A talajok mechanikai tulajdonságai II.

A talajok mechanikai viselkedésének sajátosságai

A talajok mechanikai sajátosságai A feszültségek sajátossága a többfázisú összetétel okán A kezdeti feszültségi állapot és a feszültségtörténet hatása A dréneződés és a térfogatváltozás a terhelés közben és után A feszültségek és az alakváltozások kapcsolatának sajátosságai A talajok viszkózus tulajdonságai Egyéb sajátosságok

A talajok mechanikai sajátosságai A feszültségek sajátossága a többfázisú összetétel okán A kezdeti feszültségi állapot és a feszültségtörténet hatása A dréneződés és a térfogatváltozás a terhelés közben és után A feszültségek és az alakváltozások kapcsolatának sajátosságai A talajok viszkózus tulajdonságai Egyéb sajátosságok

Terzaghi teljes hatékony semleges feszültség feszültség feszültség a talaj a szemcse- a pórus- egészén vázon vízben Terzaghi

A talajok mechanikai sajátosságai A feszültségek sajátossága a többfázisú összetétel okán A kezdeti feszültségi állapot és a feszültségtörténet hatása A vízelvezetés és a térfogatváltozás a terhelés közben és után A feszültségek és az alakváltozások kapcsolatának sajátosságai A talajok viszkózus tulajdonságai Egyéb sajátosságok

Kezdeti feszültségi állapot függőleges teljes feszültség semleges feszültség függőleges hatékony feszültség vízszintes hatékony feszültség vízszintes teljes feszültség

Feszültségtörténet Előterheltségi (túlkonszolidáltsági) viszonyszám Oka lehet tehermentesülés lepusztulás miatt hatékony feszültség csökkenése vízszintemelkedés miatt szívás kiszáradás miatt Megállapítása ödométeres vizsgálattal geológiai információk alapján közvetett adatokból Következményei nagyobb vízzsintes feszültségek nagyobb szilárdság kisebb összenyomhatóság

A vízszintes feszültségek függése a feszültségtörténettől

Nyugalmi nyomás tényezője NC-talajokra Jáky szerint OC-talajokra mérési adatok szerint

A tömörség és az összenyomhatóság függése a feszültségtörténettől

A nyírószilárdság függése a feszültségtörténettől

A talajok mechanikai sajátosságai A feszültségek sajátossága a többfázisú összetétel okán A kezdeti feszültségi állapot és a feszültségtörténet hatása A dréneződés és a térfogatváltozás a terhelés közben és után A feszültségek és az alakváltozások kapcsolatának sajátosságai A talajok viszkózus tulajdonságai Egyéb sajátosságok

Terhelés-változás a talajban Kezdeti állapot feszültségei s0=s0’+ u0 t0 Terhelés okozta feszültségek Ds Dt Terhelés utáni feszültségek s= s0+ Ds t=t0+ Dt Du=? Du=0 Du≠0 u=u0 u=u0+Du=? s'= s0’+ Ds s’=?

A talaj viselkedése terhelés hatására

A terhelés alatt pórusvíznyomástöbblet nem keletkezik keletkezik nyílt rendszerű terhelés drénezett terhelés konszolidált terhelés lassú terhelés zárt rendszerű terhelés drénezetlen terhelés konszolidálatlan terhelés gyors terhelés lassú terhelés + nagy áteresztőképességű talaj pl. töltésépítés kavicstalajon gyors terhelés + kis áteresztőképességű talaj pl. silófeltöltés agyagon

KONSZOLIDÁCIÓ Tartalma Következménye a teljes feszültség növekménye hatékonnyá változik a pórusvíznyomás növekménye zérusra csökken lezajlanak az alakváltozások lezajlik a vízmozgás Következménye a talajtöréssel szembeni biztonság az építés (a terhelés) végén a legkisebb, az idővel aztán nő a nyírószilárdság időben elhúzódnak a süllyedések

A talajok mechanikai sajátosságai A feszültségek sajátossága a többfázisú összetétel okán A kezdeti feszültségi állapot és a feszültségtörténet hatása A dréneződés és a térfogatváltozás a terhelés közben és után A feszültségek és az alakváltozások kapcsolatának sajátosságai A talajok viszkózus tulajdonságai Egyéb sajátosságok

A feszültségi és alakváltozási állapot hatása a feszültség-alakváltozás kapcsolatra

A feszültségi és alakváltozási állapot hatása a feszültség-alakváltozás kapcsolatra növekvő s1 feszültség esetén Hidrosztatikus és lineáris alakváltozási állapotban a deviátor-, ill. a nyírófeszültségek a nyírószilárdsághoz képest nem nőnek a talaj mechanikai tulajdonságai javulnak, az alakváltozás növekménye csökken, a törési állapot nem következik be s3=0 és lineáris feszültségi állapotban a deviátor-, ill. a nyírófeszültségek a nyírószilárdsághoz képest nőnek a talaj mechanikai tulajdonságai romlanak, az alakváltozás növekménye is nő, a törési állapot következik be

A nyírószilárdság csökkenése a nyírási elmozdulással Tömör homok Előterhelt agyag

A talajok mechanikai sajátosságai A feszültségek sajátossága a többfázisú összetétel okán A kezdeti feszültségi állapot és a feszültségtörténet hatása A dréneződés és a térfogatváltozás a terhelés közben és után A feszültségek és az alakváltozások kapcsolatának sajátosságai A talajok viszkózus tulajdonságai Egyéb sajátosságok

A puha kötött talajok viszkózus tulajdonságai Természetbeli nyírt talajzónában (pl. lejtőben) t  0  nincs mozgás t  0  kúszás Nyírószilárdsági vizsgálatnál ds/dt nagy  a mért t nagy ds/dt  0  a mért t  0 Az alakváltozási állapottól függően a mozgás során a talaj állapota javul vagy romlik t0 és/vagy c csökkenhet – gyorsul a mozgás t0 és/vagy c növekedhet – lassul a mozgás Bingham-modell t0 t t0 fundamentális nyírószilárdság

A talajok mechanikai sajátosságai A feszültségek sajátossága a többfázisú összetétel okán A kezdeti feszültségi állapot és a feszültségtörténet hatása A dréneződés és a térfogatváltozás a terhelés közben és után A feszültségek és az alakváltozások kapcsolatának sajátosságai A talajok viszkózus tulajdonságai Egyéb sajátosságok

A talajok mechanikai viselkedésének egyéb sajátosságai Telítetlen talajok → a hatékony feszültségek bizonytalanok a kapilláris hatás és a suction miatt Szerves alkotók → időben elhúzódnak az alakváltozások a szerves anyag rothadása miatt Cementáltság → kohéziót eredményez, de a törés után elveszik (rideg viselkedés) Gyenge felületek → csak reziduális nyírószilárdság működik, a korábbi mozgások miatt Inhomogenitás → a jellemző mechanikai paraméterek felvétele a térbeli változások miatt nehéz Anizotrópia → irányfüggő szilárdság a csúszólapokon, bizonytalan vízszintes feszültségek