Növényrendszertan 3. előadás Dr. Bartha Dénes 2017. április 4.

A moszatok általános jellemzése Moszatok - Algae A moszatok általános jellemzése egyszerű felépítésű, ősi típusú, asszimiláló színanyagot tartalmazó növények egy- vagy többsejtűek, igazi szövetek nincsenek

egyedül élnek vagy telepeket alkotnak fonalasak, elágazó fonalasak vagy testszerűek

a testüket telepnek nevezzük felépítésük egyszerű (a test nem tagolódik gyökérre, szárra, levélre), alakjuk változatos elsősorban vizekben élnek, de a talajban, nyirkos aljzaton, levegőben is előfordulnak színanyagaik révén autotróf (fototróf) vagy mixotróf táplálkozásúak, kevés a heterotróf táplálkozású faj

Macrocystis sp. (barnamoszat) moszatokból származtathatók a növényvilág többi tagjai, illetve az állatvilág is a legkisebb (0,5 m) és a legnagyobb (400 m) autotróf növények közülük kerülnek ki Nostoc sp. (kékmoszat) Macrocystis sp. (barnamoszat)

ivartalan és ivaros szaporítósejtekkel szaporodnak a moszatok ivaros szaporodásformái izogámia (hasonló felépítésű gaméták (+, -) párosodnak) anizogámia (a „női” makrogaméták nagyobbak, a „hím” mikrogaméták kisebbek) oogámia (a makrogaméta mozdulatlan, melyet kémiai inger hatására keresnek fel a mozgó mikrogaméták) felosztásuk a sejtfelépítés, színanyag, tartalékanyag és szaporodásmód alapján történik a moszatokkal foglalkozó tudomány az algológia 1. 2. 3.

3. t: Kékmoszatok (kékbaktériumok) - Cyanophyta (Cyanobacteria)

egysejtűek, nyálkaburokban előforduló sejtcsoportosulások vagy fonalas felépítésűek (mikroszkopikus nagyságúak)

nincs valódi sejtmagvuk és kromoszómájuk elkülönült színtest sincs (kromatoplazma), színanyaguk a klorofill-a (kékeszöld), fikocián (kék) hártyával körülvett kromoplasztiszok nincsenek  kromatoplazma N-tartalmú gázüregeik lehetnek  lebegés szaporodásuk egyszerű kettéosztódás endospóra-képzés előfordulhat

nagy alkalmazkodó képességük miatt a Földön szinte mindenütt megtalálhatók szerves vegyületekben (N) gazdag vizekben, hőforrásokban, talajban, a hó felületén élnek Elterjedés az óceánokban: a mélytengerekben tömeges a Prochlorococcus (lila színnel), míg a parti régiókban a Synechococcus (vörös szín) gyakori.

Microcystis flos-aquae több nemzetség (Nostoc, Anabaena) fajai megkötik a levegő szabad nitrogénjét 2000 fajuk közül hazánkban mintegy 450 faj él egyes fajaik (pl. Microcystis flos-aquae) vízvirágzást okoznak, más fajok (pl. Nostoc commune) nedves és szikes talajokon is megtalálhatók (ahol a kedvezőtlen időszakot anabiotikus állapotban vészelik át) Microcystis flos-aquae Nostoc commune

Nostoc commune

4. t: Ostorosmoszatok - Euglenophyta

az állat- és növényvilág határán álló egysejtűek egy, ritkábban két ostorral élénken mozognak

sejtfaluk nincs gyakori a karotinoidokból származó piros szemfolt  fényreakciós mozgás jellemző vakuólumrendszerük alakul ki, több állati jellegű sejtorganellumuk (pl. garat, szemfolt, lüktető űröcske) van zöld színtesteik vannak

fototróf, mixotróf, fagotróf táplálkozásúak szaporodásuk a sejtek hosszanti kettéosztódásával (hasadás) történik gyakoriak a szerves vegyületekben gazdag édesvizekben, a tengerekben ritkábbak túlszaporodásuk zöld vagy vörösbarna vízvirágzást idéz elő fajaik száma 1000 körüli, ebből hazánkban mintegy 500 él tipikus fajuk az Euglena viridis Euglena viridis

5. t: Sárgásmoszatok - Chrysophyta

egysejtű vagy fonalas szervezetek mozgó vagy mozdulatlan szervezetek a sejtfalban gyakran mész vagy kova rakódik le színanyaguk a klorofill-a, karotinoidok, xanthofill ivartalanul (zoospórákkal, kettéosztódással) és ivarosan (izogámiával) szaporodnak sárgásbarna, sárgászöld vagy zöld színűek édesvizekben és tengerekben élnek fototróf vagy heterotróf táplálkozásúak több mint 400 fajukból hazánkban mintegy 80 faj ismert

o: Sárgászöld moszatok - Xantophyceae

sárgászöld színűek két, egyenlőtlen hosszúságú ostoruk van a sejtfal gyengén kovásodott főleg édesvizekben, ill. nyirkos talajfelszínen élnek

2. o: Sárgamoszatok - Chrysophyceae

sárgásbarna, barna színűek 1 vagy 2 ostorral mozognak, vagy mozdulatlanok a sejtfalban főleg mész rakódik le (tengeri mészmoszatok  kréta) az édesvízi fajok nagyon aprók

3. o: Kovamoszatok - Bacillariophyceae

egysejtűek, de kolóniákat képezhetnek

két, dobozszerűen egymásba tolt részből állnak

a sejtfalban SiO2 rakódik le  kovapáncél  kovaföld a hideg tengerek legfontosabb szervesanyag termelői, de gyakoriak az édesvizekben és a talajokban is a vizek öntisztulásában az első szervezetek Diatoma vulgare

6. t: Barázdásmoszatok - Pyrrophyta

egysejtűek, két ostoruk van felületükön egy hosszanti és egy haránt barázda látható

Ceratium hirundinella főleg tengerekben élnek, de előfordulnak az édesvizekben is (pl. Ceratium hirundinella) vöröses- vagy sárgásbarna színűek Ceratium hirundinella

ivartalanul (kettéosztódással, spórákkal) ill ivartalanul (kettéosztódással, spórákkal) ill. ivarosan (izogámiával) szaporodnak értékes haltakarmányok mintegy 1300 fajuk ismert

7. t: Zöldmoszatok - Chlorophyta

egysejtű vagy valódi soksejtű (fonalas v. lemezes teleptestű) növények

a sejtfal cellulózból épül fel zöld színtesteik vannak mozdulatlanok vagy 2, 4, 8 egyenlő hosszú ostorral mozognak

ivartalanul (telepdarabolódás, spórák) vagy ivarosan (izo-, anizo- és oogámia) szaporodnak főleg az édesvizek felső rétegeiben (vörös fény!) élnek, de a tengerekben és nyirkos felületeken (talaj, kő, fakéreg) is előfordulnak fontos szerepük van az algatermesztésben

1. o: Zöldmoszatok - Chlorophyceae

főleg édesvíziek, de a talajok termékenységének fokozásában is fontos szerepük van a hajtásos növények belőlük származtathatók

haltakarmányok a vizek tisztításában jelentősek fajainak száma kb. 8000, melyből hazánkban több mint 1000 előkerült Pleurococcus viridis

2. o: Járommoszatok (ostornélküli moszatok) Conjugatophyceae

ostoraik nincsenek, mozdulatlanok ivaros szaporodásuk a konjugáció

Konjugáció

az édesvizekre (főleg lápvizekre, savanyú kémhatású vizekre) jellemzők a Földön előforduló kb. 5000 fajból nálunk mindössze 250 faj él Spirogyra nitida

3. o: Csillárkamoszatok - Charophyceae

gazdagon tagolt, örvösen elágazó, többsejtű fajok, 10-15 cm magasak a zsurlókhoz hasonlítanak, csúcsi növekedésűek

ivarosan oogámiával szaporodnak (sárgásvörös antheridium, zöld oogónium) laza aljzatú vizekben tömegesen élnek, víz alatti „zöld gyepet” képeznek

közel 300 fajukból nálunk mintegy 30 faj él tipikus fajuk a Chara foetida (Ch. fragilis) Chara foetida

8. t: Barnamoszatok - Phaeophyta

barnászöld vagy barna színűek jellemző festékanyaguk a fukoxanthin soksejtű, sokszor hatalmas testű (400 m) növények

ivarosan (izogámia, anizogámia, oogámia) és ivartalanul (zoospóra) szaporodnak

elsősorban a mérsékelten meleg és hideg vizű tengerek árapályos területein élnek régóta emberi táplálékok (főzelék, levespor, fűszer) ill. takarmányok fajaik száma meghaladja az 1500-at, nálunk nem fordulnak elő

9. t: Vörösmoszatok - Rhodophyta

fluoreszkáló vörös színűek jellemző festékanyaguk a fikoerithrin főleg soksejtűek, teleptestük elágazó és rögzült Gigartina sp.

nincsenek zoospóráik (a kékmoszatokhoz hasonlóan), ivartalanul tetraspórákkal, ivarosan oogámiával szaporodnak elsősorban melegebb tengerek mélyebb part menti vizeiben élnek (200 m mélységig is  zöld fény) fontos emberi és állati táplálékok, belőlük állítják elő az agar-agar-t mintegy 4000 fajukból nálunk kb. 5 él agaróz

A moszatok ökológiai jelentősége a geológiai múltban belőlük vagy közreműködésükkel fontos nyersanyagok (földgáz, kőolaj, kőszén, kréta, diatoma-föld) keletkeztek a levegő és a víz oxigénmennyiségét gyarapítják a talaj termékenységének megtartásában fontos szerepük van élelmiszer és takarmány-alapanyagok ( algatermesztés) jó indikátorszervezetek, vízszennyezésre bizonyos fajok elszaporodnak, mások eltűnnek vizekben az alábbi életterekben fordulnak elő: - neuszton (a víz felületi hártyájában) - plankton (a vízben lebegve) - bentosz (a sekélyebb vízfenéken, alámerült köveken) - periphyton (élőbevonat)

A moszatok ökológiai jelentősége (folytatás) a földtörténeti ókorban a reduktív légkör oxidatívvá való alakítását a moszatoknak köszönhetjük a vizekben a legtöbb szerves anyagot a moszatok termelik (oligotróf-eutróf-szaprotróf szint) szennyezett vizek tisztítására használhatók az algák életterei: - tengeri (marin) - édesvízi (limnikus) - szárazföldi (terresztris) - sziklák, falak, kéreg, levelek - talaj (edaphon)