A hőátadás.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Stacionárius és instacionárius áramlás
Advertisements

A hőterjedés differenciál egyenlete
Hőtechnikai alapok A hővándorlás iránya:
Porleválasztó berendezések
GÉP - MUNKA – ENERGIA - TELJESÍTMÉNY
Dr. Szőke Béla jegyzete alapján Készítette: Meskó Diána
Hősugárzás Gépszerkezettan és Mechanika Tanszék.
Hő- és Áramlástan I. - Kontinuumok mechanikája
Volumetrikus szivattyúk
A munkasebesség egyenlőtlensége
HATÁSFOK-SÚRLÓDÁS-ÁTTÉTEL
Az impulzus tétel alkalmazása (megoldási módszer)
A hőterjedés alapesetei
Az impulzus tétel Hő- és Áramlástan I. Dr. Író Béla SZE-MTK
A Borda-Carnot veszteség
Az impulzus tétel alkalmazása (Allievi elmélete)
Az impulzus tétel alkalmazása (egyszerűsített propeller-elmélet)
Hőközlés – Alapfogalmak Hővezetés és hősugárzás
Egymáson gördülő kemény golyók
Összefoglalás 7. osztály
Élelmiszeripari műveletek
Fúvók-Kompresszorok Hő- és Áramlástan Gépei Író Béla SZE-MTK
Ventilátorok Író Béla Hő- és Áramlástan Gépei (AG_011_1)
Hősugárzás.
Hőcserélők Mechatronika és Gépszerkezettan Hő- és Áramlástan Gépei
Gázkeverékek (ideális gázok keverékei)
Hőátvitel.
Ideális kontinuumok kinematikája
A nedves levegő és állapotváltozásai
Kalorikus gépek elméleti körfolyamatai
Veszteséges áramlás (Hidraulika)
Az Euler-egyenlet és a Bernoulli-egyenlet
Hővezetés rudakban bordákban
Az entalpia és a gőzök állapotváltozásai
A kontinuitás (folytonosság) törvénye
Veszteséges áramlás (Navier-Stokes egyenlet)
Az elemi folyadékrész mozgása
Egyszerű állapotváltozások
A Bernoulli-egyenlet alkalmazása (Laval fúvóka)
A munkasebesség egyenlőtlensége
3.6. A hő terjedésének alapformái
HŐÁRAMLÁS (Konvekció)
Közműellátás gyakorlathoz elméleti összefoglaló
A fajhő (fajlagos hőkapacitás)
HATÁSFOK-SÚRLÓDÁS-EGYENLETES SEBESSÉGŰ ÜZEM
Hő- és Áramlástan Gépei
EJF Építőmérnöki Szak (BSC)
EJF Építőmérnöki Szak (BSC)
I. Törvények.
BMEGEENAEHK BMEGEENAEG2
Pozsgay Balázs IV. évfolyamos fizikus hallgató
Instacionárius hővezetés
Hővezetés falakban Író Béla Hő- és Áramlástan II.
Hő- és Áramlástan Gépei
Kalorikus gépek elméleti körfolyamatai
A mozgás egy E irányú egyenletesen gyorsuló mozgás és a B-re merőleges síkban lezajló ciklois mozgás szuperpoziciója. Ennek igazolására először a nagyobb.
Hő- és Áramlástan I. Dr. Író Béla SZE-MTK Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszék Ideális kontinuumok kinematikája.
Áramlás szabad felszínű csatornában Hő- és Áramlástan I. Dr. Író Béla SZE-MTK Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszék.
Stacionárius és instacionárius áramlás
Az impulzus tétel alkalmazása (Allievi elmélete)
Az impulzus tétel alkalmazása (megoldási módszer)
Áramlástani alapok évfolyam
Stacionárius és instacionárius áramlás
Hősugárzás.
Az impulzus tétel Hő- és Áramlástan I. Dr. Író Béla SZE-MTK
A Borda-Carnot veszteség
Az Euler-egyenlet és a Bernoulli-egyenlet
Hővezetés falakban Író Béla Hő- és Áramlástan II.
BMEGEENATMH kiegészítés
Hősugárzás Hősugárzás: 0.8 – 40 μm VIS: 400 – 800 nm UV: 200 – 400 nm
Előadás másolata:

A hőátadás

 (W/m2·K) a hőátadási tényező Áramló közegek és szilárd testek között lezajló hőterjedési jelenség.  (W/m2·K) a hőátadási tényező NEM anyagjellemző, hanem függ az áramlás jellegétől, az áramlás kialakulásának körülményeitől, az áramló közeg fizikai jellemzőitől, a hőáramlás irányától, a hőátadó felület tulajdonságaitól, az áramlástani és termikus határréteg kölcsönös, alakulásától. Elvileg alkalmazható a Fourier-féle összefüggés, de az áramlás határrétegére vonatkozóan gyakorlatilag lehetetlen meghatározni a hővezetési tényezőt, mely ráadásul távolról sem tekinthető állandónak. Ezért egy hasonló, de más elvi alapokon álló tapasztalati összefüggést használnak ilyen esetekre. A hőátadási tényező bonyolult és sok tényezőtől és körülménytől való függése miatt meghatározása kísérleti alapokon, a hasonlóságelmélet törvényei szerint felállított, hasonlósági kritériumokat tartalmazó összefüggésekkel történik. Newton-féle tapasztalati törvény az időegység alatt átvitt hőmennyiségre. Hő- és Áramlástan II. Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszék

Hasonlósági kritériumok Re szám áramlástani hasonlóság (súrlódási erő – tehetetlenségi erő) Gr szám áramlástani hasonlóság (súrlódási erő – felhajtóerő) Fr szám áramlástani hasonlóság (tehetetlenségi erő – térerő) Pr szám hőfok- és sebességmező hasonlósága Pe szám hőmérsékleti terek hasonlósága Nu szám hőátadási folyamatok hasonlósága St szám hőátadási folyamatok hasonlósága Hő- és Áramlástan II. Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszék

A kriteriális egyenletek felépítése A C, m, n, p és q konstansokat méréssel határozzák meg a különböző hőátadási jelenségekhez! Kényszerített áramlásoknál a Gr szám, szabad áramlásoknál a Re szám nem játszik szerepet. Az L/d viszonyszám csak csövek esetében játszik szerepet. Hő- és Áramlástan II. Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszék

Ellenőrző kérdések (1) Írja fel a hőátadás Newton-féle egyenletét! Mi hőátadási tényező mértékegysége? Milyen körülményektől függ a hőátadási tényező? Melyek a hőátadási folyamatok szempontjából legfontosabb hasonlósági kritériumok? Mi a különlegessége a Prandtl-számnak? Mi a hőmérsékletvezetési tényező? Milyen hőátadási folyamatok esetén játszik fontos szerepet a Grasshof-szám? Hő- és Áramlástan II. Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszék

Ellenőrző kérdések (2) Milyen általános formája van a hőátadási tényező meghatározására szolgáló ún. kritériális egyenleteknek? Melyek a hőátadási tényező meghatározásának elvi lépései a kritériális egyenletek felhasználása esetén? Mi a Nusselt-szám és mi a jelentősége? Hő- és Áramlástan II. Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszék