Gyomnövény-ismeret 2.

A gyomnövények szaporodásbiológiája Magvakkal történő szaporodás mag → terjeszkedés, túlélés, tápanyagforrás, új genetikai kombinációk lehetősége A gyomnövények magprodukciója függ faji tulajdonságoktól környezeti tényezőktől intraspecifikus kompetíciótól kártevőktől, betegségtől herbicidektől Stresszhelyzetben lerövidülhet az életciklus Kaszálás után néhány nappal bekövetkezhet a magérlelés

A néhány gyomnövény maghozama szőrös disznóparéj 117 400 fehér libatop 72 450 pásztortáska 38 500 nagy útifű 36 150 fodros lórom 29 500 közönséges kakaslábfű 7 160 parlagfű 3 380 vadrepce 1 700 mezei aszat 680

A gyommagvak életképessége Talaj gyommagtartalma → potenciális veszélyforrás Beal-féle százéves tartamkísérlet (1879-1979): 23 faj magját 90 cm mélységben tárolta 5-10 évenként 50-50 magot csíráztatta legtöbb gyommag kb. 30 évig életképes

10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 konkoly fakó muhar + tyúkhúr pásztortáska nagy útifű parlagfű kövér porcsin szőrös disznóparéj borsos keserűfű fodros lórom molyűző ökörfarkkóró

Duvel 39 éves tartamkísérlete 107 faj magját 20, 55, 105 cm mélységben tárolta 39 év után: 36 faj magja életképes, ezek többnyire gyomnövények voltak parlagfű, csattanó maszlag, fekete csucsor, molyhos ökörfarkkóró, sövényszulák, fehér libatop

Kozma 5 éves tartamkísérlete 14 faj gyomnövény magját tárolta 8, 15, 30, 50 cm mélységben, homok- és agyagtalajban A fajok zöménél agyagtalajon jobb az életképesség A csíkos bükköny életképessége homoktalajon jobb A porcsin keserűfű és a beléndek életképessége a két talajtípuson közel azonos

Stonville-i 50 éves tartamkísérlet 20 gyomnövény magját, 8-23 és 40 cm mélyre helyezte A kakaslábfű magjainak 50%-a, a tyúkhúr magjainak 5,5%-a életképes Lueschen és Anderson talajművelés kísérlete − A selyemmályva magjainak csírázóképessége 4 év múlva művelt területen 9%, nem művelt területen 27%

Milberg herbáriumi gyűjtése: 129 éves cseh gólyaorr London bombázása: 227 éves selyemakác Etnobotanikai kutatások: 620 éves Canna compacta Régészeti feltárások: 1700 éves fehér libatop 17 faj túlélőképessége 600 évnél is hosszabb

A magnyugalom típusai Exogén Endogén fény fejletlen embrió oxigénhiány magas széndioxid szint hőmérséklet nedvesség kötött talaj tápanyagok Endogén fejletlen embrió impermeábilis maghéj vízzel szemben gázokkal szemben mechanikailag inhibitorok A magnyugalom hossza fajon belül is változó lehet

A környezeti tényezők hatása a csírázásra A magvak mélysége a talajban: A mélység növekedésével csökken a csírázási erély Meghatározó a magvak nagysága 5 mg-nál nagyobb tömegű magvak 10-15 cm-nél mélyebbről is csíráznak Fényigényes magvak: 1 cm-es mélységből csíráznak A szántóföldi fajok 90%-a a talaj felső 5 cm-ében van

A hőmérséklet hatása: Inkább módosító, nem indító faktor Téli egyévesek: 4-14 °C Nyári egyévesek: 8-30 °C A magvak érettségétől is függ Változó hőmérséklet kedvezőbb Dormancia megszűnéséhez Nyári egyévesek: hideghatás Téli egyévesek: hőhatás szükséges

A fény hatása: Pozitív fotoblasztikus Meghatározó: Köz. cickafark, disznóparéjfajok, parlagfű, libatopfajok, vadmurok, galajfajok, muharfajok, pipacs Meghatározó: intenzitás, spektrum (660 nm), tartam Hőmérséklet befolyásolhatja Negatív fotoblasztikus Nem fotoblasztikus A fényérzékenység az életkor előrehaladtával csökkenhet

A víz, a talaj és a nitrát szerepe: Szárazságstressz tűrők: ragadós galaj, réti ecsetpázsit Talaj: kötöttség vízmegtartó képesség tápanyagok hőmérséklet Nitrát: elősegíti a gyommagvak csírázását

Magbank vizsgálatok A talaj gyommagkészlete 16 000 – 240 000 mag / m2 a felső 20 cm-es rétegben → potenciális veszélyforrás Magbank: Harper: a talajban eltemetett, életképes magvak összessége Roberts: + a talaj felszínén található magvak Magvak lehetnek még: - a lombkoronában - ágvillában - kéregrepedésben - vízben - madárfészekben

Bevétel: maghullás, magvándorlás Kivétel: csírázás, elhalás, zsákmány „A magbank azon természetes módon előforduló magvak összessége, amelyek anyagcseréjük vonatkozásában anyanövényeiktől már függetlenné váltak és emellett vagy csírázóképesek, vagy ezt a képességet a jövőben elnyerik.” Bevétel: maghullás, magvándorlás Kivétel: csírázás, elhalás, zsákmány A magbank vizsgálatának jelentősége: - „váratlan” fajmegjelenések - magforrás - regenerációs képesség - magbank típus

mageső csírázás Aktív magbank Dormans magbank predáció magpusztulás

Mintavétel mélység: 0-5 cm, 5-10 cm térfogat: Ált. elég 10 cm mélységig Apró magvak akár 150 cm mélyen is előfordulhatnak Inverzió talajforgatás eredményeként kialakulhat térfogat: gyomtársulás: 400 cm3 gyepek: 500-600 cm3 klímax erdőtársulás: 4000-6000 cm3 időpont: max.: október, min.: május Kisebb részminták sokaságát alkalmazzuk

A minták feldolgozása Üvegházi hajtatás Mintavétel Kiszárítás, elmorzsolás, gyökerek, gumók eltávolítása Hideghatás alkalmazása, tárolás Csíráztatás: virágföldön vagy homokon 3-4 hónapig Csíranövény határozás

A minták feldolgozása Fizikai elválasztás Életképesség vizsgálat Nehézoldatos elkülönítés (K2CO3, Na2CO3, CaCl2) Felülúszó leszűrése, maghatározás, életképesség vizsgálat Átmosó szűrés Szitán történő átmosás, maghatározás, életképesség vizsg. Kifújatás Légáram alkalmazása, maghatározás, életképesség vizsg. Életképesség vizsgálat Magvak elvetése, csíráztatás TTC festés (2,3,5-trifenil-tetrazólium-klorid) Látszólagos életképesség vizsgálat

Hajtatásos módszer Fizikai elválasztás Könnyű határozni Nem pénzigényes, nem eszközigényes Több évig futhat 1 csíranövény = 1 jó mag A fajszámot jobban becsli Időigényes Helyigényes Eltérő csírázási körülmények szükségesek Alábecsli a magbankot Fizikai elválasztás A vizsgálat gyors Nem helyigényes Sok minta feldolgozható Nem függ az eltérő csírázási feltételektől A denzitást jobban becsli Nehéz határozni Kicsi magvak elvesznek Eszköz- és munkaigényes Életképesség vizsgálat kell Túlbecsli a magbankot

Magbank típusok Thompson 1993 Grubb 1988 Tranziens: a magvak max. 1 évig életképesek Rövid távú perzisztens: az életképesség 1 évnél tovább, de legfeljebb 5 évig tarthat Hosszú távú perzisztens: az életképesség 5 évnél is tovább megmarad Grubb 1988 „disturbance-broken” „risk-spreading” „weather-dependent”

hosszú távú perzisztens (3) VFA, F>A rövid távú perzisztens (2) VF Előfordulási mód Magbank típus VFA, F≤A; hosszú távú perzisztens (3) VFA, F>A rövid távú perzisztens (2) VF tranziens (1) VA FA, F≤A FA, F>A V F A A fajok besorolása magbank típusokba az előfordulási módok szerint (Thompson, 1993 nyomán) V: a felszíni vegetációban van jelen; F: a felső talajrétegben van jelen; A: az alsó talajrétegben van jelen

Magbank adatbázis (Csontos 2001) A hazai flóra 448 fajára terjed ki Magbank típust tartalmaz 2381 faj esetén magtömeg kategóriákat is tartalmaz Alkalmazási példák az adatbázisok használatára Szukcesszió későbbi állapota → nagyobb magsúlyú fajok Degradáció → kisebb magsúlyú fajok Jó fényellátottságú élőhelyek → kisebb magsúlyú fajok „Magbank paradoxon”: minél kisebb a magtömeg, annál hosszabb az életképesség Északi lejtők → tranziens magbank típusú fajok

120 (vágásterületeken és erdei utak mentén előforduló) faj parcellánként vett viselkedésének gyakoriság eloszlása az előfordulási kategóriáik szerint

Társulás Magbank Jelmagyarázat: S(6): specialisták, C(5): természetes kompetitorok, G(4): generalisták, NP(3): természetes pionírok, DT(2): zavarástűrő növények, W(1): honos gyomfajok, RC(-2): a honos flóra ruderális kompetitorai, AC (-3): tájidegen, agresszív kompetitorok. Magbank