Dr. Szalka Éva, Ph.D.1 Statisztika II. VII.. Dr. Szalka Éva, Ph.D.2 Mintavétel Mintavétel célja: következtetést levonni a –sokaságra vonatkozóan Mintavétel.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Összetett kísérleti tervek és kiértékelésük:
Advertisements

I. előadás.
Statisztika II. I. Dr. Szalka Éva, Ph.D..
BECSLÉS A sokasági átlag becslése
Összetett kísérleti tervek és kiértékelésük
Statisztika feladatok Informatikai Tudományok Doktori Iskola.
Általános statisztika II.
Mérési pontosság (hőmérő)
Becsléselméleti ismétlés
Dr. Balogh Péter egyetemi adjunktus Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék STATISZTIKA I. 11. Előadás.
Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék
STATISZTIKA II. 5. Előadás Dr. Balogh Péter egyetemi adjunktus Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék.
Statisztika II. IX. Dr. Szalka Éva, Ph.D..
Közlekedésstatisztika
Statisztika II. VI. Dr. Szalka Éva, Ph.D..
E L E M Z É S. 1., adatgyűjtés 2., mintavétel (a teljes sokaságot ritkán tudjuk vizsgálni) 3., mintavételi információk alapján megállapítások, következtetések.
Statisztika II. IV. Dr. Szalka Éva, Ph.D..
Dr. Szalka Éva, Ph.D.1 Statisztika II. VII.. Dr. Szalka Éva, Ph.D.2 Regresszióanalízis.
Statisztika II. II. Dr. Szalka Éva, Ph.D..
Előadó: Prof. Dr. Besenyei Lajos
Mintavételes eljárások
Az élővilág kutatásának matematikai, statisztikai eszköztára
Regresszióanalízis 10. gyakorlat.
Kvantitatív módszerek 7. Becslés Dr. Kövesi János.
Hipotézisvizsgálat (1. rész) Kontingencia táblák
Statisztika II. VIII. Dr. Szalka Éva, Ph.D..
Dr. Szalka Éva, Ph.D.1 Statisztika II. VI.. Dr. Szalka Éva, Ph.D.2 Regresszióanalízis.
Statisztika II. III. Dr. Szalka Éva, Ph.D..
Alapfogalmak Alapsokaság, valamilyen véletlen tömegjelenség.
A statisztikai próba 1. A munka-hipotézisek (Ha) nem igazolhatók közvetlen úton Ellenhipotézis, null hipotézis felállítása (H0): μ1= μ2, vagy μ1- μ2=0.
Nominális adat Módusz vagy sűrűsödési középpont Jele: Mo
STATISZTIKA II. 2. Előadás
STATISZTIKA II. 3. Előadás Dr. Balogh Péter egyetemi adjunktus Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék.
STATISZTIKA II. 4. Előadás
Kvantitatív Módszerek
Valószínűségszámítás
Gazdaságstatisztika Bevezetés szeptember 11.
Gazdaságstatisztika 14. előadás.
Gazdaságstatisztika 13. előadás.
Gazdaságstatisztika 16. előadás Hipotézisvizsgálatok Alapfogalamak
Hipotézis vizsgálat (2)
Hipotézis-ellenőrzés (Folytatás)
Alapsokaság (populáció)
Várhatóértékre vonatkozó próbák
Mintavételes eljárások
I. előadás.
Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Mintavételes Eljárások.
Bevezetés a méréskiértékelésbe (BMETE80ME19) Intervallumbecslések 2014/
Bevezetés a méréskiértékelésbe (BMETE80ME19) 2014/
Valószínűségszámítás II.
 A matematikai statisztika a természet és társadalom tömeges jelenségeit tanulmányozza.  Azokat a jelenségeket, amelyek egyszerre nagyszámú azonos tipusú.
Bevezetés a méréskiértékelésbe (BMETE80ME19) 2014/
Bevezetés, tippek Ea-gyak kapcsolata Statisztika II -más tárgyak kapcsolata Hogyan tanulj? Interaktív órák, kérdezz, ha valami nem világos! tananyag =előadások.
Kvantitatív módszerek Becsléselmélet október 15.
Konzultáció – Részekre bontott sokaság vizsgálata, Becslés November 5. Gazdaságstatisztika.
Gazdaságstatisztika Becsléselmélet október 30. és november 5.
Kvantitatív módszerek 2013 ősz MINTAVÉTEL, LEÍRÓ STATISZTIKA Kvantitatív módszerek október 1.
Mintavétel.
Kvantitatív módszerek
Kvantitatív módszerek
II. előadás.
Becsléselmélet - Konzultáció
I. Előadás bgk. uni-obuda
Hipotézisvizsgálatok Paraméteres próbák
Szabályozott és képes termékek/szolgáltatások, folyamatok, rendszerek
Kockázat és megbízhatóság
A mintavétel.
Gazdaságinformatikus MSc
Alkalmazott statisztikai alapok: A mintavétel
2. Regresszióanalízis Korreláció analízis: milyen irányú, milyen erős összefüggés van két változó között. Regresszióanalízis: kvantitatív kapcsolat meghatározása.
Előadás másolata:

Dr. Szalka Éva, Ph.D.1 Statisztika II. VII.

Dr. Szalka Éva, Ph.D.2 Mintavétel Mintavétel célja: következtetést levonni a –sokaságra vonatkozóan Mintavétel két fő lépése: –a minta és a mintavétel megtervezése –a kijelölt mintaelemek megfigyelése

Dr. Szalka Éva, Ph.D.3 Mintavétel Teljes körű adatgyűjtés (adatfelvétel) Részleges adatgyűjtés (adatfelvétel) –Mintavételes (reprezentatív) megfigyelések –Kísérleti eredmények gyűjtése –Egyéb részleges (nem reprezentatív) megfigyelések

Dr. Szalka Éva, Ph.D.4 Mintavétel Nem mintavételi (adatfelvételi) hibák – válaszadási hibák –nem válaszolási hibák –végrehajtási hibák –lefedési hiba –feldolgozási hiba

Dr. Szalka Éva, Ph.D.5 Mintavétel Mintavételi hiba: –A mintavételi hiba abból adódik, hogy a sokaság egésze helyett, annak egy részét vizsgáljuk. „A sokaság minden egyes egységének megfigyeléséről való lemondás ára”

Dr. Szalka Éva, Ph.D.6 Mintavétel Statisztikai hiba= Nem mintavételi hibák +Mintavételi hiba A statisztika szükségszerű velejárója! Inkább a mintavételi hibával foglalkozunk, mert az jól mérhető, számszerűsíthető

Dr. Szalka Éva, Ph.D.7 Mintavétel A mintából számított bármely jellemző értéke mintáról mintára változik. Azonban ez a változás a sokasági jellemző körül történik. Kisebb minták esetén nagyobb, nagyobb minták esetén kisebb ez a szóródás.

Dr. Szalka Éva, Ph.D.8 Mintavétel Véletlen mintavételi eljárások –Független, azonos eloszlású (FAE) minta –Egyszerű véletlen minta –Rétegzett minta –Csoportos minta –Többlépcsős mintavétel Nem véletlen mintavételek

Dr. Szalka Éva, Ph.D.9 Véletlen mintavételi eljárások Független, azonos eloszlású (FAE) minta –Homogén sokaság –Végtelen nagy sokasából visszatevéses vagy akár visszatevés nélküli minta –Véges sokaságból visszatevéses minta Pl. tömeggyártás

Dr. Szalka Éva, Ph.D.10 Véletlen mintavételi eljárások Egyszerű véletlen minta –Homogén sokaság –Véges elemszámú sokaság –Visszatevés nélkül –Különbsége a FAE mintától nagy elemszám esetén elhanyagolható

Dr. Szalka Éva, Ph.D.11 Véletlen mintavételi eljárások Rétegzett mintavétel –Heterogén sokaságot homogén részekre (rétegekre) bontjuk –Rétegképző ismérv –Rétegeken belül, egymástól függetlenül egyszerű mintavételt vagy FAE mintavételt végzünk

Dr. Szalka Éva, Ph.D.12 Véletlen mintavételi eljárások Csoportos mintavétel –Homogén sokaság –A sokaság egésze nem érhető el. –A csoportok halmazából egyszerű mintavétellel választunk –A kiválasztott csoportokat teljes körűen megfigyeljük –A csoportos mintavétel olcsóbb

Dr. Szalka Éva, Ph.D.13 Véletlen mintavételi eljárások Többlépcsős mintavétel –Homogén sokaságból csoportokat képzek, majd azokból véletlenszerűen választunk –A kiválasztott csoportból egyszerű mintát veszünk –A lépcsők számától függően a csoportokat további csoportokra, alcsoportokra bontjuk.

Dr. Szalka Éva, Ph.D.14 Nem véletlen mintavételi eljárások Szubjektív kiválasztás Kvóta szerinti kiválasztás Koncentrált kiválasztás

Dr. Szalka Éva, Ph.D.15 Becslés A statisztikai becslés az alapsokaságot alkotó valószínűségi változók eloszlásának, jellemzőinek és paramétereinek becslését jelenti az alapsokaságból vett mintából számított mutatók alapján. A statisztikai becsléseket úgynevezett becslőfüggvények segítségével végezzük el.

Dr. Szalka Éva, Ph.D.16 A becslés tulajdonságai Torzítatlan

Dr. Szalka Éva, Ph.D.17 A becslés tulajdonságai Konzisztens Torzítatlan

Dr. Szalka Éva, Ph.D.18 A becslés tulajdonságai Konzisztens Torzítatlan Hatásos

Dr. Szalka Éva, Ph.D.19 Pontbecslés, Intervallumbecslés Pontbecslés: nagyobb elemszámú minta kiszámított megfelelő statisztikai paraméterét elfogadjuk a sokaság megfelelő elméleti értékeként. Intervallumbecslés: az adott becsérték körül egy adott nagyságú és megbízhatóságú intervallummal adjuk meg a becslendő paraméter értékét.

Dr. Szalka Éva, Ph.D.20 Pontbecslés módszerei Legkisebb négyzetek Maximum likelihood módszer Momentumok módszere Grafikus módszerek

Dr. Szalka Éva, Ph.D.21 Intervallum becslés Az elméleti jellemzők ismeretében a becslés egy adott nagyságú értékközzel, intervallummal adható meg. Ez az un. konfidencia intervallum –megbízhatóság ill. kockázat –mintanagyság –ingadozás Az intervallum többnyire kétoldali, de ritkábban használjuk az egyoldalú becslést is.

Dr. Szalka Éva, Ph.D.22 Várható érték becslése Ha ismert az alapeloszlás szórása (σ), akkor: µ becslése (σ ismert):

Dr. Szalka Éva, Ph.D.23 Várható érték becslése Ha nem ismert az alapeloszlás szórása (σ), akkor: µ becslése (σ nem ismert):

Dr. Szalka Éva, Ph.D.24 Sokasági szórásnégyzet becslése megadása ill. DF=n-1szabadsági fokú χ2 eloszlás táblázatából lehetséges.

Dr. Szalka Éva, Ph.D.25 Adott intervallumszélességhez tartozó elemszám illetve valószínűségi szint meghatározása Elemszám meghatározása: adott az intervallum és a valószínűség Valószínűségi szint meghatározása: