FILOZÓFIATÖRTÉNET

KÖVETELMÉNYEK ÍRÁSBELI VIZSGA ELŐADÁS + KÖTELEZŐ OLVASMÁNYOK AJÁNLOTT IRODALOM: FILOZÓFIATÖRTÉNETI MUNKÁK DURANT: A GONDOLAT HŐSEI NYÍRI TAMÁS: A FILOZÓFIAI GONDOLKODÁS FEJLŐDÉSE STEIGER KORNÉL (SZERK.): BEVEZETÉS A FILOZÓFIÁBA - SZÖVEGGYŰJTEMÉNY

A FILOZÓFIAI ELŐZMÉNYEI ÉS KEZDETEI

a./Az ember számára a világ mindig is értelmezett világ - az értelmezés valamilyen nézőpontból, valamilyen szempont szerint és valamilyen célból történik - a filozófia egyfajta világértelmezési mód és egy bizonyos tudásforma - hogyan helyezhető el az európai kultúrában?

b./ A mitikus világkép korszaka mítosz – müthosz – mese, történet a világ értelmezése elmesélt történet formájában történet - cselekmény - cselekvő szereplők => minden jelenségnek és létezőnek szereplővé kell válnia - a jelenségek és a létezők a történetben nyerik el értelmüket a világ a környező világot jelenti - a mindennapok életvilágát az élet mágikus szemlélete - rítus, kultusz

c./ A filozófia mint a mítosszal szembeni alternatív világértelmezési mód a problémává lett élet - a rutinszerűen élt élet célja és értelme kérdésessé válik, egyúttal kijelölődik valamilyen cél, mely túl van a puszta ismétlésen és reprodukción Az első filozófiai mondat - Thálész: "Minden víz.„ - "Mi a mindenség?„ Mi a … ? a teoretikus pillantás – theórein : a dolgokat önmagukban, a maguk határai között, tisztán felfogni, önmagukban, önmagukból meghatározni (definíció)

a filozófiai tehát a teoretikus világértelmezés tudásformája „A filozófia a csodálkozásból született.” Mit jelent az, hogy alternatív világértelmezési mód? – Mitosz és filozófia viszonya – Szókratész és Phaidrosz Ilisszosz-parti beszélgetése

Phaidrosz: Mondd csak, Szókratész, nem innen valahonnan az Ilisszosz mellől ragadta el a hagyomány szerint Boreasz Óreithüiát? Szókratész: Valóban így mondják. Phaidrosz: Vajon nem éppen innen: Kellemesnek, tisztának és átlátszónak mutatkozik itt a víz, és alkalmasnak rá, hogy lányok játszanak mellette. Szókratész: Nem, hanem úgy két-három sztadionnal lejjebb, ahol az Agra szentélyéhez kelünk át; ott oltára is áll Boreásznak.

Phaidrosz: Még sose ötlött a szemembe Phaidrosz: Még sose ötlött a szemembe. De mondd csak, Zeuszra, Szókratész: hiszed, hogy igaz ez a mitikus elbeszélés Szókratész: Ha a mai „bölcsek” módjára nem hinnék benne, nem keltenék feltűnést; és szofista szokás szerint elmondanám, hogy Boreász szele sodorta le a közeli sziklákról a lányt, amint Pharmakeia nimfával játszott, és minthogy ilyen véget ért, azért mesélték róla, hogy Boreász ragadta el innen vagy Arész szirtjéről – mert ez a szóbeszéd is járja, hogy onnan, s nem innen ragadta el…

Én azonban, Phaidrosz, barátom, egyébként kellemes időtöltésnek gondolom az ilyesmit, csak éppen egy szörnyű okos és nem túlságosan szerencsés ember foglalatosságának – s nem egyéb okból, csupán azért, mert aztán meg a hippokentauroszok alakját lesz kénytelen helyrehozni, utána a Khiméráét, majd felé özönlik a Gorgók és Pégaszoszok tömege, és egyéb lehetetlen, csodás teremtmények sokasága; s ha az ember nem hisz bennük, és mindegyiket valami természetes jelenségre próbálja visszavezetni, mintegy paraszti, józan ésszel élve, ugyancsak sok szabad időre lesz szüksége. Nekem bizony egyáltalán nincs időm ilyesmire…

d./ Milyen más tudáformák alakulnak ki az európai kultúrában? teoretikus (filozófia és tudomány) - a dolgokat önmagukban, tisztán megismerni - igaz-hamis Vallási-etikai - kiindulópont: feltétlen hit a transzcendenciában, mely az abszolút, „objektív” mérték - a dolgokat ez alapján értékeli - jó - rossz (etika) Esztétikai - művészetek - a világ "szubjektív" értékelése - szép-rút Utalás a mítosz funkcióira, Szt. Ágostonra és Kantra

E három világértelmezési mód és tudásforma az európai kultúrában oly mértékben elvált egymástól, hogy bizonyos kérdésekben nem csak eltérő, egymással össze nem egyezetethető "nézeteket" vallanak, de még egymás kompetenciáját is megkérdőjelezik. A legvilágosabb példa - a világegyetem keletkezésének, működésének tudományos, illetve vallásos magyarázata