Tűz és a görög mitológia Prométheusz a görög mitológia egyik alakja, egy titán, aki ellopta a tüzet az istenektől, hogy az embereknek adja. Készítették: Pécsi Hajnalka, Jambrics Miklós, Bíró Melinda

Az olimpiai fáklya meggyújtásának szertartása A fáklya meggyújtásának szertartásán, a főpapnő Héra templomának romjai között, a templom előtt, a nap sugarainak segítségével meggyújtja az olimpiai fáklyáját. Az olimpiai láng ekkor a főpapnő kezéből az első fáklyát vivő atléta kezébe vándorol, majd világkörüli útjára indul. Első ízben a Berlini Olimpiai Játékok idején, 1936-ban, atléták stafétaként vitték a fáklyát, a lángot, a világbéke üzenetét Olümpiából az öt kontinens felé a játékok színhelyére. Azóta, minden negyedik évben, szertartásos ünnepségek keretein belül, a láng újra és újra életre kap a szent ligetben. Készítették: Pécsi Hajnalka, Jambrics Miklós, Bíró Melinda

Tűz és a görög mitológia Az olimpiai láng múltja Prométheusz a görög mitológia egyik alakja, egy titán, aki ellopta a tüzet az istenektől, hogy az embereknek adja. Zeusz megbízta Prométheuszt és Epimétheuszt, hogy teremtsenek lényeket, amelyek benépesítik a földet. Míg Epimétheusz megteremtette az állatokat addig Prométheusz az istenek képmására az embert. Epimétheusz viszont az összes előnyös tulajdonságot felhasználta az állatok megteremtésénél, így az embereknek már nem maradt belőle. Prométheusznak megesett a szíve teremtményein, és úgy döntött, ellopja az Olümposzól a tüzet, ami addig csak az istenek tulajdona volt. Az embereknek adta, akik ezáltal az állatok fölé emelkedhettek. Zeusz haragra gerjedt, mikor mindezt megtudta. Azért, hogy Prométheusz kiengesztelje az istenek atyját, az emberekkel állat áldozatot mutattatott be. Innen származhat az antik olimpiák áldozati állatainak Zeusz tiszteletére történő bemutatása. (Más teóriák is léteznek.) A kiengesztelés nem sikerült, így Zeusz Prométheuszt, és az embereket is megbüntette. Prométheuszt sziklához láncolva a Kaukázusi hegyére száműzte, ahol egy Ethon nevű sas minden nap a máját marcangolta, ami másnapra újra visszanőtt. Heráklész, mentette őt meg szenvedéseitől. Az embereket Zeusz úgy büntette meg, hogy megteremtette Pandórát, aki kíváncsisága miat az összes bajt rászabadította az emberiségre. Az áldozati láng Az olimpiai játékok kialakulásának egyik teóriája megemlékeztek a halott katonai hőstetteire. Kezdetben a szertartásokon a csatajeleneteket életre – halálra eljátszották, majd később ez átalakult fegyver nélküli szimbolikus küzdelmekké. Az olimpiai játékok kialakulásának ez az egyik teóriája. A hellén világban a halotti–, és termékenységi rítusok elengedhetetlen kelléke volt a tűz. Az istenek tiszteletére rituális szertartásokon áldozatokat mutattak be. Miközben az áldozati tűz lángolt - amelyet a halott tiszteletére gyújtottak - Az olimpiai láng múltja Az élisziek, Olümpia Szent Ligetében tartott vallási eredetű játékaikon, az istenek tiszteletére áldozati állatokat mutattak be. A futók, fáklyával a kezükben az oltártól stadionnyi távra helyezkedtek el, jelre Héra templomához futottak. Aki elsőként ért oda, abban a megtiszteltetésben lehetett része, hogy ő gyújthatta meg az áldozati lángot. Készítették: Pécsi Hajnalka, Jambrics Miklós, Bíró Melinda

Készítették: Pécsi Hajnalka, Jambrics Miklós, Bíró Melinda Tudtad, hogy… … Konstantinos Kondylis volt az első fiatal sportoló, aki futott az olimpiai lánggal, amit Olympiában gyújtottak meg? 3075 futó váltotta egymást kilométerenként, míg 7 országon keresztül, 12 nap alatt eljutott a láng Berlinbe. 1936 – Berlin … 94 sífutó vitte el a lángot Oslóba? A fáklyát ekkor még nem Olympiában, hanem a síelés szülőatyjának, Sondre Nordheim lakhelyénél gyújtották meg. 1952 - Oslo … az olimpiai lángot Paavo Nurmi, kilencszeres olimpiai bajnok gyújtotta meg? A láng Helsinkibe repülőn, hajón érkezett. 1953 - Helsinki … az ausztráliai karantén szabályok miatt, a Melbourne-i Olimpia lovas eseményeit Stockholmban rendezték meg? 150 lovas vitte a lángot Svédországba, az ottani megnyitó ünnepségre. 1956 - Melbourne … Yosihinori Sakai, aki Tokióban meggyújtotta a lángot, 1945. aug. 6-án született Hirosimában? Ezen a napon érte nukleáris támadás a várost. 1964 - Tokió Készítették: Pécsi Hajnalka, Jambrics Miklós, Bíró Melinda

Tudtad, hogy… ...H. E. Juan Antonio Samaranch, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság akkori elnöke is futott a lánggal? A lángot Antonio Rebollo, paralimpikon, nyílvessző segítségével gyújtotta meg. 1992 - Barcelona … Stéphane Préfontaine és Sandra Henderson, két fiatal kanadai gyújtották meg az olimpiai lángot? Egyik francia, másik angol nyelven beszél. A modern technika vívmányaként, lézersugárral továbbították a lángot Európába. 1976 --- Montreal … az Olimpiák történetében először, az Athéni Olimpián járt a fáklya, a világ összes kontinensén? Görögországból indulva, bejárva a Földet, érkezett meg Athénba. Nikolaos Kaklamanakis, olimpikon szörföző gyújtotta meg az olimpiai lángot. 2004 - Athén … 2000-ben már a víz alatt is haladt az olimpiai láng? Cathy Freeman ausztrál atléta, a vízen sétált át, hogy meggyújtsa a stadionban a fáklyát. 2000 - Sydney … Atlantában Muhammad Ali, a legendás olimpiai bajnok bokszoló, remegő kézzel gyújtotta meg a lángot? 1996 - Atlanta Készítették: Pécsi Hajnalka, Jambrics Miklós, Bíró Melinda

A NYÁRI OLIMPIAI JÁTÉKOK FÁKLYÁI Sydney 2000 Athén 2004 Peking 2008 Berlin 1936 Sydney 2000 Atlanta 1996 London 1948 Az olimpiai láng útja 2008-as Pekingi játékok előtt Helsinki 1952 Barcelona 1992 Melbourne 1956 Szöul 1988 Róma 1960 Los Angeles 1984 Tokió 1964 Moszkva 1980 Montreal 1976 Mexikóváros 1968 München 1972 Készítették: Pécsi Hajnalka, Jambrics Miklós, Bíró Melinda

A pekingi fáklya és a Láng Útja 137 ezer kilométernyi úton, öt kontinens húsz városának érintésével viszik majd a jövő évi XXIX. nyári olimpiai játékok lángját. Az összesen 130 napos - ebből 90 nap kínai területen, 113 megállóval - a "Harmónia útjának" nevezett ceremónia a tervek szerint érinti majd a világ legmagasabb hegyét, a Mt. Everestet (május valamelyik hegymászásra alkalmas napján), illetve Kína legszebb és legnevezetesebb pontjait is, köztük például a tibeti autonóm terület fővárosát Lhaszát, miként az agyagkatonák városát, Xiant is.  Olümpia – Athén (Görögország) – Peking (Kína) – Almaty (Kazahsztán) – Isztambul (Törökország) – Szentpétervár (Oroszország) – London (Nagy Britannia) – Párizs (Franciaország) – San Francisco (USA) – Buenos Aires (Argentína) – Dar es Salaam (Tanzánia) – Muscat (Omán) – Islamabad (Pakisztán) – Mumbai (India) – Bankok (Thaiföld) – Kuala Lumpur (Malaysia) – Jakarta (Indonézia) – Camberra (Ausztrália) – Nagano (Japán) – Seoul (Észak Korea) – Pyongyang (Dél Korea) – Ho Chi Minh Város (Vietnám) – Taipei (Tajvan) – Hong Kong – Macau – Guangzhou – Shanghai – Nanjing – Wuhan – Lhasza – Ürümgi – Harbin – Shenyang – Oingdao – Oinhuangdao – Tianjin – Peking (Kína) A láng útja a 2008-asParalimpiára A fáklya piros markolatú, ezüstözött felületen piros kínai mintákkal díszített keskeny henger alumíniumból készült, 72 cm magas és 985 gramm súlyú. Pekinget 2001. július 13-án választották meg az olimpia házigazdájának a NOB 112. ülésén, Moszkvában. Itt Peking megelőzte Torontót, Párizst, Isztambult és Oszakát. Korábban további öt város nyújtott be pályázatot a NOB-nak, de a 2000. évi előszavazáson nem kerültek a legjobbak közé: Bankok, Kairó, Havanna, Kuala Lumpur és Sevilla. Peking korábban már pályázott a 2000. évi nyári olimpiai játékok megrendezésére, de Sydneyvel szemben alulmaradt.

A TÉLI OLIMPIAI JÁTÉKOK FÁKLYÁI Oslo 1952 Torino 2006 Cortina d’Ampezzo 1956 Squaw Valley 1960 Salt Lake City 2002 Nagano 1998 Innsbruck 1964 Lillehammer 1994 Grenoble 1968 Albertville 1992 Sapporo 1972 Calgary 1988 Sarajevo 1984 Lake Placid 1980 Innsbruck 1976 Készítette: Pécsi Hajnalka és Jambrics Miklós