Légnyomás, szél, időjárási frontok, ciklonok, anticiklonok

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Hullámmozgás.
Advertisements

Hurrikánok, tájfunok, trópusi ciklonok
Korszerű mérés és értékelés
Klímaváltozás, vagy Jégkorszak?
Földrajz 7. Az előző évben tanultuk
Az időjárás.
Az időjárás megfigyelése
A KÁRPÁT-MEDENCE ÉGHAJLATÁNAK KIALAKÍTÓ TÉNYEZŐI
A légnyomás és a szél.
Nagy földi légkörzés.
Alakja, mozgási és ezek következményei
A Föld élővilága 1.) Trópusi esőerdők
A levegő felmelegedése
LÉGTÖMEGEK, FELHŐ- ÉS CSAPADÉKELETKEZÉSI FOLYAMATOK
Az általános földi légkörzés
III. Anyag és energia áthelyeződési folyamatok az óceán-légkör rendszerben A nagy földi légkörzés.
Monszun szélrendszerek és tengeráramlások
AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDŐ ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI
AZ ÉGHAJLATOT KIALAKÍTÓ TÉNYEZŐK IV.
A mérsékelt övezet 1..
Az általános légkörzés
A tundrától a trópusokig
Függőleges övezetesség
Víz a légkörben Csapadékképződés.
Időszakosan változó és helyi szelek
Trópusok időjárását meghatározó folyamatok
Hurrikánok, Tájfunok, Tornádók
A világ szubtrópusi monszun területei
Éghajlat, klíma „Az életközösségekre, szupraindividuális rendszerekre ható kényszerfeltételek egy csoportja” WMO def.: az éghajlati rendszer által véges.
A Föld légköre és éghajlata
Hegyvidéki (függőleges) övezetesség
(János, Mika) ÉGHAJLAT nagy(obb) léptékű, hosszútávú statisztikai értékek (átlagosan) bolygóléptékű felmelegedés mennyiségi eltolódás (pl. „a víz melegszik”)
AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDŐ ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁG TERÜLETÉN
Készítette: Veréb Katalin III. meteorológus
Légköri dinamika A légkörre ható erők - A centrifugális erő
FIZIKA A NYOMÁS.
Légnyomás, szél, időjárási frontok
Ciklonok, anticiklonok
A légkör földrajza A légnyomás és a szél.
ALAPOK SIKLÓREPÜLŐKNEK
Időjárási és éghajlati elemek:
Időjárási és éghajlati elemek:
Éghajlattan összefoglalása
( pl. a 4 évszak időjárása minden évben hasonlóan alakul)
Ciklonok, anticiklonok. Az általános légkörzés
Nagy földi légkörzés.
Ciklonok, anticiklonok. Az általános légkörzés
( pl. a 4 évszak időjárása minden évben hasonlóan alakul)
térképek.,pillanatnyi időképek...
A földrajzi övezetesség
A Coriolis-erő a fizikában az inerciarendszerhez képest forgó (tehát egyben gyorsuló) vonatkoztatási rendszerben mozgó testre ható egyik tehetetlenségi.
Legfontosabb erő-fajták
Légnyomás, szél, ciklonok, anticiklonok
Közösségi numerikus időjárás-előrejelző modellek összehasonlító vizsgálata Készítették: André Karolina és Salavec Péter Fizika BSc, Meteorológia szakirány.
Mi az éghajlat? A Föld fontos éghajlatai. Klíma… Az éghajlat vagy klíma (ógörög κλίμα, klima) valamely hely vagy földrajzi táj hosszú távra jellemző.
Amerika éghajlata.
Mérsékelt övezet Nincs merőleges delelés Minden nap felkel/lenyugszik a Nap Nyugati szél uralma 4 évszak Felosztás: 1. Meleg mérsékelt öv – 15-20C évi.
Észak- és Közép-Amerika éghajlata
25. ÉGHAJLAT.
Európa éghajlata, vízrajza, élővilága
9. SZERBIA ÉGHAJLATA.
A monszun szélrendszerek A légszennyezés
Ciklonok, anticiklonok. Az általános légkörzés
8. HEGYVIDÉKI ÖVEZET ÉGHAJLATA.
3. A FÖLD ALAKJA ÉS MOZGÁSAI.
24. AZ IDŐJÁRÁS.
TÁMOP / „Bakonyszentlászlói iskola fejlesztése”
Amerika éghajlata.
A földrajzi övezetesség
A Föld, mint égitest.
Előadás másolata:

Légnyomás, szél, időjárási frontok, ciklonok, anticiklonok

Légnyomás A földfelszín egy négyzetméterére nehezedő levegőoszlop súlya. A légnyomást BAROMÉTER segítségével mérjük. Mértékegység: millibar, Pascal A légnyomást befolyásoló tényezők: Levegő hőmérséklete Földrajzi szélesség Tengerszint feletti magasság

Időjárási térképeken az azonos légnyomású pontokat összekötő vonalakat IZOBÁR vonalaknak nevezzük. A magas légnyomású területek közepét M, az alacsony légnyomásúakét A betűvel jelölik.

A szél A földfelszínnel párhuzamosan áramló levegő. A levegő mindig a magasabb nyomású terület felől az alacsony nyomású terület felé fúj! M A A szeleket irányukkal és nagyságukkal jellemezhetjük. Sebesség: m/s, km/h

Időjárási frontok: ahol a hideg és a meleg légtömegek találkoznak, ott időjárási határfelületek jönnek létre. Hidegfront: akkor jön létre, ha a hideg levegő érkezik olyan területre, ahol eddig melegebb levegő volt. Benyomul a meleg levegő alá, és azt hirtelen felemeli. Következménye: gyors felhősödés, zápor, zivatar, jégeső. A csapadékos zóna viszonylag keskeny. A hidegfront elvonulása után derült, de hűvös idő a jellemző. Melegfront: akkor jön létre, ha meleg levegő érkezik meg hidegebb területre. A meleg levegő a hideg levegő felé siklik. Széles csapadékzóna jön létre, többnapos csendes esőt, vagy havazást eredményezve. Záródott, okklúziós front: a gyorsabban mozgó hidegfront utoléri a melegfrontot, és a két front összekapcsolódik, ilyenkor a meleg levegő a magasba kerül.

Ciklon Az alacsony légnyomású területeket ciklonoknak nevezzük. A mérsékelt övezet és a hideg övezet határán keletkeznek a tengerek fölött. Kialakulásának oka, hogy a hideg és a meleg levegő különböző sebességgel mozdul el egymással szemben haladva. A határfelületükön hullámmozgás indul meg, ami mentén a meleg levegő előbb betüremkedik a hideg levegőbe, majd felsiklik rá, és légnyomáscsökkenést idéz elő. A levegő kívülről befelé, az óramutató járásával ellentétesen mozog.

Anticiklon Magas légnyomású képződmény. Forgásuk az anticiklonéval ellentétes, belülről kifelé.

Trópusi ciklonok A meleg tengerek felett alakulnak ki. Az Egyenlítő környékén a gyors felmelegedés miatt igen alacsony légnyomású térségek jellemzőek, amik szinte magukhoz szippantják a környező területek légtömegeit. A trópusi ciklonok nagy sebességük miatt igen pusztítóak. A Csendes-óceán térségében TÁJFUNOK, Közép-Amerikában HURRIKÁNOK.

TÁJFUN

HURRIKÁN (Isabell)

Katrina hurrikán

Tornádó: a mérsékelt övezetben alakul ki Tornádó: a mérsékelt övezetben alakul ki. Az északról és délről egyaránt nyitott síkságon a sarki hideg és a délről érkező meleg légtömegek találkoznak.