MEZOZOIKUM 251 – 65,5 Ma Alpi hegységképződés kezdetei: mezozoikum Hegységek felemelkedése: kainozoikum (ma is tart) A hüllők uralma Kréta Jura Triász
TRIÁSZ 251 – 199,6 Ma
GERMÁN TRIÁSZ – (szárazföldi-beltengeri), teljes üledékciklus Hármas osztatúság: GERMÁN TRIÁSZ – (szárazföldi-beltengeri), teljes üledékciklus KEUPER - szárazföldi lagunáris MUSCHELKALK (kagylósmészkő) – sekélytengeri BUNTSANDSTEIN – tarkahomokkő ALPI TRIÁSZ – uralkodóan nyílttengeri vastag mészkő/dolomit (Dachsteini Mészkő Formáció, Fődolomit Formáció)
Növényvilág: mészvázas zöldmoszatok Diploporás dolomit Aggteleki wettersteini mészkő Cikászok
Állatvilág: dinoszauruszok felvirágzása, emlősök kialakulása Ammoniteszek és kagylók fellendülése A Megalodus kagyló maradványai (Tata)
Placochelys placodonta (bakonyi kavicsfogú álteknős) Laczkó Dezső (1889), Veszprém Jellemzők: állkapcsán és szájpadlásán lapos, kavicsszerű örlő- fogak vannak; az elülső fogak helyén szaru- anyagú csőr képződhetett csak a TRIÁSZból ismertek (a veszprémi lelet a késő-triászból való)
Tethys óceán: északi kontinensek és Gondwana elválasztása JURA 199,6 – 145,5 Ma Elnevezés: Jura-hg. Tethys óceán: északi kontinensek és Gondwana elválasztása
Jura Hegységszerkezeti szempontból nyugodt Tengeri időszak Pangea szétesése folytatódik Tethys kiszélesedik (Gondwana – É-i kontinensek), a mai szárazföldek nagy része tenger alatt Elkezd kinyílni az Atlanti-óceán Sok szárazföldi híd: kozmopolita dinoszauruszok Meleg, kiegyenlített éghajlat, nincs jégsapka
Jura növényvilág Magvaspáfrányok Nyitvatermők ( cikászok, bennettiteszek, ginkgok, Coniferopsidák)
Dinoszauruszok virágkora Stegosaurus Repülőhüllők A gerecsei őskrokodil
Komlosaurus carbonensis Lábnyomok a Mecsekből, 1980-as évek 200 Ma, Jura eleje Csontok nem kerültek elő
Madarak megjelenése
Solnhofen
Holzmaden Ammonitesz, ha, Plesiosaurus és Ichthyosaurus leletek
Tengeri élővilág Ammoniteszek
KRÉTA 145,5 – 65,5 Ma Elnevezés: írókréta Tethys szűkül Atlanti-óceán kinyílik É-Am. és Európa szétválik A Tethys övben elkezdődik az Alpi hegységképződés
Mészpikkelyesek (sárgásmoszatok) Írókréta A fehér írókréta anyagának 70 %-a kokkolit 1 cm3 írókréta: 800 millió kokkolit Mészpikkelyesek (sárgásmoszatok)
Növényvilág: kréta végi lehűlés - zárvatermők térhódítása Mezophytikum/Kainophytikum határa a krétán belül Állatvilág: Pangea szétdarabolódása provincialitás nő korallok (Cyclolites – Sümeg) csigák, kagylók – zátonyalkotók (Rudisták) normál + heteromorf ammoniteszek, belemniteszek gyakoribbá válnak a tengeri sünök csontoshalak fellendülése méhlepényes és erszényes emlősök elkülönülése
Cyclolites Hippurites Berriasella Scaphites Belemnites rosztrum
KRÉTA Jobbra: nagy ammonitesz (Placenticeras, 50 cm-es vázátmérő), balra belemniteszek
http://www.scotese.com/K/t.htm Meteorit becsapódás
A KRÉTA VÉGI KIHALÁS – katasztrófa a szárazföldön és a sekélytengerekben Szelektív kihalás, több tényező együttes hatása: klímaromlás - a tenger élelemláncának megbomlása meteoritbecsapódás Növényzet: nincs nagy változás Meteoritbecsapódás
Kainozoikum Paleogén + Neogén (Harmadidőszak) 65,5-2 Ma Kvarter (Negyedidőszak) 2 Ma -- Neogén: Pliocén Miocén
Paleogén és neogén Szárazföldek és tengerek mai elrendeződése Zárvatermők és emlősök birtokba veszik a szárazföldeket Kréta végi kihalás – megüresedett ökológiai niche-ek Rudisták korallok Paleocén 65.5 – 55,8 Ma: emlősök evolúciója: a fő rendek elkülönülnek Magyarországon nincs meg a paleocén
Oposszumok maradványai a bolíviai paleocénből Chriacus Phenacodus (juh nagyságú növényevő)
Eocén 55,8 – 33, 9 Ma Amerika eltávolodik Európától Tengerek: Nummulites Csigák: 2x gyakoribbak, mint a mezozoos közösségekben Mohaállatok (bryozoás márga – Budai-hg.)
Oligocén 33,9 – 23 Ma Általános éghajlatromlás Antarktiszon kezd kialakul a jégsapka Lombhullató erdők térhódítása (pl. Quercus) Az egykori Tethysről levált a Paratethys (Alpi előtértől a Kaspi-medencéig) Kagylók, csigák, Hipparion (3 ujjú ősló)
Miocén 23 -5 Ma
Miocén 23 -5 Ma Felmelegedés Lombhullatók + örökzöldek Pázsitfüvek - füvespuszták térhódítása Paratethys Tufaszórások, vulkanizmus (Visegrádi-hg, Börzsöny, Mátra stb.) Lajtamészkő, Barnakőszénképződés Alp-Kárpáti rendszer kiemelkedése – elszigetelődés a K-i Paratethystől Pannon beltenger
MIOCÉN Turritella Cápafogak Hinia Cantharus
PLIOCÉN 5 – 2 Ma év Equus
Pliocén 5 – 2 Ma A Paratethys elszigetelt medencesorra bomlik kiédesedés (már a miocénben megindul) Bazaltvulkanizmus (pl. Balaton-felvidék) A Magyar Medence lecsapolódik a pliocén végére
Pleisztocén 2 Ma – 10 000 év
Mastodon és gyapjas orrszarvú Ursus spelaeus 6 m hosszú
Smilodon 3 Ma – 10 000 év Smilodon maradvány Rancho la Brea-ból www.sciencenews.org Smilodon maradvány Rancho la Brea-ból
Megatherium 2,000,000 - 11,000 évvel ezelőttig élt
Mamut 4-5 Ma – 3600 évvel ezelőttig A berezovkai mamut http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/1/1f/Mammuthus_primigenius_St_Petersbu_2.JPG
Ír óriásszarvas 400 000 évvel ezelőtt jelent meg,7000-8000 éve halt ki
Emberiség bölcsője: Afrika Nagy Hasadékvölgy Füves puszták le kellett jönni a fáról Australopithecus, 3 – 4 Ma 400-500 cm3 2 lábon jár A. afarensis - növényevő Australopithecus anamensis – húsevő - ez lehetett az ősünk Lucy
Homo habilis „ügyes ember” Kialakulás: Afrika, 2 -3 Ma, 680 cm3 Vállalkozókedv, ismeretek átadása, eszközkészítés, utánzás Menedék készítése
Homo ergaster („munkás ember”) Testfelépítés: alkalmas a vándorlásra Közösségi élet, egymás segítése Agy: 750-1200 cm3
Homo erectus „felegyenesedett ember” (Jávai előember, Homo heidelbergensis, Sinanthropus (Pekingi előember)) Tűz használata, kőszerszámok készítése Jó vadász , első szervezett társadalom
Vértesszöllős — Samu Homo erectus 320-380 000 éves 1300 cm3
Homo sapiens neanderthalensis 200 000 éve kezdi belakni Európát, 1450 cm3, barlangban lakik, békében együtt él a természettel Halottak eltemetése, kultikus tárgyak
Bükk, Hór-völgy, Subalyuk-barlang
Homo sapiens sapiens 50 000 évvel ezelőtt jelenik meg Kifinomult eszközkészítés (furulya), barlangi rajzok Szeleta barlang: kőeszközök 40 000 – 22 000 év: Szeleta kultúra