Biogeográfia 2. A Föld flórájának megoszlása és felosztása A Kárpát-medence flórájának felosztása

1. A Föld flórájának felosztása Hasonlóságok, különbségek, de főleg flórafejlődési viszonyok (flóravándorlás!) alapján a Föld flóráját az alábbi hierarchikus módon oszthatjuk fel. Good, R. 1974. The Geography of Flowering Plants.

1.1. Újvilági trópusi flórabirodalom (Neotropis) Ide tartozik: 1. Közép- és Dél-Amerika trópusi területei 2. Pampák meleg-mérsékelt övi területei (flórafejlődési hasonlóságok alapján) Jellegzetes növények: Cactaceae (kaktuszfélék): Gymnocalycium, Rebutia, Lobivia Agavaceae (agavéfélék): Agave, Yucca Solanaceae (burgonyafélék): Solanum, Datura Bromeliaceae (ananászfélék): Tillandsia usneoides (epifiton) Trópusi esőerdők óriásfái: Meliaceae (mahagónifélék): Swietenia (mahagóni), Cecropia Moraceae (eperfafélék): Hevea (kaucsukfa)

Cactaceae (Kaktuszfélék) Opuntia (oszlopk.) Gymnocalycium Astrophytum

Fuchsia (fukszia, Onagraceae) 110 faj, néhány kivételével Dél-Amerika trópusi területein Solanum (Solanaceae) Több mint 1500 fajuk nagy része Dél-Amerikában honos Solanum tuberosum (burgonya) (Dél-Peru) Solanum lycopersicum (paradicsom) (Peru)

1.2. Óvilági trópusi flórabirodalom (Palaeotropis) Ide tartozik: Afrika és Ázsia trópusi és szubtrópusi területei (Leggazdagabb a flóra Madagaszkáron és az Indonéz szigetvilágban) Óceánia szigetvilága sok bennszülött faj (pl. Újkaledónia)

A Palaeotropis jellegzetes növényei Afrikai trópusi esőerdők óriásfái: Meliaceae (mahagónifélék): Entandophragma, Khaya Mimosaceae (mimózafélék): Newtonia Euphorbiaceae (kutyatejfélék): Macaranga Ázsiai trópusi esőerdők óriásfái: Dipterocarpaceae (dipterokarpuszfélék) Anacardiaceae (szömörcefélék) Dilleniaceae (dilléniafélék) Egyéb növénycsoportok: Araliaceae (borostyánfélék) Moraceae (eperfafélék): több mint 1000 Ficus faj Balsaminaceae (nebáncsvirágfélék): sok Impatiens (nebáncsvirág) faj Epifitonok: Loranthaceae (fagyöngyfélék): kb. 500 faj Asclepiadaceae (selyemkórófélék) Rubiaceae (buzérfélék)

Új-Kaledónia: biodiverzitási „forró pont” 3250 faj 76 % endemikus

Dipterocarpaceae (Dipterokarpuszfélék) kb. 50 faj Ázsia tropikus vidékein törzsükből gyantát, balzsamot nyernek ki

Moraceae (eperfafélék) kb. 850 Ficus faj fontos gyümölcsök fája értékes Piperaceae (borsfélék) Piper (bors): 2000 trópusi faj sok fűszer- és gyógynövény Ficus benghalensis („Banyan tree”) – India nemzeti fája Piper nigrum (fekete bors)

1.3. Ausztráliai flórabirodalom (Australis) Ide tartozik: Ausztrália a környező szigetekkel Flóra: 20 000 edényes növényfaj: 86% endemikus , 11% betelepített Evolúciós bélyeg: csak örökzöld növények fordulnak elő Eredet: kréta kori Gondwanai esőerdők (pl. Nothofagus, páfrányok) Európai hódítók megjelenése óta 61 faj pusztult ki Jellegzetes növények: Araucariaceae (araukáriafélék): Agathis sp. Myrtaceae (mirtuszfélék): Eucalyptus spp. (több mint 700 faj), Casuarina, Callistemon spp. Proteaceae (próteafélék): sok bennszülött faj, pl. Banksia, Hakea spp.

Agathis philippinensis Tasmániai „Gondwana” esőerdő The distribution of Agathis

Eucalyptus terticornis Eucalyptus regnans 80 méteres óriásfa Eucalyptus tetragona

Solanaceae (burgonyafélék) Malvaceae (mályvafélék) A kaktuszok, pozsgások helyett az arid területeket szklerofil cserjék népesítik be, elsősorban: Solanaceae (burgonyafélék) Malvaceae (mályvafélék) Polygonaceae (keserűfűf.) Ptilotus exaltatus (Amaranthaceae) Homalocalyx polyandrus (Myrtaceae) Solanum quadriloculatum Ptilotus yellabinna (Amaranthaceae)

1.4. Fokföldi flórabirodalom (Capensis) Ide tartozik: Dél-Afrika mediterrán klímájú délnyugati része A legkisebb flórabirodalom, területe 90 000 km2 (a Föld 0.04%-a) Az afrikai Paleotropis-tól sivatagok (Namíb-, Kalahári) választják el Flóra: 8600 faj (a Föld 3-4%-a), ebből 5800 (68%) endemikus ! Jellegzetes növények: Geraniaceae (gólyaorrfélék): Pelargonium (muskátli) fajok Ericaceae (hangafélék): kb. 765 faj Aizoaceae (kristályvirágfélék): pozsgás sivatagi növények Asteraceae (fészkesek): 1000 faj: Senecio (aggófű), Gerbera, Gazania Asphodelaceae (genyőtefélék): Kniphofia Asparagaceae (spárgafélék): Asparagus Iridaceae (nősziromfélék): 624 faj: Freesia Proteaceae (próteafélék): Protea A fás szárúak száma igen csekély

A legfajgzadagabb növénycsaládok és nemzetségek A Fokföldi flórabirodalomban

„Karoo”: félsivatag Dél-Afrikában Endemikus pozsgás nemzetségek egész sora Haworthia, Lithops, Faucaria Klasszikus földrajzi álvikarizmus: pozsgások - kaktuszok

Protea cynaroides Leucospermum cuneiforme Adromischus cristatus

Stapelia sp.

1.4. Északi mérsékelt övi flórabirodalom (Holarktis) Ide tartoznak: Északi félgömb trópusokon és szubtrópusokon kívüli területei a sarkvidékig: 1. Észak-Amerika (USA déli államaitól északra) 2. Európa 3. Ázsia (Elő-Ázsiától, Himalájától, Dél-Kínától, Japántól) Jellegzetes növények: Mérsékelt övi lombhullató fák és cserjék (Acer, Betula, Carpinus, Corylus, Fagus, Quercus, Tilia) Valódi fenyőfélék (Abietaceae) A Holarktiszra jellemző fajgazdagabb növénycsaládok: Ernyősök (Apiaceae) Boglárkafélék (Ranunculaceae) Békabuzogányfélék (Sparganiaceae)

Eurázsia és Észak-Amerika flórája között szembetűnő a rokonság: a két kontinens csak a Harmadkorban vált szét északi féltekén egységes arktotercier flóra fejlődött ki → a fontosabb fás nemzetségek mindkét kontinensen előfordulnak → sok faj a 2 kontinens boreális övében elterjedt (cirkumpoláris area) Acer (juhar) Közép-Európa: 5 faj Észak-Amerika: 7 faj Ulmus (szil) Közép-Európa: 3 faj Észak-Amerika: 3 faj

Betulaceae (nyírfélék): 2 nemzetség: Betula (nyír) és Alnus (éger) Fagaceae (bükkfélék): 9 nemzetség, 900 faj, többsége a Holarktis területén elterjedt Quercus (tölgy), Fagus (bükk), Castanea (szelídgesztenye) Betulaceae (nyírfélék): 2 nemzetség: Betula (nyír) és Alnus (éger) Közvetlen rokon család: Corylaceae (mogyorófélék): Corylus (mogyoró), Carpinus (gyertyán)

Brassicaceae (keresztesvirágúak): Rosaceae (rózsafélék): Geum, Rosa, Potentilla ill. gyümölcsfák: Pyrus, Malus, Prunus, Amygdalus, Cerasus stb. Brassicaceae (keresztesvirágúak): Sisymbrium, Capsella, Dentaria, Camelina, Brassica, stb. Caryophyllaceae (szegfűfélék): Dianthus, Stellaria, Lychnis, Saponaria, Gypsophila stb.

Apiaceae (ernyősök) közel 3000 fajuk jellemzően az északi mérsékelt övben honos sok fűszer- és gyógynövény (pl. Carum - kömény, Anethum - kapor) fajgazdag nemzetségek: Seseli (gurgolya), Peucedanum (kocsord) Ranunculaceae (boglárkafélék) 1700 fajuk többségében lágyszárú évelő (sok a geofiton) dekoratív kerti dísznövények (pl. Clematis, Anemone, Pulsatilla) fajgazdag nemzetségek: Ranunculus (600 faj), Delphinium (365 faj)

Vízállások, mocsarak, nedves rétek egyszikű növényei Cyperaceae (palkafélék): Carex (sás), Cyperus (palka) Juncaceae (szittyófélék): Juncus (szittyó), Luzula (perjeszittyó)

1.6. Antarktikus flórabirodalom (Holantarktis) Ide tartoznak: 1. Déli-sarkvidék (csak a Graham-földön van gyér növényzet) 2. Déli-félgömb mérsékelt övi és szubtrópusi területei (egykor összefüggtek) - Új-Zéland a környező szigetekkel - Dél-Chile (Valvídia, Tűzföld) - Atlanti- és Csendes-óceán déli részének apró szigetei Jellegzetes növények: Cyatheaceae (páfrányfafélék): Dicksonia antarctica Araucariaceae (araukáriafélék): Araucaria Fagaceae (bükkfélék): Nothofagus spp. (délibükk) Onagraceae (ligetszépefélék): Fuchsia spp. Dracaenaceae (sárkányfafélék): Phormium tenax

Nothofagus (délibükk, Nothofagaceae) 35 faja a déli féltekén él örökzöld vagy lombhullató, erdőalkotó fák, ritkábban cserjék Nothofagus antarktica (chilei délibükk) (Chile) Nohofagus menziesii (Új-Zéland)

Araucaria (araukária, Araucariaceae) a földtörténeti középkorból (Mezozoikum) származó „élő kövület” Araucaria araucana: 40 méter magasságot is elérő örökzöld fa, Chile nemzeti fája

Európa florisztikai felosztása Északi mérsékelt övi flórabirodalom (Holarktis) Cirkumboreális flórarégió /Kanada, Alaszka, Európa, Oroszország, Anatólia/ Endemikus nemzetségek: pl. Astrantia (völgycsillag), Soldanella (harangrojt), Pulmonaria (tüdőfű) Astrantia major (nagy völgycsillag) Soldanella alpina (havasi harangrojt)

Cirkumboreális flórarégió Közép-európai flóraterület Endemikus nemzetségek pl. Hladnikia, Rhizobotrya, Berardia Hacquetia epipactis (dundi)

Magyarország florisztikai környezete és flórájának felosztása

A Kárpát-medence florisztikai felosztása Pannonicum flóratartomány Flóravidékek: Eupannonicum (Alföld és Kisalföld) 2. Matricum (Északi-khg.) 3. Bakonyicum (Dunántúli-khg.) 4. Praeilliricum (Dél-Dunántúl) 5. Praenoricum (Nyugat-Dunántúl) 2 1 3 5 1 4

1. Eupannonicum Alföld és Kisalföld: 7 flórajárás. Kontinentális, síksági fajok (homoki, sziki növényzet) 2. Matricum Északi-khg.: 5 flórajárás. Kárpáti és pannon fajok keveredése 3. Bakonyicum Dunántúli-khg.: 4 flórajárás. Kifejezett szubmediterrán hatás, kelet-alpesi, balkáni fajok 4. Praeilliricum Dél-Dunántúl: 4 flórajárás. Szubmediterrán, atlanti és balkáni elemek keveredése 5. Praenoricum (Nyugat-Dunántúl) Fenyőelegyes erdők, dealpin fajok

Északi mérsékelt övi flórabirodalom (Holarktis) Cirkumboreális flórarégió Közép-európai flóraterület Pannonicum flóratartomány Praenoricum flóravidék Lajtaicum flórajárás (Soproni-medence, Fertőmelléki-dombsor) Alpicum flóratartomány Noricum (kelet-alpi) flóravidék Ceticum flórajárás (Soproni-hegység)

Közép-dunai flóraválasztó A Börzsöny területét átszelő kelet-nyugati florisztikai-növényföldrajzi határvonal, melyet a -2°C-os januári izoterma határoz meg. Tőle keletre: hideg-mérsékelt klímaöv, kontinentális-kárpáti fajok nyugatra: meleg-mérsékelt klímaöv, szubmediterrán fajok Ez a vonal választja el a Matricum flóravidéket a Bakonyicum flóravidéktől. Az ún. dolomitjelenséggel együtt Zólyomi Bálint írta le 1942-ben

Európa életföldrajzi régiói Pannon életföldrajzi (biogeográfiai) régió

Az életföldrajzi övezetesség Európában Északi tajga Tajga Lombelegyes déli tajga Lombos tűlevelű elegyes tajga Kontinentális lomberdők Pannon / pontusi erdőssztyepp

Az életföldrajzi övezetesség Európa délkeleti részén