Gázkeverékek (ideális gázok keverékei)

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Gázok.
Advertisements

Stacionárius és instacionárius áramlás
A hőterjedés differenciál egyenlete
GÉP - MUNKA – ENERGIA - TELJESÍTMÉNY
Körfolyamatok (A 2. főtétel)
GÉP - MUNKA – ENERGIA - TELJESÍTMÉNY
A jele Q, mértékegysége a J (joule).
Ideális gázok állapotváltozásai
Halmazállapotok Részecskék közti kölcsönhatások
GÁZOS ELŐADÁS.
Hősugárzás Gépszerkezettan és Mechanika Tanszék.
Valóságos gázok.
Hő- és Áramlástan I. - Kontinuumok mechanikája
Volumetrikus szivattyúk
A munkasebesség egyenlőtlensége
HATÁSFOK-SÚRLÓDÁS-ÁTTÉTEL
Az impulzus tétel alkalmazása (megoldási módszer)
A hőterjedés alapesetei
Az impulzus tétel Hő- és Áramlástan I. Dr. Író Béla SZE-MTK
A Borda-Carnot veszteség
Az impulzus tétel alkalmazása (Allievi elmélete)
Az impulzus tétel alkalmazása (egyszerűsített propeller-elmélet)
Fúvók-Kompresszorok Hő- és Áramlástan Gépei Író Béla SZE-MTK
Hősugárzás.
Hőátvitel.
Ideális kontinuumok kinematikája
A nedves levegő és állapotváltozásai
Kalorikus gépek elméleti körfolyamatai
Reverzibilis és irreverzibilis folyamatok
Az Euler-egyenlet és a Bernoulli-egyenlet
Hővezetés rudakban bordákban
Az entalpia és a gőzök állapotváltozásai
A kontinuitás (folytonosság) törvénye
Veszteséges áramlás (Navier-Stokes egyenlet)
Az elemi folyadékrész mozgása
Egyszerű állapotváltozások
A Bernoulli-egyenlet alkalmazása (Laval fúvóka)
A hőátadás.
A munkasebesség egyenlőtlensége
KISÉRLETI FIZIKA III HŐTAN
LEPÁRLÁS (DESZTILLÁCIÓ) Alapfogalmak
HAJTÁSOK-ÁTTÉTEL.
HATÁSFOK - TERHELÉS.
Munkapont - Szabályozás
A fajhő (fajlagos hőkapacitás)
HATÁSFOK-SÚRLÓDÁS-EGYENLETES SEBESSÉGŰ ÜZEM
Hő- és Áramlástan Gépei
A gázok tulajdonságai Vlastnosti plynov.
Hőtan.
Munkapont - Szabályozás
Instacionárius hővezetés
Hővezetés falakban Író Béla Hő- és Áramlástan II.
Műszaki hőtan I. Valós közegek Többkomponensű rendszerek
Hő- és Áramlástan Gépei
Kalorikus gépek elméleti körfolyamatai
TERMÉSZETTUDOMÁNYOK ALAPJAI/3 HŐTAN
HŐTAN 6. KÉSZÍTETTE: SZOMBATI EDIT
ÁLTALÁNOS KÉMIA 3. ELŐADÁS. Gázhalmazállapot A molekulák átlagos kinetikus energiája >, mint a molekulák közötti vonzóerők nagysága. → nagy a részecskék.
Hő- és Áramlástan I. Dr. Író Béla SZE-MTK Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszék Ideális kontinuumok kinematikája.
Áramlás szabad felszínű csatornában Hő- és Áramlástan I. Dr. Író Béla SZE-MTK Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszék.
Stacionárius és instacionárius áramlás
Az impulzus tétel alkalmazása (Allievi elmélete)
HŐ- ÉS ÁRAMLÁSTECHNIKA I.
Az impulzus tétel alkalmazása (megoldási módszer)
Stacionárius és instacionárius áramlás
Az impulzus tétel Hő- és Áramlástan I. Dr. Író Béla SZE-MTK
A Borda-Carnot veszteség
Az Euler-egyenlet és a Bernoulli-egyenlet
Hővezetés falakban Író Béla Hő- és Áramlástan II.
Hőtan.
Előadás másolata:

Gázkeverékek (ideális gázok keverékei)

Ideális gázok keverékei (Alapvetések) a keverék minden komponensének a hőmérséklete egyenlő a keverék hőmérsékletével (Ti=Tk) a keverék rendelkezésére álló teret a komponensek parciális nyomásuk mellett külön-külön is teljesen kitöltik a keverék tömegét az alkotó gázok tömegeinek összegezésével kapjuk (mi=mk) az állapotegyenlet teljesül minden komponensre külön-külön a keverékre szintén érvényes az állapotegyenlet, de a keverék állapotegyenletében szereplő állandók értéke (az univerzális gázállandótól eltekintve) eltér a komponensek állapotegyenleteiben szereplő állandók értékétől

DALTON törvény (ideális gázok keverékei) a gázkeverék minden komponense úgy tölti ki a keverék által elfoglalt egész teret, mintha a többi gáz nem is volna jelen, az egyes komponensek az össznyomásban csak anyagi részesedésüknek megfelelően vesznek részt, az egyes gázok parciális nyomásainak összege alkotja az össznyomást.

Vi az egyes komponensek által a keverék nyomásán elfoglalt térfogat pi az egyes komponensek nyomása a keverék térfogatán (parciális nyomás)

A gázkeverék meghatározása Tömegszázalékos összetétel Térfogatszázalékos összetétel

látszólagos gázállandóját A célkitűzés Meghatározni az ideális gázkeverék látszólagos gázállandóját vagy látszólagos móltömegét, hogy ugyanolyan módon lehessen elvégezni a számításokat, mint az egyszerű ideális gázoknál!

A gázkeverék látszólagos gázállandója a keverék egyes alkotóinak tömegszázalékos részaránya és specifikus gázállandói szorzatából képzett összeg!

A gázkeverék látszólagos mól tömege a keverék egyes alkotóinak térfogatszázalékos részaránya és mól tömegei szorzatából képzett összeg! mivel

Kapcsolat a tömegszázalékos és a térfogatszázalékos megadás között A kettő hányadosából

Ideális gázkeverékek fajhője A gázkeverék felmelegítéséhez – akár állandó nyomáson akár állandó térfogaton történik is az – szükséges hő megegyezik az egyes komponensek felmelegítéséhez ugyanolyan folyamat mellett szükséges hőmennyiségek összegével.

Ellenőrző kérdések (1) Melyek a gázkeverékekre általánosan elfogadott alapfeltételezések? Mit mond ki Dalton törvénye? Mi a parciális nyomás és milyen megállapítást tesz ezzel kapcsolatban Dalton-törvénye? Milyen módokon adható meg egy gázkeverék összetétele? Mi a látszólagos móltömeg egy gázkeverék esetében és hogyan határozható meg? Mi a látszólagos gázállandó egy gázkeverék esetében és hogyan határozható meg? Milyen módon számítható át egy gázkeverék tömeg-százalékokban adott összetétele térfogat-százalékos összetételre? Hogyan függ össze az ideális gázkeverék fajhője a komponensek fajhőjével?