosításra tendencia nem volt felállítható (hol, milyen korú, mely állományok) Megelőző védekezések: elegyfafajok, többszintes állományok, erdőszegélyek kialakítása Klímazónájában a bükköt megtartani, a felújításokat befejezni Erősen károsodott foltokban mesterséges kiegészítés, tőrevágás