Ökológiai alapfogalmak Ökológiai krízis Ökológiai alapfogalmak

Éves átlaghőmérséklet változása (°C) 1975-2004 (Forrás:VAHAVA-OMSZ)

Éves csapadékösszeg változása (%) 1951-2004 (Forrás:VAHAVA-OMSZ)

Összesen: 1 413 311 100 Víztározó megnevezése 1000 km3 % óceánok és tengerek 1 380 000 97,61 sarki és hegyvidéki 29 000 2,08 jég és hó felszín alatti vizek 4 000 0,29 édesvizű tavak 125 0,009 sósvizű tavak 104 0,008 talajnedvesség 67 0,005 folyóvizek 1,2 0,00009 vízpára az 14 0,0009 atmoszférában Összesen: 1 413 311 100

Néhány környezeti probléma Minamata-ügy (Japán, 1950; HgSO4 kibocsátása a tengeriüledékbe → bakt. bontás → tápláléklánc → idegrendszeri elváltozások, szül. rendellenességek Itai-itai betegség (Japán, bányavízzel öntözés → Cd a rizsben → csonttörékenység) • Rajna higanyszennyezése (tűz egy svájci vegyipari válalatnál, 80-as évek, 30 t mezőgazd vegyszer és higanytartalmú vegyület) Tiszai ciánszennyezés (nagybányánál az eü-i határérték 800x-a; 1240 t hal elpusztulása (vagy 500 millió ember…)

a rendelkezésre álló édesvíz 54%-át használja az emberiség • 2025: várhatóan 70%-át fogja használni, de ha az egy főre jutó felhasználás mértéke a jelenlegi ütemben nő, akkor 90% is lehet! • 2,3 milliárd fő veszélyeztetett a rossz minőségű vizek miatt • 1990: 1 milliárd ember nem jutott hozzá az alapvetően szükséges napi 50 l vízhez • évente 5 millió ember hal meg vízhez kapcsolódó fertőzésekben • a gyermekhalandóság 60%-ban összefügg a vizekkel • a Föld 500 legnagyobb folyójának fele nagyon túlhasznált és szennyezett (Colorado, Nílus, Sárga-folyó, Gangesz, Amu-darja, Szír-darja: az év egy időszakában nem érik el a tengert ill. az Aral-tavat)

A HIDROSZFÉRÁT VESZÉLYEZTETŐ EMBERI BEAVATKOZÁSOK II. az édesvizek állapota Az Aral-tó kiszáradása forrás: http://earthobservatory.nasa.gov/Newsroom/NewImages/images.php3?img_id=16277 HEFOP 3.3.1.

Magyarország felszíni vizei

Magyarország a „legek” országa Az Alföldön a lefolyástalan vagy elöntésnek kitett területek aránya nagy. Vízjárását a szélsőségek jellemzik A fajlagos felszíni vízkészlet az egyik legnagyobb Európában, de túlnyomóan külföldi eredetű. Több országhoz tartozó vízgyűjtők Magyarország a „legek” országa: a Föld egyik legzártabb medencéje legmélyén helyezkedik el. Az Alföldön a lefolyástalan vagy elöntésnek kitett területek aránya nagy. Vízjárását a szélsőségek jellemzik: az árvíz, belvíz és aszály egyaránt kulcskérdés. A fajlagos felszíni vízkészlet az egyik legnagyobb Európában, de túlnyomóan külföldi eredetű. Az országon belüli lefolyás hozzájárulása ehhez messze a legkisebb a kontinensen. Az ivóvízellátás döntően a felszín alatti vizekre épül. A közműolló az egyik legnagyobb a kontinensen (és a kistelepülések helyzete lényegesen rosszabb, mint a városoké). az ország területe szinte kizárólag osztott, több országhoz tartozó vízgyűjtőkből áll. A lefolyási viszonyok döntően a környező országok területhasználati viszonyainak a függvénye. Kitettségük és a kockázat nagy, a meglévő egyezmények pedig gyengék. Az országot a települések környezetében elszennyeződött felső vízadó réteg, a sérülékeny partiszűrésű vízbázisok, a védett rétegvizek és a talajvízfogalom tisztázatlansága jellemzi. Felszíni vizeink közül a kis hígítóképességűek minősége rossz. Sekély tavaink az eutrofizálódás különböző mértékű jeleit mutatják.

Magyarország vízháztartása Az ország folyóinak vízminőségét a külföldről belépő vizek állapota nagymértékben befolyásolja. A vízminőséget általában a II.-III. osztály jellemzi. A nagy folyók minősége a nagy hígulás következtében elfogadható. Állóvizeink és tározóink többsége esetében az eutrofizáció okoz problémákat. Az ország folyóinak vízminőségét a külföldről belépő vizek állapota nagymértékben befolyásolja. A vízminőséget általában a javuló trend és az ötosztályos minősítési rendszerben (ahol I. a legjobb és V. a leggyengébb minőségi kategória) általánosságban a II.-III. osztály jellemzi. A Tisza vízrendszere valamivel rosszabb állapotban van, mint a Dunáé. A nagy folyók minősége a nagy hígulás következtében elfogadható. V. osztályú minőség kizárólag olyan kisebb vízfolyásokon jelentkezik, amelyek nagyobb városok tisztítatlan, vagy csak részben tisztított szennyvizeinek befogadói. Állóvizeink és tározóink többsége esetében (Balaton, Velencei-tó, Fertő-tó, Tatai-tó, Tisza-tó) az eutrofizáció okoz problémákat.

Magyarország vízháztartása A felszín alatti vizek minőségét a pontszerű és diffúz terhelések, továbbá a káros hatású, természetes eredetű elemek jelenléte határozza meg. A talajvizek elszennyeződése alapvetően a települések környezetére, és az elnitrátosodott hegyperemű völgyekre vonatkozik. A parti szűrésű vízbázisok és karsztvizek állapota általában jó, de ez utóbbi készletek igen sérülékenyek. A Duna - hasonlóan az európai nagy folyókhoz - szintén erősen algásodik, de a gondok kevésbé súlyosan jelentkeznek, mint tavak esetében. A felszín alatti vizek minőségét a pontszerű és diffúz terhelések, továbbá a káros hatású, természetes eredetű elemek jelenléte (például arzén) határozza meg. A leggyakoribb gondot a vas, mangán, nitrát, ammónia, oldott szerves anyag okozza, elsősorban az Alföldön. A talajvizek elszennyeződése alapvetően a települések környezetére, a korábbi mocsarak nagy sótartalmú területeire és az elnitrátosodott hegyperemű völgyekre vonatkozik. A parti szűrésű vízbázisok és karsztvizek állapota általában jó, de ez utóbbi készletek igen sérülékenyek.

Magyarország vízháztartása 58 km3 +114 km3 = 52 km3 + 120 km3 AZ ORSZÁGBÓL KILÉPŐ VIZFOLYÁSOK VÍZHOZAMA 120 km3/év A BELÉPŐ VÍZFOLYÁSOK VÍZHOZAMA 114 km3/év PÁROLGÁS 52 km3/év CSAPADÉK 58 km3/év

Magyarország állóvizei Magyarországon 1200 természetes és mesterséges tó van. Balaton 600 km², Velencei-tó 25 km², Fertő tó 309 km² (ebből 198 km² Ausztriában); Halastavak: 78 km² Összterületük: 900 km2, az ország területének <1 %-a. Tározók, bányagödrök: 15 km² Folyók holtágai: 46 km² Egyéb természetes tavak: 45 km²

HAT VÍZMŰ NITRÁTTARTALMÁNAK ÁTLAGAI ÉS MAXIMUMAI (BAZ megye) METHAEMOGLOBINAEMIA ALAKULÁSA 1975-1987 (BAZ megye) HEFOP 3.3.1. HEFOP 3.3.1.

Forrás: Juhász L.

Talajpusztulási formák csoportosítása fizikai erózió, defláció, tömörödés, szerkezetromlás porosodás kémiai szikesedés, savanyodás, tápanyag kimosódás talajszennyezés -

A talajdegradációs folyamatok arányai a Földön és Magyarországon Az ember által okozott talajromlás helyzetét bemutató világatlasz (OLDEMAN et al., 1990). Talajvédelem Magyarországon. FVM

Forrrás: Michael Melford, http://www. geographic. hu/napkepe. php

Széleróziótól veszélyetetett területek