Növényrendszertan 5. előadás Dr. Bartha Dénes 2017. április 4.

4. at: Bazídiumosgombák - Basidiomycotina

a hifavégeken végződő bazídiumokon 4 bazidiospóra fűződik le

a termőtest sejtmagpáros (dikariotikus), harántfalakkal tagolt micéliumból áll sejtmagpáros hifákon csatképződés figyelhető meg

A. a csat kialakulása; B. örvöscsat Csatképződés A B A. a csat kialakulása; B. örvöscsat

a bazidiospórákból először az elsődleges hifák hajtanak ki, ezek korai egyesüléséből sejtmagpáros, másodlagos hifák keletkeznek; ezekből évről-évre termőtest fejlődik, melyeket harmadlagos hifák építenek fel

Bazídiumos gomba életmenete (s: spóra; h: elsődleges (haploid) hifa; di: sejtmagpáros (dikariotikus) hifa; b: bazídium)

a termőtestek (bazidiokarpium) rendkívül változatosak, az egyes rokonsági csoportokra jellemzők

a bazídium alakja, a spóra alakja, felszíni mintázata és színe is változatos, az egyes taxonokra jellemző

a bazídiumok rendszerint himéniumot alkotnak

Gyűrűs tuskógomba – Armillariella mellea ivartalanul micéliumfragmentálódással, szkleróciumokkal, konídiumokkal szaporodhatnak néhány faj rizomorfát fejleszthet (pl. Armillariella, Serpula lacrymans) 15.000 fajuk ismert, melyből hazánkban kb. 2.000 él Gyűrűs tuskógomba – Armillariella mellea

o: Teliospórás gombák – Teliomycetes (Hemibasidiomycetes)

termőtestük nem szerveződik a micélium rendszerint intercellulárisan terjed és hausztóriumokat bocsát a gazdanövény sejtjeibe

a bazídium harántfalakkal osztott a csúcsi sejtmagpáros sejtből a kariogámia után teliospóra (teleutospóra) képződik  kedvező körülmények között kihajt  meiotikus osztódás  fragmobazídium (4 sejtből áll) pathogén szervezetek, elsősorban obligát paraziták

r: Rozsdagombák - Uredinales obligát paraziták bazídiumaik harántfalasak spóratípusaik: 1. spermáciumok (pikniospórák) 2. ecidospórák (ecidiospórák) 3. uredospórák 4. teliospórák (teleutospórák) 5. bazidiospórák 1. és 5. haploid, 2. és 3. sejtmagpáros, 4. diploid

többgazdás fajok is vannak a Melampsora ill. Cronartium fajok fás növényeket károsítanak a Puccinia fajok (pl. P. graminis) főleg a gabonaféléket károsítják Melampsora sp. Cronartium ribicola

Gabonarozsda – Puccinia graminis

Gabonarozsda – Puccinia graminis

Gabonarozsda – Puccinia graminis ecidospórák uredospórák teliospórák Gabonarozsda – Puccinia graminis

r: Üszöggombák - Ustilaginales nem obligát paraziták spóratípusaik: 1. teliospórák (üszögspórák), 2. bazidiospórák általában csíranövényeket, magházakat, portokot, levelet, szárat fertőznek szervspecifikus fajok tipikus képviselőjük az Ustilago maydis

Kukoricaüszög – Ustilago maydis

Kukoricaüszög – Ustilago maydis

2. o: Termőréteges (Hártya-) gombák - Hymenomycetes Termőtest (bazidiokarpium) és termőréteg (himenium) szerveződik

Fragmobazídiumtípusok 2/1. ao: Tagolt bazídiumú gombák - Phragmobasidiomycetidae bazídiumuk válaszfallal keresztben vagy hosszában osztott (fragmobazídium) Fragmobazídiumtípusok A. Auricularia; B. Tremella; C. Dacryomyces; D. Tulasnella

r: Kocsonyagomba-alkatúak - Tremellales faanyagokon élő szaprobionta gombák a termőtest fehér vagy élénk színű (narancssárga), kocsonyás, elterülő lombos fák lehullott, elhalt ágain jellemző a Tremella mesenterica

r: Fülgomba-alkatúak - Auriculariales szaprobionta vagy parazita fajok a termőtest fül alakú, kocsonyás-porcos lombos fajok (pl. fekete bodza) elhalt ágain gyakori az Auricularia auricula-judae

2/2. ao: Tagolatlan bazídiumú gombák – Holobasidiomycetidae (Homobasidiomycetidae) a bazídium tagolatlan (holobazidium = homobazidium) a bazídiumok alkotta termőréteg (himenium) a termőtest belsejében vagy felületén, termőrétegtartókon (himenofórum) szerveződik)

a termőtest lehet nyitott, félig nyitott vagy zárt gymnocarp (nyitott) termőtest hemiangiocarp (félig nyitott) termőtest

szaprobionták, szimbionták vagy (hemi-)paraziták a szimbionták ektotróf vagy endotróf mikorrhizát képezhetnek

1. felr: Likacsgombák - Aphyllophoranae termőtestük kezdettől fogva nyitott (gymnocarp), gyakran kéregszerű termőtestük változatos kifejlődésű, állományuk bőrszerű, kemény-fás, néha húsos termőtestjeikben (-en) nincsenek lemezek többnyire szaprobionták

r: Kéreggomba-alkatúak - Thelephorales a termőtest vékony, rendszerint az aljzatra kerül himeniumuk többnyire a termőtest felső felületén szerveződik a fajok nagy része farontó faj (pl. Stereum hirsutum)

r: Palánkagomba-alkatúak - Clavariales a termőtest fölfelé álló, bunkó alakú (palánkagombák - Clavaria spp.) vagy korallszerűen elágazó (korallgombák - Ramaria spp.) a himenium a termőtest egész felületét vagy csak az ágacskák csúcstájait borítja erdei talajon élő szaprobionták, a korallgombák szimbionták

r: Gerebengomba-alkatúak - Hydnales a termőtest szétterülő vagy tönkre és kalapra különülő a himenium tüskeszerű képleteken keletkezik szaprobionta fajok (pl. Hydnum repandum)

r: Tapló-alkatúak - Polyporales termőtestük alakja változatos, egyévesek vagy évelők a termőtest húsa fás vagy bőrszerű a himeniumot a termőtest alján fejlődő - többnyire - csöves termőrétegtartók viselik

r: Rókagomba-alkatúak - Cantharellales tölcséres termőtestük, tönkre futó ráncos, eres vagy sima termőrétegtartóval mikorrhizás fajok (pl. Cantharellus, Craterellus)

2. felr: Kalaposgombák - Agaricanae

a termőtest rendszerint kalapra és tönkre tagolódik a termőrétegtartó (himenofórum) csöves vagy lemezes termőtestük kezdettől fogva nyitott (gymnocarp) vagy kezdetben zárt, de spóraéréskor már nyitott (hemiangiocarp)

a hemiangiokarpikus gombáknál burkot találunk - részleges burok (csak a termőrétegtartót borítja) - teljes burok (az egész termőtestet borítja) a részleges burokból gallér, fátyol vagy gyűrű marad vissza a teljes burok maradványa a bocskor, ill. a kalap foltjai

a spóra színe alapján felállítható csoportok: - fehér spórások (Leucosporae) - rózsaszín spórások (Rhodosporae) - sárgásbarna, rozsdaszínű spórások (Ochrosporae) - sötétbarna, fekete spórások (Melanosporae)

r: Tinórúgomba-alkatúak - Boletales a termőrétegtartó többnyire csöves, mely a kalapról könnyen lefejthető mikorrhizás erdei fajok

r: Csiperke-alkatúak - Agaricales a termőrétegtartó lemezes fontos elkülönítő bélyegük a lemez tönkhöz való illeszkedése és a spórapor színe többféle élőhelyen jelennek meg, túlnyomó részben szaprobionták

r: Galambgomba-alkatúak - Russulales a termőrétegtartó lemezes, a lemezek vastagok, sűrűn állók, törékenyek tönkjük tömör, nem rostos a termőtestben kerek sejtekből (szferociszta) álló csoportok találhatók

tejnedvük nincs (galambgombák - Russula spp tejnedvük nincs (galambgombák - Russula spp.) vagy van (tejelőgombák - Lactarius spp.) mikorrhizás erdei fajok

3. o: Pöfeteggombák - Gasteromycetes

bazídiumuk nem tagolt termőtestük zárt (angicarp), a bazidiospórák szétesésük után szabadulnak ki a termőtest fejlődhet a talajban (hipogei) vagy a talajon (epigei) a bazidiokarpium külső burokból (peridium) és húsos rétegből (gleba) áll angiocarp termőtest

a termőtest bocskorból, tönkből és süvegszerű glebából áll (szömörcsögfélék - Phallaceae), a termőtest ± gömbös, szabálytalanul vagy szabályosan nyílik (pöfetegfélék - Lycoperdaceae), a termőtest perídiuma csillagszerűen nyílik (csillaggombafélék - Geastraceae), a termőtest ± gömbös, a gleba fekete, márványozott (áltriflafélék - Sclerodermataceae)

A bazídiumosgombák csoportosítása a termőtest alakja szerint NEM KALAPOS GOMBÁK Nyitott termőtestű bazídiumosgombák Taplók: fatörzsön növő, féloldalas, csöves termőrétegű Korallgombák: bokrosan elágazó termőtestű Palánkagombák: egyszerű, bunkó alakú termőtestű

NEM KALAPOS GOMBÁK (FOLYTATÁS) Zárt termőtestű bazídiumosgombák Pöfeteggombák: az egyrétegű, gömbölyded termőtest éretten kilyukad vagy felrepedezik Csillaggombák: a két vagy három rétegű termőtest külső rétegei csillagszerűen lerepednek, a belső lyukkal nyílik Szömörcsöggombák: a kucsmagombához hasonló, de a süvegrész nyálkás és rossz szagú

KALAPOS GOMBÁK Csapos termőréteg Eres termőréteg Gerebengombák Rókagombák

KALAPOS GOMBÁK (FOLYTATÁS) Csöves termőréteg Vargánya, tinóru nemzetség (Boletus): Kalap: vastag húsú, csupasz, sima Termőréteg: vastag, a tönk körül attól távol álló Tönk: hasas, hálózatosan recés vagy szemcsés Xerocomus-nemzetség: Kalap: vékony húsú, molyhos, száraz, repedező Termőréteg: tág pórusú Tönk: karcsú Suillus-nemzetség: Kalap: közepesen vastag húsú, ragadós, szárazon fényes Termőréteg: a tönkhöz nőtt, apró pórusú Tönk: karcsú, nem hálózatosan recés, gyakran galléros

KALAPOS GOMBÁK (FOLYTATÁS) Csöves termőréteg (folytatás) Tylopylus-nemzetség: Kalap: matt Termőréteg: rózsaszín, felkanyarodó Tönk: nagy szemű, hálózatos Epeízű tinóru Leccinum-nemzetség: Kalap: vastag húsú, igen domború, száraz, sima Termőréteg: feltűnően vastag, a tönktől elálló, felkanyarodó Tönk: megnyúlt, durván érdes, pikkelyes; húsa szürkül

KALAPOS GOMBÁK (FOLYTATÁS) Sárgásbarna, rozsdaszínű Lemezes termőréteg Alak Spóra Sötétbarna, fekete Rózsaszín Sárgásbarna, rozsdaszínű Fehér Lemez Szabályos Ritka    Galócák  Bocskoros-gombák: a kalap nem bordázott  Selyem-gombák: a kalap bordázott 

Lemezes termőréteg (folytatás) Sárgásbarna, rozsdaszínű Alak Spóra Sötétbarna, fekete Rózsaszín Sárgásbarna, rozsdaszínű Fehér Lemez Szabályos Ritka   Csiperkék Harmat-gombák  Tőkegombák Rétgombák Őzlábgombák: a gallér mozgatható, a tönk csuklósan kifordítható; Tuskógombák: a gallér nem mozgatható, a tönk nem fordítható ki Kénvirág-gombák  Pókhálós-gombák 

Lemezes termőréteg (folytatás) Sárgásbarna, rozsdaszínű Alak Spóra Sötétbarna, fekete Rózsaszín Sárgásbarna, rozsdaszínű Fehér Lemez Szabályos Ritka   Csengettyű-gombák: a tönk a kalapból csuklószerűen kifordítható; Döggombák: a tönk a kalapból nem fordítható ki Fakógombák Pereszkék: húsa rugalmas, tönkben rostos-szálas Galambgom-bák: húsuk merev, pattanva törő, morzsalékony

Lemezes termőréteg (folytatás) Sárgásbarna, rozsdaszínű Alak Spóra Sötétbarna, fekete Rózsaszín Sárgásbarna, rozsdaszínű Fehér Lemez Szabályos Ritka   Porhanyós-gombák Szemét-gombák Fülőkék Szegfű-gombák 

Lemezes termőréteg (folytatás) Sárgásbarna, rozsdaszínű Alak Spóra Sötétbarna, fekete Rózsaszín Sárgásbarna, rozsdaszínű Fehér Lemez Szabályos Ritka   Tinta-gombák Susulykák Kígyógombák Nedűgombák

Lemezes termőréteg (folytatás) Sárgásbarna, rozsdaszínű Alak Spóra Sötétbarna, fekete Rózsaszín Sárgásbarna, rozsdaszínű Fehér Lemez Szabályos Ritka   Nyálkás-gombák Kajszagombák Cölöp-gombák Tejelőgombák: tejnedv van; Tölcsérgom-bák: tejnedv nincs, vékony húsú, szabályos tölcséres kalapú; Laskagombák: tejnedv nincs, szívós, rostos húsú, szabály-talan, kajla kalapú Csiga-gombák Nyirok-gombák

5. at: Konídiumosgombák - Deuteromycotina (Fungi imperfecti) azok a soksejtű fajok, melyek csak ivartalan szaporítósejtekkel szaporodnak aszkuszos vagy bazídiumos alakjuk (még) nem ismert, ezért biztos rendszertani helyük nem állapítható meg 15-20.000 fajt sorolnak ide (is), ezek 1/3 részénél még ismeretlen az ivaros szaporodási forma, az ismertek 95 %-a Ascomycotina perfekt alak  imperfekt alak felosztásuk a konidiumok szerveződése alapján történhet

A gombák ökológiai jelentősége fontos szerepük van a korhadékbontásnál (szaprobionta fajok)  mineralizálás fejlettebb növényekkel mikorrhizát alkotnak (szimbionta fajok) növény- és állatfajok kórokozói lehetnek (parazita fajok) dekomponáló tevékenységet a gombák inkább a hidegebb talajokon, savanyú közegben végzik - (míg a baktériumok a melegebb talajokon, semleges vagy lúgos közegben) élelmiszereket, faanyagot, ipari termékeket tehetnek tönkre

A gombák ökológiai jelentősége (folytatás) az ehető gombák fontos emberi táplálékok néhány fajuk termeszthető is (pl. kétspórás csiperke, laskagomba, shii-take, óriás harmatgomba) az élesztőgombák több iparágban nélkülözhetetlenek (sör-, bor-, sajt-, kenyérgyártás, tejtermékek) antibiotikumokat tartalmazhatnak (pl. Gibberella fujikuroi  gibberellin) szerepük lehet a biológiai védekezésben is (pl. rovarpatogén gombák) indikátor szervezetek

Fontosabb termesztett gombafajok Kétspórás csiperke (Agaricus bisporus) Shii-take gomba (Lentinus edodes) Késői laskagomba (Pleurotus ostreatus) Óriás harmatgomba (Stropharia rugoso-annulata)