Az európai integráció története 8. előadás

A 60-as évek közösségi viszonyai Integrációs és dezintegrációs folyamatok – EFTA megalakulása De Gaulle elnök Európája Francia vétók az angol EGK csatlakozásra A Közös Agrárpolitika (KAP) megteremtése

A gazdasági növekedés alakulása a világgazdaság főbb régióiban   A gazdasági növekedés alakulása a világgazdaság főbb régióiban régiók 1961-1973 1974-1983 1984-1989 1990-2000 2001-2005 EU 15 4,8 1,9 2,9 2,1 1,6 USA 3,8 2,3 4,3 3,3 2,6 Japán 9,7 4,5 1,5 1,7 A munkanélküliség alakulása a világgazdaság főbb régióiban (munkaerő %-ában) 2,2 6,0 10,2 9,4 7,8 4,9 7,1 6,4 5,6 1,3 2,0 5,1 A fogyasztói árak alakulása a világgazdaság főbb régióiban (az évi átlagos változása %-ban) 4,7 11,8 2,7 3,1 7,7 7,3 1,0 0,1 -1,3

A Hetek Európája Kevés integrációs eredmény eddig: Skandinávia – a korlátozott kooperáció hagyománya (Északi Parlamentközi Unió 1907) Északi Tanács 1952 – mini Európa Tanács (Dánia, Norvégia, Svédország; 1955 Finnország) Kormányközi konzultatív testület Eredmények a jogrendszerek harmonizációjában

Nagy-Britannia 1954 társulási szerződés a Montánunióval Brit kulcsterületek: NYEU „Nagy Terv” (Grand Design) EFTA NYEU – összekötő elem a NB és a Hatok között. A Nagy Terv – a Hatokat is magában foglaló szabadkereskedelmi övezet (csak az ipari árukra) az OEEC-ben (északi államok támogatták) A Hatok viszonyulása: kiegészítés, nem helyettesítés Kedvezőtlenül befolyásolná a végső célt, a politikai egységet A döntés kulcsa az NSZK és Franciaország kezében – de Gaulle és Adenauer az EGK mellett Az európai kapcsolatok megromlása

Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) Ausztria, Dánia, Norvégia, Portugália, Svájc, Svédország, NB - HETEK Finnország, SZU-félelem 1960. január 4. Stockholmi Egyezmény – EFTA megalapításáról Cél: ipari árukra kivetett vámok csökkentése, majd eltörlése Átmeneti időszak 10 év Mezőgazdaság és halászat tekintetében speciális szabályok megalkotását írta elő A tagság felmondási ideje egy év Egyetlen testülete a Miniszterek Tanácsa évi 2-3 alkalommal ülésezett. Vegyes társaság: 4 állam NATO tag, 3 semleges, Portugáliában diktatúra Gazdaságilag: NB domináns – Portugália fejletlen Nem határos országok Az USA inkább az EGK-t támogatta a Nagy Terv meghiúsulása után OEEC-ből OECD 1960. (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) – Feladata a gazdasági stratégia és fejlődés nemzetközi problémáinak megoldása.

1960 január 4. – stockholmi egyezmény - EFTA

De Gaulle elnök Európája 60-as évek – gazdasági sikerek, EGK előnyei az EFTÁ-val szemben Az Európával kapcsolatos brit álláspont változása a 60-as évek elején (felvételi kérelem Dániával, Norvégiával és Írországgal) Politikai fejlődés – a Bizottság térnyerése (W. Hallstein) A nemzetközi politikai és gazdasági eseménye mellett csökken a Közösség iránti elkötelezettség az EGK-n belül (kereszténydemokraták háttérbe kerülése) Közvetlenebb kapcsolat a SZU-val Francia atom-védernyő Kilépés a NATO katonai szervéből, székhelyét Párizsból Brüsszelbe helyezték át. 1963. január 22. – francia-német barátsági szerződés „Párizs-Bonn tengely”

A Fouchet-terv Sajátos Európa felfogás, konföderális, kormányközi 1958 – köztársasági elnök De Gaulle nem osztotta a nemzeti szuverenitások fokozatos feladásának brüsszeli koncepcióját – „nemzetek Európája” Európa központját Párizsban kell berendezni USA, NATO ellenesség Javaslat a hat külügyminiszter rendszeres találkozójára (támogatott volt a többi tagállam által) – 1. csúcs – Párizs (1961. feb.); 2. csúcs – Bonn (1961. júl.) … 1974-ben merül fel újra a csúcstalálkozók megrendezésének szorgalmazása.

Fouchet-terv (1961. november) – az „államok egyesülésére” irányuló szerződés tervezet Hozzanak létre: kormányfői, vagy külügyminiszteri tanácsot, amely határozatait vétójog biztosításával hozza, Kormányközi alapon működő párizsi székhelyű titkárságot Külügyi, védelmi, kereskedelmi és kulturális kormányközi állandó bizottságot Nemzeti parlamentek tagjaiból álló európai közgyűlést „európai Európát” az „atlanti Európával szemben” 1962 áprilisában nagy ellenállásnak köszönhetően elvetik a tervet az EGK-tagállamok Legfőbb ok: az Európa feletti francia dominancia elkerülése A megcsonkított Fouchet-terv az 1963. január 22-i NSZK-Franciao. Barátsági Szerződésben maradt fenn.)

Az 1965-ös válság EGK válság – Fouchet-terv bukása, 1963-as francia vétó NB felvételére (a bejelentés körülményei); 1966-os francia NATO-szakítás 1965 – a válság csúcspontja a Tanács üléseinek francia bojkottja (agrárkérdés) Előzmények: A Bizottság erősítése Hallstein vezetésével Javaslat a Parlamenti Közgyűlés hatáskörének növelésére (holland támogatás) – igazi törvényhozó szerepe legyen – nemzetek feletti jelleg Javaslat a Bizottság önálló jövedelemszerzésére (harmadik országokból származó import vámbevételekből) – nemzetek feletti jelleg Javaslat a nemzeti mezőgazdaságok összehangolásával kapcsolatos pénzügyi szabályozás véglegesítésére. – legfőbb francia érdek, NSZK nem támogatja

A Bizottság javaslata: a három kérdés egy csomagban való tárgyalása. + a Római Szerződés rendelkezése: 1966 januárja után a legtöbb kérdést többségi szavazással kell eldönteni, az addigi egyhangúság helyett. Francia ellenkezés – „üres szék” válság (két hónap) - de Gaulle a Közösség építményének alapját támadta meg De Gaulle követelése: a Bizottság ne viselkedjen potenciális európai kormányként, ne alkalmazzák a többségi szavazást valamely tagállam számára létfontosságú ügyekben

Luxemburgi Kompromisszum 1966. januárjában a Hatok megegyezése: Megtartják az egyhangúság gyakorlatát (elvileg nem, de a gyakorlatban igen) „megegyeztek a meg nem egyezésről” Elfogadták a Bizottság aktivitásának korlátozását A L. Kompromisszum eldöntötte az EGK jövőbeli fejlődési irányát – kormányközi együttműködés keretein belül

Francia vétó az angol EGK csatlakozásra 1961 – a britek hirtelen támadt EGK-pártisága (1961. augusztus 10. – csatlakozási kérelem) A Közösség nem fogadhatta el az angolok mezőgazdaságra vonatkozó 12-15 éves derogációs kérelmét. 1963. január 14. francia „nem” EFTA reneszánszát eredményezte (1965 Írország csatlakozása, 1966-ra EFTA ipari szabadkereskedelmi övezet létrejötte (1970 előtt) Az elnök terve egy francia-brit nukleáris együttműködésről 1967. november – második francia „nem”

A Közös Agrárpolitika (KAP) megteremtése 15 m ember, az összmunkaerő ötöde, A közös agrárpolitika fő támogatója Sicco Mansholt holland politikus 1960-ra „három alapelv” 1962 a KAP bevezetése (1962-67 között a legfontosabb mg-i termékek árainak egységesítése) Lefölözés – az importtermékek árainak megemelése a hazai termékek áraira Felszámolták a nemzeti agrártámogatási rendszereket és közösségi szintre emelték. Közös agrárpiac alakult ki magas külső vámokkal. Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (1962) – struktúrapolitika, szerkezetátalakítási feladatok, intervenciós ügyek Orientációs Szekció: struktúrapolitikai és szerkezetátalakítási feladatok Garancia Szekció: intervenciós ügyek Családi gazdaságok támogatása, felvásárlási árak alakítása, intervenciós árak alkalmazása - túltermelés

A de Gaulle korszak vége 1968 nyugat-európai diáklázadások Csehszlovákiai események 1969 április de Gaulle vesztes a referendumon – visszavonulás a politikától Új elnök: Georges Pompidou 1973. január 1. Kilencek (Dánia, Írország, Nagy-Britannia –(Norvégia nem szavazza meg)) 250 millió lakos, a világkereskedelemből való részesedés több, mint 20 %

Európai Szociális Charta elfogadása (életbe lépés: 1965) 1967. július 1. Európai Közösség (egyesítette a Montánuniót, az EGK-t, és az Európai Atomügynökséget) 1969. december 1-2. Hágai konferencia Előtérbe kerül a nemzetek feletti Európa megszervezése Teljessé vált a vámunió (1968) Egységes agrárrendtartás (1962) Acquis communautaire – az alapszerződések közös vívmánykén való kezelése