A Közel-Kelet és Afrika a világgazdaságban
rs
A múlt Arab világ, az iszlám születése Oszmán Birodalom Gyarmatosítók Függetlenedő országok (iparosítás, arab szocializmus, tőke- és technológiaszegénység)
Olaj 1960-as évekig multik koncessziói államosítás 1970-85: óriási fellendülés, modernizáció, importhelyettesítő iparosítás (magas vám, protekcionizmus, állami tulajdon) 1986: olajár-csökkenés (csökkenő bérek, újra forráshiány, versenyképesség romlása, népesség növekedése)
Kőolaj vs. más termékek 80 – 20% az arány 1970-ben 3,4 Mrd, 1995-ben 40 Mrd USD export, ám ennek 1/3-a Izraelé Vegyipar, textilipar, turizmus, egyéb szolg.
Regionalizmus 1965 ACM, Arab Liga Öböl-menti Együttműködési Tanács (GCC) Euro-Mediterrán Partnerségi Kezdeményezés
Fekete-Afrika Nagyon rossz a helyzete Gyarmattartók romokban hagyták Lassú fejlődés
Gazdaság 4-féle alapvető modell: Hagyományos (Etiópia, CSád, Mali) Monokultúra, helyi munkaerőre épül (Elefántcsontpart, Ghána, Uganda) Külföldi tőkére és nyersanyagra épülő – húzóágazat a bányászat (Niger, Zaire, Sierra Leone) Fejletlen országok (szomszédaik ellátói munkaerő terén)
Kompetitív előnyök Éghajlat Olcsó munkaerő Nincs igazán erő gazdasági húzóerő a közelében Turizmus, érintetlen természet Nyersanyagokban, ásványokban gazdag
Afrikai regionalizmus SACU (Dél-Afrikai Vámunió): DAK, Botswana, Lesotho, Namíbia Szváziföld 1889 óta SADC (Dél-Afrikai Fejlesztési Közösség) 1992 COMESA (Kelet- és Dél-Afrikai Közös Piac) 1994 óta létezik, 20 taggal, célja vámunió és szabadkereskedelmi zóna ECOWAS (Nyugat-Afrikai Államok Gazdasági Közössége)
Köszönöm a figyelmet!