Nemes Tihamér Az ismeretlen kibernetikus Rozgonyi-Borus Ferenc 2003.

Nemes Tihamér (1895-1960) 1917. Diploma megszerzése Bp-en 1921. Telefon Hírmondó 1929. Postakísérleti Állomás 1930-tól számtalan találmány és szabadalom: színes televízió, beszédíró gép, elektronikus orgona, hőszivattyú, sakkozógép,… 1950. Távközlési Kutató Intézet 1953. Első televíziós kép- és hangadó 1957. Műszaki tudományok doktora 1962. Kibernetikai gépek Nemes Tihamér (Bp., 1895. ápr. 29. – Bp., 1960. márc. 30.): gépészmérnök, a műszaki tudományok doktora (1957), feltaláló, a kibernetika egyik hazai úttörője. Oklevelét Bp.-en 1917-ben szerezte. 1921-ben a Telefon Hírmondónál, 1929-től a Postakísérleti Állomáson dolgozott. 1950-ben a Távközlési Kutató Intézet tudományos munkatársa. 1952-ben a Beloiannisz Híradástechnikai Gyárban dolgozott, 1953-ban pedig a Postakísérleti Állomáson részt vett az első m. televíziós kép- és hangadó berendezés létrehozásában. Ennek keretében dolgozta ki a 625 soros „flying-spot” filmközvetítő egységet saját találmányú kettős optikai rendszerrel. Ezután a Magyar Televíziónál dolgozott 1957-ig. Sokoldalú munkásságot fejtett ki: hőtechnikai területen első találmánya a hőszivattyú volt, melynek jelentőségét csak , később ismerték fel. Legjelentősebb alkotásai azonban az elektronika és kibernetika területére esnek. 1930-ban szabadalmaztatta elektronikus („éter-”) orgonáját, melynek egy oktávját el is készítette. Színes televíziós rendszerekkel már a 30-as évek közepén foglalkozott. Az emberi szervezet és a gépi szerkezet közös vonásait kutatva 1935-ben feltalált egy beszédíró gépet. 1944-ben járógép találmányával keltett feltűnést. 1949-ben megjelent tanulmányában az elektronikus számítógépek elve alapján a kétlépéses sakkfeladványok mechanikus megfejtését tárgyalta és gépének rajzát közülte. Kidolgozott egy logikai gépet, amellyel különböző ok- és okozati kapcsolatok automatikusan felismerhetők.

Sakkfeladvány fejtő 1949-ben megjelent tanulmányában az elektronikus számítógépek elve alapján a kétlépéses sakkfeladványok mechanikus megfejtését tárgyalta és gépének rajzát közülte. A szerkezet megelőzte korát, sajnos nem volt megépíthető. Hasonlót épített L. Torres. y Quevedo spanyol mérnök is, valószínűleg az ő terveinek alapos tanulmányozása után tervezte meg a kora csúcstechnikáját már alkalmazó gépét.

Logikai gép Fából készült logikai gép 120×115×13 mm térfogatú 16 rúd, 4 változós logikai kifejezések kiértékelésére alkalmas Vízszintes rúdon bevitel Teljes diszjunktív normálalak Implikáció fejben átírása Függőleges rudak tagadásra eltolódnak Sokoldalú munkásságot fejtett ki: hőtechnikai területen első találmánya a hőszivattyú volt, melynek jelentőségét csak , később ismerték fel. Legjelentősebb alkotásai azonban az elektronika és kibernetika területére esnek. Kidolgozott egy logikai gépet, amellyel különböző ok- és okozati kapcsolatok automatikusan felismerhetők. Ez a zsebben is elférő kis szerkezet egyszerűsége ellenére képes összetett logikai kifejezések feldolgozására. Úgy képzelte, hog számolást segítő logarléchez hasonlóan a logikai gépét a mérnökök az egyre fontosabbá váló matematikai logikai kifejezések feldolgozásához fogják majd használni, hasonlóan egyszerűvé válik segítségével ez a tevékenység, mint például az alapműveletek elvégzése. Készített jóval összetettebb, komplexebb, nagyobb logikai gépet is a Jevons-féle logikai piano másolatát, ami megdöbbentő külseje ellenére – teljesen fa szerkezet madzaggal volt működésbe hozható – a gép remekül működött. Később készült el a kor technikájának megfelelő szinten – jelfogókkal – készült az elektromechanikus genetikus logikai gép, aminek az volt a különlegessége, hogy fordított lyukkártyán vitte be az adatokat. Ez egy minden pozícióban előre lyukasztott kártya volt, amelyet azokon a helyeken, ahol nem volt szükség a lyukakra, be kellett tömni. Ez a lyukkártya egy igazán eredeti ötlet volt: hozzá hasonló nemigen található.