A Föld helye a világegyetemben

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A NAPRENDSZER Forgalmazza: Mikrosuli Bt Orosháza Pf. 318;
Advertisements

A NAPRENDSZER Naprendszerünk a Tejút galaxis peremén helyezkedik el. Középpontjában a Nap áll, mely körül a bolygók keringenek. A bolygók között számos.
A Föld helye a Világegyetemben. A Naprendszer
A Föld helye a Világegyetemben. A Naprendszer
HELYÜNK A VILÁGEGYETEMBEN
A FÖLD, ÉLETÜNK SZÍNTERE
A Hold nélküli élet Tömegvonzás szerepe. Évente 3,8 cm-rel távolodik.
Kilépés Csillagászat.
Hubble. Hubble Az űrteleszkóp több mint 0,1 ívmásodperc képfelbontásra képes. A Hubble űrteleszkóp egy, a földfeszíntől 593 km magasságban orbitális.
Naprendszerünk bolygói
Naprendszer Mészáros Attila.
Csillagteszt 13+1.
A) A bolygók pályájának megfigyelése után azonosítsa a bolygók neveivel a betűjelüket! Írja utánuk a betűjelüket! a)  Szaturnusz b)  Jupiter
Naprendszerünk bolygói. Merkúr  Átmérője: 4880 km  Keringési idő: 0,24 év  Sebesség: 48 km/s.
Készítette: Oroszi Lídia Kapcsolódó tantárgy: Csillagászati földrajz
A Naprendszer.
A Föld légkörének kialakulása
Meteoritok, kisbolygók
Manapság a Földről így vizsgáljuk a csillagokat…
A NAPRENDSZER ÁTTEKINTÉSE.
Az általános tömegvonzás törvénye és Kepler törvényei
Fizika tanár szakos hallgatóknak
Csillagunk, a Nap.
Az Univerzum szerkezete
Szaturnusz Körmendi Kata 2009.
V V V É É É Watt Vivian 2009 N N N U U U S S S Z Z Z.
Szakál Dorottya Mars március 2..
Érdekességek a Vörös Bolygóról
A csillagok fejlődése.
Mars Készítette: Vachaja József Bottyán János Műszaki Szakközépiskola
Naprendszer.
A Naprendszer bolygóit három csoportba soroljuk:
A HOLD A Hold a Földhöz legközelebb eső égi test, mely a Föld körül km.-nyi közepes távolságban 27 nap 7 ó. 43 p. 11,5 mp. alatt kering.
Csillagászati földrajz – TOTÓ I.
Merkúr a Naprendszer legbelső és legkisebb bolygójaNaprendszerbolygója a Nap körüli keringési ideje 88 napNap a Merkúr a Földről nézve fényesnek látszik,
Keszitette: Boda Eniko es Molnar Eniko
Csillagok Keszitette: Nagy Beata es Szoke Dora.
Merkúr.
Dolgozat tudomanybol Tolnai Rebeka es Csoka Kinga NEPTUNUSZ
Név:Major Krisztina és Szabó Henrietta Osztály: XI.G Dátum:
Keszítette: Kovács Kinga és Meszáros Endre
Naprendszerünk bolygói
Naprendszerünk bolygói. Merkúr Átmérője: 4880 km Keringési idő: 0,24 év Sebesség: 48 km/s.
Meteoritok a Marsról, a Holdról és a kisbolygókról Bedő Veronika.
Csillagászati földrajz
Jupiter Perényi Luca.
Bolygók és holdak.
UTAZÁS A NAPRENDSZERBEN
Csillagászati és térképészeti ismeretek
Föld körüli keringés fizikája
Földünk, a kiváltságos bolygó Válaszkeresés a Világegyetem miértjeire...
A FÖLD ÉS KOZMIKUS KÖRNYEZETE
A FÖLD, A KÉK BOLYGÓ A FÖLD FORGÁSA ÉS KÖVETKEZMÉNYEI
Hogyan mozognak a bolygók és más égi objektumok?
Merkúr Készítette: Barabás Júlia
A Naprendszer.
Bolygókról A Föld felhőkkel A Föld felhők nélkül.
Tycho Brahe Povisel Petra 9.b.
A Nap és családja.
A bolygómozgás Kepler- Törvényei
Exobolygók légköre Projektmunka Készítette: Dávid Tamás, Fizika BSc Témavezető: Dr. Szatmáry Károly, habil. egyetemi docens, az MTA doktora.
Együtt a Naprendszerben
MAGYARORSZÁG HELYE AZ UNIVERZUMBAN
Naprendszerünk adatainak megismerése
2. A FÖLD A VILÁGŰRBEN.
A Föld helye a Világegyetemben. A Naprendszer
Naprendszerünk bolygói
Naprendszerünk bolygói
A HOLD Átmérője 3476 km Távolsága a Földtől km
A Föld, mint égitest.
Előadás másolata:

A Föld helye a világegyetemben

Világképek GEOCENTRIKUS VILÁGKÉP: Ptolemaiosz Földközpontú világkép: a világegyetem központjában a mozdulatlan Föld áll, s körülötte megy minden égi mozgás HELIOCENTRIKUS VILÁGKÉP Nikolausz Kopernikusz A világegyetem középpontja a Nap, e körül keringenek a bolygók kör alakú pályán.

A múlt század kutatásai derítettek fényt arra, hogy a Nap nem a világegyetem központja, hanem csupán a Naprendszeré, a Naprendszer pedig a Tejútrendszeré (Galaxisé)

Az univerzum felépítése Galaxis Extragalaxis Metagalaxis TEJÚTRENDSZER Csillagmilliárdok összeolvadó képe. Átmérője 100000 fényév. FÉNYÉV= az a távolság, amit a 300000km/s sebességgel haladó fény egy év alatt megtesz.

A csillagok - NAP CSILLAG= saját fénnyel rendelkező izzó gázgömb NAPRENDSZER= A Tejútrendszernek az a tartománya, ahol a Nap gravitációs hatása érvényesül. A Nap tulajdonságai: Gáz halmazállapotú Átmérője 1,4 m km Kémiai összetétele: 80% H, 20% He Energiáját kémiai reakcióból nyeri Felszíni hőmérséklete 6100 K

Naphoz közelebb helyezkednek el Sűrűségük nagy A Naprendszer bolygói BOLYGÓ=saját fénnyel nem rendelkező égitest, mely az anyacsillag fényét veri vissza FÖLD TÍPUSÚ BOLYGÓK Merkúr Vénusz Föld Mars Jellemzőik: Naphoz közelebb helyezkednek el Sűrűségük nagy Szilárd kőzetburokkal rendelkeznek JUPITER TÍPUSÚ BOLYGÓK Jupiter Szaturnusz Uránusz Neptunusz Jellemzőik: Naptól távolabb helyezkednek el Gáz halmazállapotúak Sűrűségük kicsi Holdakban gazdagok

A NAPRENDSZER

MERKÚR Naphoz legközelebb álló bolygó Felszíne meteorkráteres Hőmérséklete a nappali oldalon magas, az éjszakain kicsi

VÉNUSZ Esthajnalcsillag Felszíni hőmérséklete magas Felhőzete sűrű, légkörében hatalmas viharok vannak

FÖLD A Kék bolygó Alakja geoid Mágneses tere van

MARS Vörös bolygó Kőzetei vasban gazdagok Légköre szén-dioxidos Átlaghőmérséklete -25 fok

JUPITER A legnagyobb bolygó Gyorsabban forog bármelyiküknél Vastag sűrű légköre van Vörös Folt – légi örvény Holdakkal rendelkezik

SZATURNUSZ Gyűrűrendszere van: parányi jég- és kődarabból állnak A legtöbb holddal rendelkezik (több mint 30) – legnagyobb a Titán

URÁNUSZ Vastag légköre van (H, He) Tengelye megdőlt – ezért 40 évig az egyik, majd 40 évig a másik sarkot süti a Nap

NEPTUNUSZ Ovális alakú felhőörvénye a Nagy Sötét Folt

Kisbolygók Aszteroidák Néhány kilométer átmérőjű égitestek Főleg a Mars és Jupiter között keringenek

Üstökösök Kőből és jégből álló égitestek Jellegzetes csóvájuk a Nap közelében felolvadva elpárolgó részük felhője

Meteorok Kő- vagy fémdarabok A Föld légkörébe érve felizzanak, a kisebbek elégnek, a nagyobbak Földet érnek – METEORIT!!! Hullócsillagok

A Naprendszer a csillagközi anyag sűrűsödéséből keletkezett A Naprendszer a csillagközi anyag sűrűsödéséből keletkezett. A tömegvonzás hatására az anyagfelhő összehúzódott, forgása felgyorsult, és ellaposodott. A gyorsuló mozgás miatt anyaggyűrűk váltak le róla. A középpontban kialakult az Ősnap, a levált anyagfelhőkből pedig a bolygók.