Eger április Komenczi Bertalan

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Informális tanulás Horváth H. Attila. Az informális tanulás • „szerteágazó és laza fogalom, amely magába foglal számos különböző tanulási módszert, stílust.
Advertisements

A közoktatás és a tudás (Csapó Benő: A tanulás és tanítás tudományos megalapozása) Elmúlt évszázad: az iskolázás gyors expanziója → Kimerült! Tartalék:
Információs és kommunikációs technikák szerepe a szakképzésben
Horizontális tanulás intézményi hálózati együttműködés
AZ AUTIZMUSSAL ÉLŐ GYERMEKEK FEJLESZTÉSÉNEK ALAPELVEI Őszi Tamásné Autizmus Alapítvány.
Projektoktatás április 8. Papp Dolli.
A fiatalkorúak képzési, fejlesztési lehetőségeinek módszertani kihívásai Hegedűs Judit – Lénárd Sándor, ELTE PPK.
A megismerésről másként – konstruktivista pedagógia
Estefánné Varga Magdolna projektmenedzser, dékán Kutatás-fejlesztés az EKF-en a kompetencia alapú tanárképzés támogatására A HEFOP projekt VII. Nevelésügyi.
Az integrált oktatás modellje Nahalka István Egyetemi docens
Fontosabb fogalmak Képesség :
Magyar Pedagógiai Társaság Somogy Megyei Tagozata november 21. Kis Jenőné dr. Kenesei Éva megyei elnök.
Kulcskompetenciák Európai Bizottság 2005
Tanulás és tanítás a kulturális evolúció rendszerében
Eszterházy Károly Főiskola, Eger Neveléstudományi Doktori Iskola Médiainformatika intézet Komenczi Bertalan Oktatás- és Kommunikációtechnológia.
Eger /14 – második félév Komenczi Bertalan
A pedagógia alapjai 3. előadás Emberformáló folyamatok: szocializáció, nevelés, a nevelés lehetőségei és korlátai Birta-Székely Noémi BBTE, Pszichológia.
KÖRNYEZETTANULÁS A PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN
Pedagógusok és tanárjelöltek felkészültsége az integrált nevelésre
Hipermédia tanulási források az interneten
Pedagógusok az együttnevelésről Keller Magdolna Eszterházy Károly Főiskola Neveléstudomány Tanszék Eger.
Eger április Komenczi Bertalan
Elektronikus tanulási környezetek sajátosságai
Pedagógusképzést segítő szolgáltató és kutatóhálózatok kialakítása
Történelemdidaktika. I. A történelemtanítás általános kérdései Dr
A történelemtanítás, történelemdidaktika általános kérdései
Tanulás, kommunikáció, nevelés Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottság IV. Országos Neveléstudományi KonferenciaMagyar Tudományos Akadémia 2004.
A kompetencia alapú szakképzés sajátosságai
Az információs és kommunikációs technológiák szerepe a szakképzésben február 22. Dr. Tóth Péter főiskolai docens Fővárosi Pedagógiai.
Borbély-Pecze Tibor Bors Budapest, június 4.
A pedagógus-életpályamodell, a minősítés rendszere
Szeretet, türelem, tolerancia
Országos Közoktatási Intézet Tantárgyi obszervációs vizsgálatok
A konstruktivista pedagógia alapjai
A tanítás és tanulás konstruktivista felfogásáról
Iskolahálózatok itthon és külföldön Pénziránytű műhelymunka MNB, november 10.
A diákok/fiatalok és az aktív államporság „Civil szervezetek és a közoktatási intézmények közösségi kapcsolatai” Salgótarján, január 29.
Tudás + képességek + attitűdök ismeretekalkalmazás 20 m hosszúságú kerítéssel téglalap formájú konyhakertet kerítenek el. Ha a kert szélessége 4 m, akkor.
A kompetencia alapú oktatás implementációja
A nevelés értelmezése – célja – feladatrendszere
A nevelés értelmezése - célja –feladatrendszere
Projektpedagógia az óvodai gyakorlatban
IKT az oktatásban március 18. Körmendy Zsolt
TÁMOP / „Karöltve” Integrációs közoktatási referencia intézmény kialakítása hálózati együttműködés keretében a Csertán Sándor Általános.
A gyakorlati képzés megújítása a pedagógia szakos képzésben
Avagy: Mit lát a pitypang magja repülés közben?
Aktív és felelős állampolgárság – demokrácia – szabadság OFI - KONFERENCIA OKTATÁSKUTATÓ ÉS FEJLESZTŐ INTÉZET Aktív és felelős állampolgárság.
Algoritmikus gondolkodás és fejlesztésének lehetőségei
Eszterházy Károly Főiskola, Eger Neveléstudományi Doktori Iskola Médiainformatika intézet Komenczi Bertalan Oktatás- és Kommunikációtechnológia.
Eszterházy Károly Főiskola, Eger Neveléstudományi Doktori Iskola Médiainformatika intézet Komenczi Bertalan Oktatás- és Kommunikációtechnológia.
Eszterházy Károly Főiskola, Eger Neveléstudományi Doktori Iskola Médiainformatika intézet Komenczi Bertalan Oktatás- és Kommunikációtechnológia.
Matematikai projektek és jó gyakorlatok
Inklúziós Pedagógiai Fejlesztések Központja
Az Emelt szintű eTanácsadó akkreditált felnőttképzés tapasztalatai Dr. Tóth András - Herpainé Lakó Judit AGRIA MEDIA 2011 KONFERENCIA OKTÓBER ,
Eszterházy Károly Főiskola, Eger Neveléstudományi Doktori Iskola Médiainformatika intézet Komenczi Bertalan Oktatás- és Kommunikációtechnológia.
Eszterházy Károly Főiskola, Eger Neveléstudományi Doktori Iskola Médiainformatika intézet Komenczi Bertalan Oktatás- és Kommunikációtechnológia.
Eszterházy Károly Főiskola, Eger Neveléstudományi Doktori Iskola Médiainformatika intézet Komenczi Bertalan Oktatás- és Kommunikációtechnológia.
Információelmélet 8. 1 Eszterházy Károly Főiskola, Eger Médiainformatika intézet Információs Társadalom Oktató-
Eszterházy Károly Főiskola, Eger Médiainformatika intézet Komenczi Bertalan Oktatás- és Kommunikációtechnológia Tanszék Elektronikus tanulási.
Eger /16. második félév Komenczi Bertalan
Eger /17. első félév Komenczi Bertalan
Eger /17. első félév Komenczi Bertalan
Eger /17. második félév Komenczi Bertalan
EKE NTDI-DIGITÁLIS PEDAGÓGIA PROGRAM 2017
A gyakorlati képzés szemléleti hátterének és kereteinek meghatározása
Eger /16. második félév Komenczi Bertalan
Eger /15 – második félév Komenczi Bertalan
Eger /17. első félév Komenczi Bertalan
Eger /17. első félév Komenczi Bertalan
PROJEKTMÓDSZER Tratnyek Magdolna PhD
Előadás másolata:

Eger 2014. április Komenczi Bertalan Elektronikus tanulási környezetek II. A tanulási környezet fogalma – pedagógiai paradigmák Eszterházy Károly Főiskola, Eger Neveléstudományi Doktori Iskola Médiainformatika intézet Oktatás- és Kommunikációtechnológia Tanszék http://www.ektf.hu/~kbert kbert@ektf.hu 1

1. A tanítás és tanulás rendszerszemléletű megközelítése A tanulási környezet A horizontális dimenzió

Elektronikus tanulási környezetek II. A tanítás és a tanulás rendszerszemléletű megközelítése II. 1. A tanulási környezet fogalma 2. Pedagógiai paradigmák – tanuláselméletek 3. Tradicionális vs. konstruktivista tanulási környezet 4. Komplementer/problémaközpontú tanulási környezet Mache die Dinge so einfach wie möglich - aber nicht einfacher. Albert Einstein

? kognitív habitus kulturális evolúció aktív tanítás/tanulás Tudatosan kialakított környezeti hatásrendszer az aktív, célirányos tanítás és tanulás elősegítésére kognitív habitus kulturális evolúció kognitív erőforrások ? aktív tanítás/tanulás Tanulási környezet az a fizikai, biológiai és kulturális adottság-rendszer, amely sajátos kulturális ökológiai fülkeként a gyerekek fejlődésének és a felnőttek életvezetésének hátterét jelenti: a környezetet, amelyben, amelytől, és amelyen keresztül a tágabb értelemben vett tanulás, információszerzés történik. Tomasello, 2002.

Társadalmi és kulturális keretfeltételek Sajátos környezeti feltétel- és hatásrendszer az aktív, célirányos tanítás és tanulás számára. médiumok módszerek tanulók tanterem tanár tananyagok kommunikáció taneszközök Társadalmi és kulturális keretfeltételek 1. A tanulási környezet fogalma

Ismeretelméleti alapok Konstruktivista tanulási környezet Objektivista tanulási környezet A tudás pontos képet alkot az adott realitásról, megosztható és átadható, objektív, sem személyhez sem kontextushoz nem kötődik. A tudás nem a külső realitás mása, hanem modell jellegű mentális konstrukció, amely személy és kontextusfüggő. Ismeretelméleti alapok 1. A tanulási környezet fogalma

Elektronikus tanulási környezetek II. A tanítás és a tanulás rendszerszemléletű megközelítése II. 1. A tanulási környezet fogalma 2. Pedagógiai paradigmák – tanuláselméletek 3. Tradicionális vs. konstruktivista tanulási környezet 4. Komplementer/problémaközpontú tanulási környezet Mache die Dinge so einfach wie möglich - aber nicht einfacher. Albert Einstein

Pedagógiai/didaktikai paradigmák Aebli,1951/Nahalka,2002. Objektivista didaktikai irányzatok A könyvek és szavak pedagógiája, egyszerű ismeretátadás A szemléltetés pedagógiája A cselekvés pedagógiája Korszak A középkor végéig 17-19. század 20. század A tudás forrása A pedagógus, könyvek (Előfeldolgozott tudás) Az objektív valóság Az objektív valóság A tudás közvetítője A nyelv + ingerek + cselekvés Színterek Középkori egyetemek Comenius pedagógiája Reformpedagó-giai mozgalmak fogalmi ikonikus enaktiv A tudás forrása egyre inkább a közvetlen, objektív valóság Forrás: Aebli,1951/Nahalka,2002

? Pedagógiai/didaktikai paradigmák Objektivista didaktikai irányzatok + konstruktivizmus A könyvek és szavak pedagógiája, egyszerű ismeretátadás A szemléltetés pedagógiája A cselekvés pedagógiája Korszak A középkor végéig 17-19. század 20. század A tudás forrása Előfeldolgozott tudás, a pedagógus, könyvek Az objektív valóság Az objektív valóság A tudás közvetítője A nyelv + ingerek + cselekvés Színterek A középkori egyetemek Comenius pedagógiája Reformpedagó-giai mozgalmak Konstruktivista pedagógia 20. század végétől A belső modelleknek a környezethez illesztése Nincs közvetítés csak konstrukció és facilitálás Iskolai és „reális” életvilágok fogalmi ikonikus enaktiv konnektivizmus behaviorizmus kognitivizmus konstruktivizmus ? Episztemológiai/pszichológiai ihletésű tanuláselméletek a 20. században Forrás: Aebli,1951/Nahalka,2002

A behaviorizmus tanulásfelfogása A behaviorizmus szerint a tanulás nem más, mint a viselkedés kondicionálásos módosítása a megfelelő külső ingerek hatására. Ez a felfogás empirista, induktivista beállítódáson alapul, a tanulási folyamatokat a tanuló és környezete kölcsönhatásaként értelmezi, jelentős súlyt tulajdonítva a környezet hatásainak. 2. Tanulási paradigmák a 20. században

A programozott oktatás "A tudás megszerzésének egész folyamatát nagyszámú apró lépésre kell lebontani, és a megerősítésnek az egyes lépések teljesítésétől kell függeni…..Ha az egymás utáni lépéseket a lehető legkisebbre vesszük, a megerősítés gyakorisága maximálisra növelhető, ugyanakkor a tévedés lehetséges averzív következményei a minimálisra csökkennek” Skinner, B. F.: A tanítás technológiája. 1973. 2. Tanulási paradigmák a 20. században

A kognitivizmus tanulásfelfogása A tanítás didaktikailag gondosan tervezett tananyagok feldolgozását, problémahelyzetek prezentálását jelenti. A tanulás készségek, képességek, ismeretek optimális mentális reprezentációinak kialakítására irányul. A tanár prezentál, megfigyel és támogatja az információk rendszerbe szervezését. 2. Tanulási paradigmák a 20. században

A konstruktivizmus tanulásfelfogása A tudás egyéni illetve társas konstrukció, amelyet a tanuló saját tapasztalatainak értelmezésével hoz létre. A tanulás eredményessége szempontjából meghatározóak a belső feltételek: a korábbi tapasztalatok, az előzetes tudás és a meglévő valóságképek.. 3. Konstruktivista tanulási környezet

Elektronikus tanulási környezetek II. A tanítás és a tanulás rendszerszemléletű megközelítése II. 1. A tanulási környezet fogalma 2. Pedagógiai paradigmák – tanuláselméletek 3. Tradicionális vs. konstruktivista tanulási környezet 4. Komplementer/problémaközpontú tanulási környezet Mache die Dinge so einfach wie möglich - aber nicht einfacher. Albert Einstein

tabula rasa Some thoughts concerning Education 1692 „Olyannak tekintettem a fiatal úri embert, mint a fehér lapot, vagy a viaszt, melyet tetszés szerint lehet alakítani és képezni.” John Locke John Locke (1632-1704) tabula rasa A Sandard Társadalomtudományi Modell forrásai 1.

Frontális oktatás Tradicionális tanulási környezet INSTRUKCIÓ TANÍTÁS A tanár aktív pozíciója MAGYARÁZAT, LEVEZETÉS, ÁBRÁZOLÁS INSTRUKCIÓ A TANULÁS PERCEPTÍV FOLYAMAT A tanuló passzív pozíciója TANULÁS Frontális oktatás 2. Tradicionális tanulási környezet

Frontális oktatás a XIX. században

Konstruktivista tanulási környezet A tanuló aktív pozíciója SZITUATÍV, KONTEXTUÁLIS, TÁRSAS KONSTRUKCIÓ MOTIVÁLÁS,TÁMOGATÁS,TANÁCSADÁS A tanár reaktív pozíciója TANÍTÁS 3. Konstruktivista tanulási környezet

Konstruktivista tanulási környezet

Elektronikus tanulási környezetek II. A tanítás és a tanulás rendszerszemléletű megközelítése II. 1. A tanulási környezet fogalma 2. Pedagógiai paradigmák – tanuláselméletek 3. Tradicionális vs. konstruktivista tanulási környezet 4. Komplementer/problémaközpontú tanulási környezet Mache die Dinge so einfach wie möglich - aber nicht einfacher. Albert Einstein

A tudás nem a külső realitás mása, hanem modell jellegű, személyes mentális konstrukció, amely személy és kontextusfüggő. A tudás pontos képet alkot az adott realitásról, megosztható és átadható, objektív, sem személyhez sem kontextushoz nem kötődik.

Problémaközpontú tanulási környezet 1. Releváns problémák, valóságközeli szituációban. Terepmunka, drámapedagógia, szerepjáték 2. Többféle kontextus, eltérő nézőpontok projektmódszer 3. Társas tanulás, csoportos problémamegoldás 4. Támogatás és folyamatos visszacsatolás biztosítása 5. Tanulási kompetenciák és motívumok folyamatos fejlesztése + A mindennapi életvilág reális problémái. 4. Problémaközpontú tanulási környezet