A gyomnövények társulásviszonyai Gyomtársulások Emberi tevékenység által befolyásoltak Változatos megjelenésűek, sokszor véletlen események hatására alakulnak ki Nagyfokú alkalmazkodás, tűrőképesség Alacsony stabilitásúak Inváziós adventív fajok nagy aránya Az antropogén befolyás miatt nehezen rendszerezhetők A természeti környezet bolygatottsága miatt terjedőben vannak

Osztály: Vetési és ruderális gyomnövényzet Stellarietea mediae Laza talajú antropogén termőhelyek társulásai (talajművelés, kultúreredetű hulladékok) Jellemző: Egyévesek magas aránya Efemer fajok, 3-4 generációval évente Nagy magprodukció Polychor fajok Hagymás geofitonok, elsősorban szőlőkben Szaporítógyökeres fajok (mezei aszat, apró szulák) Fajok: szőrös disznóparéj, mezei tikszem, parlagi pipitér, gabonarozsnok, pásztortáska, útszéli zsázsa, kék búzavirág, fehér libatop, mezei aszat, apró szulák, betyárkóró, apró gólyaorr, ebszékfű, bársonyos és piros árvacsalán, pipacs, tyúkhúr

Vetési és ruderális gyomnövényzet Stellarietea mediae

Vetési és ruderális gyomnövényzet Stellarietea mediae

Vetési és ruderális gyomnövényzet Stellarietea mediae

Egyéves szántóföldi kultúrák A gyomfajok összetétele a termesztett fajtól és a művelési módtól függ Kalászosok gyomjai: ragadós galaj, ebszékfű, mezei aszat, kék búzavirág, pipacs, borostyánlevelű veronika, szulákkeserűfű

Egyéves szántóföldi kultúrák Kapások gyomjai: fehér libatop, pokolvar libatop, szőrös disznóparéj, karcsú disznóparéj, selyemmályva, zöld muhar, apró szulák, kicsiny gombvirág

Évelő szántóföldi kultúrák Két vagy több éven keresztül nincs talajmunka, de gyakori a kaszálás Pásztortáska, útifű fajok, pongyola pitypang, vasfű, árvacsalán fajok, veronika fajok, keserűfű fajok

Osztály: Útszéli gyomnövényzet Artemisietea vulgaris Főleg évelő és kétéves fajok alkotják Mérsékelten zavart, ruderális termőhelyeken (parlag, útszél) Száraz gyepek és mezofil rétek fajai is előfordulnak bennük Sík- és dombvidéki társulások, melegkedvelő fajokkal Fekete üröm, útszéli és bókoló bogáncs, héjakút mácsonya, fehér mécsvirág, tarackbúza, közönséges és pókhálós bojtorján, szamárbogáncs, fekete peszterce

Osztály: Útszéli gyomnövényzet Artemisietea vulgaris

Osztály: Rizsvetések gyomnövényzete Oryzetea sativae Időszakos vízárasztású, a tenyészidő nagyobb részében víz borítja Kakaslábfű fajok, keskenylevelű gyékény, nád, boglárka fajok, virágkáka, zsióka, békalencse fajok, hínárfajok

Osztály: Mocsári és folyóhordaléki gyomnövényzet Bidentetea tripartiti Főleg nagy termetű, ruderális fajok, magaskórós jellegű növényzet Árterek, kiszáradó folyómedrek, láperdők kiszáradáskor Tápanyagban gazdag iszap, nedves talajok, természetes zavarás Farkasfog fajok, szerbtövis fajok, vízimenta, keserűfű fajok, torzsika boglárka

Osztály: Árnyas-nyirkos termőhelyek ruderális szegélytársulásai Galio-Urticetea Nitrofil szegélyek, parti magaskórósok árnyas és nedves erdei gyomtársulások Tápanyagban gazdag, nedves, szalagszerű élőhelyeken Magas termetű, gyors növekedésű, nagy magprodukciójú egyévesek, kétévesek, vegetatív úton szaporodó évelők Csemegebaraboly, erdei turbolya, kerek repkény, ragadós galaj, hamvas szeder, nagy csalán

Taposott gyomnövényzet Polygono arenastri-Poëtea annuae Taposással zavart, egyszintű, többnyire alacsony-elfekvő gyomok Ösvények, útszélek, etetők, itatók, túllegeltetett területek Megváltozik a talajszerkezet, nitrogénfelhalmozódás, néhol szikesedés Heverő-kúszó szár, tarackolás, tőlevélrózsa-képzés Egynyári perje, nagy útifű, madárkeserűfű, csillagpázsit, békaszittyó

Erdei vágásnövényzet Epilobietea angustifolii Véghasználat, széldöntés, tűz, betegség: A környezeti feltételek megváltozása Az anyagkörforgalom megváltozik A mikro- és mezoklíma megváltozik Fényben gazdag élettér jön létre A fák gyökérkonkurenciája megszűnik Síkvidéken a talajvízszint megemelkedik Humuszlebomlás, mineralizáció felgyorsul Nitrogén-felhalmozódás fokozódik

A vegetáció megváltozása Lombkorona- és cserjeszint fajainak eltűnése Vágásnövényzet megjelenése: Korábbi állomány növényeiből Magbankból Újonnan megtelepedett növényekből Árnyékkedvelő növények visszahúzódása Fénykedvelő növények megjelenése

Szekunder szukcessziós folyamatok Egyévesek → kétévesek, évelők → cserjésedés (málna, szeder) → „előerdő” stádium (kecskefűz, rezgő nyár, bibircses nyír, magas kőris) Üde termőhely: gyorsabb szukcesszió Meszes alapkőzet: nagyobb fajszám

1. csoport: Erdei derécések Tápanyagban viszonylag szegény, savanyú talajon Erdei derécés: nálunk száraz, fajszegény Gyűszűvirág – erdei nádtippan társulás: zárt tölgyesek, bükkösök irtása nyomán Siskanádas: sokféle termőhelyen megjelenik

2. csoport: Nadragulyás gyomtársulások Viszonylag rövid életű, fajgazdag, dudvásszárú Nitrogénben gazdag, bázikus talajon Nadragulyás: főleg bükkösök után, hűvös, nedves Nádképű kékperjés: cseres-tölgyesek után, savanyú t. Sédkendertársulás: üde, tápanyagban gazdag, mezofil erdők, bükkösök, szurdokerdők irtása, felnyílása után

3. csoport: Fekete bodzás – kecskefüzes vágáscserjések Tápanyagban gazdag, üde talajon Aranyvessző –veresgyűrűsom t. Fürtös bodzás Podagrafüves feketebodza – t. Fekete bodzások Szamóca-szeder t. Őszirózsa-hamvas szeder t.

Erdészeti szempontból fontos gyomnövények Nedves talajú erdők békaszittyó, sédkender, gyepes sédbúza, komló, közönséges lizinka, egynyári seprence, hamvas szeder, nagy csalán, kékperje, lapulevelű keserűfű

Üde talajú erdők nadragulya, podagrafű, siskanád, borzas sás, erdei deréce, szőrös kenderkefű, sövénykeserűfű, pelyhes selyemperje, málna, keresztlapu, földi szeder, kecskefűz, cérnatippan

Száraz talajú erdők Selyemkóró, siskanád, betyárkóró, közönséges orbáncfű, gyepűrózsa, földi szeder, egyvirágú gyöngyperje, erdei iszalag, egynyári szélfű, sasharaszt, szurokfű, enyvecske