A demográfia a népesség – emberi populációk – és a körükben végbemenő változások megfigyelésével és elemzésével foglalkozó tudomány.

Demográfia Strukturális demográfia Népmozgalom (Időpont) (Időtartam) A népesség állapota A népesség változásai száma, struktúrája (népesedés) - kor - nem Természetes Migráció - iskolázottság népmozgalom - gazdasági aktivitás - élveszületések - elvándorlók - háztartások, családok - termékenyég - ingázók - urbanizáció - halálozás - bevándorlók - közművesítés - szaporodás - lakások - etnikai tagoltság - stb.

Strukturális Népmozgalom demográfia

Népesedéspolitika: a népesedés tudatos befolyásolása és a kitűzött célok elérését szolgáló eszközök együttese Expanzív népesedéspolitika célja a népesség számának és/vagy a népesség szaporodásának növelése Restriktív népesedéspolitika célja a népesség számának és/vagy a népesség szaporodásának csökkentése A népesség mennyiségi összetételének (struktúrájának) megváltoztatása minőségi célzattal

A népesedéspolitikák általános jellemzői A társadalmi elvárások ellentételesek a társadalmi gyakorlattal Diszkriminatív jellegűek

A strukturális demográfia adatforrásai A fejlett országokban 10 évente megismételt népszámlálás USA 1780-as évek végétől Magyarország:1784-87 II. József rendelete 1869 az ismétlődő népszámlálás kezdete

A népszámlálás jellemzői Eszmei időpontra vonatkozik (jan.01. 00 óra 00 perc) A legfontosabb személyi jellemzőket tartalmazza (születés, iskolai végzettség, foglalkozás, stb.) A háztartás, a család jellemző adatai A lakás, lakóépület adatai

Továbbszámítás: a két népszámlálás között alkalmazott extrapo- láció, interpoláció Mikrocenzus: a lakosság 1-5 %-ra kiterjedő reprezentatív „népszámlálás”

Népmozgalmi adatforrás Polgári anyakönyvezés Franciaország - 1791 Svédország, Anglia Wales - a XIX sz. első fele Magyarország - 1894 De facto elv - az esemény helye De iure elv - az állandó lakhely

Demográfiai megfigyelések Fejlett országok Jól szervezett A megfigyelések pontosak Viszonylag pontatlan a társadalmi rétegre és a családi állapotra vonatkozó adat Pontos a halálozás és részben a halálok Fejlődő ország A népszámlálási adatok részben elfogadhatóak A népmozgalmi adatok megbízhatatlanok

Demográfiai elemző módszerek I. Numerikus mutatók Abszolút számok Származtatott számok Viszonyszámok Indexes (összetett viszonyszámok)

Demográfiai elemző módszerek II. Viszonyszámok Megoszlási Intenzitási Dinamikus (Struktúra) (Gyakoriság) (Idősorok)

Megoszlási viszonyszám: * 100 Pl.: - < 2500 g súllyal születettek (rész) aránya az élveszülöttek (egész) körében - a magyar lakosság megoszlása iskolai végzettség szerint - a haláloki struktúra rész egész

Intenzitási viszonyszám: * k Adott idő: általában egy év Alapnépesség átl. száma: a kezdeti és a záró időpont számainak számtani átlaga Pl.: születés halálozás csecsemőhalálozás 10000 lakosra jutó orvos, ágyszám stb. 100 lakott szobára jutó személyek száma népsűrűség (fő/km2) az események száma adott idő alatt az alapnépesség átlagos száma ugyanazon idő alatt

Dinamikus viszonyszám: * 100 Pl.: - a terhességmegszakítások számának százalékos változása 1991-hez képest - halálozások számának változása stb. a vizsgált időszak adatai a bázis időpont adatai

Megoszlási viszonyszámból nem lehet következtetni gyakoriságra!

Az abszolút számok nem alkalmasak összehasonlításra Év 1000 25-29 éves nőre jutó élveszületések száma A 25 - 29 éves nők élveszülötteinek száma évközepi száma születési éve 1970 109,3 40 478 377 757,5 1941 - 1945 1980 100,0 44 419 457 285,5 1951 - 1955 1990 115,4 35 013 300 133,5 1961 - 1965

A népesség változásának mérése Élveszületés halálozás vándorlás

É= * 1000 H= * 1000 TSZ= * 1000 TSZ= É - H az élveszületések évi száma a népesség évközepi száma az elhaltak évi száma a népesség évközepi száma az élveszülöttek – az elhaltak évi száma évi száma a népesség évközepi száma

Általános termékenységi arányszám jobban kifejezi a populációs termékenységet lehetővé teszi a termékenység időbeli változásának mérését a változás természete nem ítélhető meg élveszülöttek évi száma a 15 – 49 éves nők évközepi száma

Korspecifikus termékenységi arányszám Ti= * 1000 Fejlett országok: magas Ti a 25 – 29 éves korban Fejlődő országok: magas Ti a 15 – 19 éves korban Magyarország: magas Ti a 20 – 24 éves korban élveszülöttek évi száma az i-edik női korosztályban az i-edik női korosztály évközepi száma

Teljes termékenységi arányszám TT: Azt mutatja meg, hogy az adott évi korspecifikus termékenység változatlan érvényesülése mellett egy nő teljes produktív élete folyamán átlagosan hány gyermeknek adna életet, azaz megadja az egy nőre jutó gyermekek átlagos számát Magyarország: 1990 – 1,84 1980 – 1,92 1970 – 1,96

Bruttó reprodukciós együttható: Azt fejezi ki, hogy az adott időszak korspecifikus termékenysége mellett egy nő élete folyamán átlagosan hány leánygyermeket szülne, azaz megadja az egy nőre jutó leánygyermekek számát.

Nettó reprodukciós együttható: Azt fejezi ki, hogy az adott időszak csecsemő-, és gyermekhalálozási viszonyai mellett, az egy nőre jutó leánygyermekek közül hányan jutnának el a szülőképes korba

NR > 1 szaporodó népesség NR = 1 stagnáló népesség NR < 1 fogyó népesség