A polisz születése

Átmeneti korszak (i.e.XII-VIIIsz.) A mükénéi civilizáció bukása » új rendszer a megművelt földek magántulajdonná válnak az lett a közösség tagja akinek volt földje a termelők érdekeltté váltak a termelésben (a felesleg az ő haszna lett ↔ K-i gazdálkodás) tényezők szerencsés összhatása »tagolt táj→nem jön létre egységes állam »vas – olcsó és könnyen beszerezhető anyag

A POLISZ = városállam Az új rendszer (gazdasági-társadalmi) új típusú államot hozott létre a poliszt Feladata: » termelés megszervezése » törvényhozás » belső – külső béke fenntartása Magántulajdon, a földbirtok a legfontosabb tényező: a teljes jogú polgárnak van földje A poliszok önállóak, függetlenek voltak

A poliszok berendezkedése Államforma: kezdetben királyság, majd arisztokratikus vezetésű köztársaság arisztokrácia: nagybirtokosok („a legjobbak”) démosz: szabad lakosság („a nép”) (kézművesek, parasztok) A gazdasági élet központja: az AGORA=piactér, ami később a népgyűlésnek is helyet ad

A gazdasági változások és következményeik A földtulajdon miatt a nagybirtokos arisztokraták előnyben vannak:a kisbirtokosok a versenyt nem bírják (eladósodnak) létrejön az adósrabszolgaság a növekvő lakosságot a föld nem volt képes eltartani » teher az arisztokratáknak finanszírozzák a görög gyarmatosítást Oka: túlnépesedés, elszegényedés

A korai görög hajó

A görög gyarmatosítás (i.e.VIII-VII.sz) Oka:- elszegényedés, - túlnépesedés Irányai:3irány ÉK(Fekete-tenger), NY(Itália), D(Afrika) új poliszok: Szürakuszai, Tarentum, Neapolis, Hatásai: Messalia, Trapezusz - Az arisztokraták befolyása csökken - A démosz erősödik (kézművesek,kereskedők) - iparosok, kereskedők, parasztok vagyonosodnak Megindul a harc a politikai jogokért a poliszokban

A görög gyarmatosítás következményei i.e. VI.sz. befejeződött a görög gyarmatosítás, mert: - levezették a népességfelesleget - beszűkült a terjeszkedés határa(perzsák,etruszkok) - gabonaimport » nőtt a polisz népességtartó ereje Gazdaság: » nyersanyagfeldolgozás (olaj,bor,zöldség) » fejlődik az ipar (fémfeldolgozás)kerámia, szövet » fejlődő kereskedelem » pénzgazdálkodás (pénz)

Gyarmatosítás: gyarmatosítás 3 fő iránya: ÉK (Fekete-t.), Ny (Itália), D (Afrika) gyarmatvárosok önállóak, de szoros gazdasági kapcsolatban álltak az anyaországgal a gyarmatokon megtermelt gabonát az anyaországba szállították, ezért cserébe kézműipari termékeket (fegyver, szerszám) és kész termékeket (olaj, bor) kaptak, melyeket eladtak → ezért fémet, szőrmét, gabonát kaptak a barbároktól

A kereskedelem sémája

gyarmatosítás hatásai gyarmatvárosokból beáramló olcsó gabona lehetővé tette, hogy a rossz minőségű földeken gabona helyett szőlőt, olajfát és zöldséget termesszenek csökkent a gabonatermelő arisztokrácia gazd-i szerepe kereskedelem révén fejlődött az ipar megerősödött az iparos- és kereskedőréteg kereskedelem → pénz (ezüst- és rézpénz)

zsarnokság arisztokrácia gazdasági szerepe csökken démosz gazdasági szerepe nő → bele akar szólni a politikába egyes poliszokban egy-egy arisztokrata család magához ragadja a hatalmat →zsarnokság = türannisz zsarnok = türannosz