A Föld helye a világegyetemben
Világképek GEOCENTRIKUS VILÁGKÉP: Ptolemaiosz Földközpontú világkép: a világegyetem központjában a mozdulatlan Föld áll, s körülötte megy minden égi mozgás HELIOCENTRIKUS VILÁGKÉP Nikolausz Kopernikusz A világegyetem középpontja a Nap, e körül keringenek a bolygók kör alakú pályán.
A múlt század kutatásai derítettek fényt arra, hogy a Nap nem a világegyetem központja, hanem csupán a Naprendszeré, a Naprendszer pedig a Tejútrendszeré (Galaxisé)
Az univerzum felépítése Galaxis Extragalaxis Metagalaxis TEJÚTRENDSZER Csillagmilliárdok összeolvadó képe. Átmérője 100000 fényév. FÉNYÉV= az a távolság, amit a 300000km/s sebességgel haladó fény egy év alatt megtesz.
A csillagok - NAP CSILLAG= saját fénnyel rendelkező izzó gázgömb NAPRENDSZER= A Tejútrendszernek az a tartománya, ahol a Nap gravitációs hatása érvényesül. A Nap tulajdonságai: Gáz halmazállapotú Átmérője 1,4 m km Kémiai összetétele: 80% H, 20% He Energiáját kémiai reakcióból nyeri Felszíni hőmérséklete 6100 K
Naphoz közelebb helyezkednek el Sűrűségük nagy A Naprendszer bolygói BOLYGÓ=saját fénnyel nem rendelkező égitest, mely az anyacsillag fényét veri vissza FÖLD TÍPUSÚ BOLYGÓK Merkúr Vénusz Föld Mars Jellemzőik: Naphoz közelebb helyezkednek el Sűrűségük nagy Szilárd kőzetburokkal rendelkeznek JUPITER TÍPUSÚ BOLYGÓK Jupiter Szaturnusz Uránusz Neptunusz Jellemzőik: Naptól távolabb helyezkednek el Gáz halmazállapotúak Sűrűségük kicsi Holdakban gazdagok
A NAPRENDSZER
MERKÚR Naphoz legközelebb álló bolygó Felszíne meteorkráteres Hőmérséklete a nappali oldalon magas, az éjszakain kicsi
VÉNUSZ Esthajnalcsillag Felszíni hőmérséklete magas Felhőzete sűrű, légkörében hatalmas viharok vannak
FÖLD A Kék bolygó Alakja geoid Mágneses tere van
MARS Vörös bolygó Kőzetei vasban gazdagok Légköre szén-dioxidos Átlaghőmérséklete -25 fok
JUPITER A legnagyobb bolygó Gyorsabban forog bármelyiküknél Vastag sűrű légköre van Vörös Folt – légi örvény Holdakkal rendelkezik
SZATURNUSZ Gyűrűrendszere van: parányi jég- és kődarabból állnak A legtöbb holddal rendelkezik (több mint 30) – legnagyobb a Titán
URÁNUSZ Vastag légköre van (H, He) Tengelye megdőlt – ezért 40 évig az egyik, majd 40 évig a másik sarkot süti a Nap
NEPTUNUSZ Ovális alakú felhőörvénye a Nagy Sötét Folt
Kisbolygók Aszteroidák Néhány kilométer átmérőjű égitestek Főleg a Mars és Jupiter között keringenek
Üstökösök Kőből és jégből álló égitestek Jellegzetes csóvájuk a Nap közelében felolvadva elpárolgó részük felhője
Meteorok Kő- vagy fémdarabok A Föld légkörébe érve felizzanak, a kisebbek elégnek, a nagyobbak Földet érnek – METEORIT!!! Hullócsillagok
A Naprendszer a csillagközi anyag sűrűsödéséből keletkezett A Naprendszer a csillagközi anyag sűrűsödéséből keletkezett. A tömegvonzás hatására az anyagfelhő összehúzódott, forgása felgyorsult, és ellaposodott. A gyorsuló mozgás miatt anyaggyűrűk váltak le róla. A középpontban kialakult az Ősnap, a levált anyagfelhőkből pedig a bolygók.