KÖVEK ÚTJÁN

Pusztavám, ahol 1944-ben (a nyilasuralom első napján) október 16 Pusztavám, ahol 1944-ben (a nyilasuralom első napján) október 16.-án egy SS-alakulat kivégezte az ún. jolsvai orvos- mérnök század 160 tagját. A helyi Művelődési Ház falán emléktábla emlékeztet az áldozatokra.

Gönyün négy kikötött uszályon éjszakáztattak a deportált zsidókat Gönyün négy kikötött uszályon éjszakáztattak a deportált zsidókat . Az uszálysor sötét, vízzel borított padozatáról kilátástalan sorsuk elől többen az öngyilkosságba menekültek. Előfordult, hogy az uszályokra vezető pallókról beleestek, másokat szórakozásból a nyilas suhancok löktek a Dunába. A túlélők az ő emlékükre száz szál szegfűt eresztenek esztendőnként a Dunába.

Győrben az ötezer személyes helyreállított zsidó templom udvarán döbbenten áll az oda látogató a megölt gyermekek emlékművénél.

A gránitoszlopra 381 gyermek nevét vésték, akik mögött 1944 nyarán becsapódott a halálba vivő vonat ajtaja.

Az elhurcolt gyerekek közül - a legkisebb 14 napos volt, a legidősebb alig múlt 14 éves - senki nem tért vissza.

Abda Radnóti Miklós emlékére.

1944 novemberében Rábca-folyó partján 21 munkaszolgálatos társával együtt itt végezték ki a németek a jeles költőt, Radnóti Miklóst.

Radnóti zsebében megtalálták a költő utolsó verseit tartalmazó, Bori noteszt, többek között az 'Erőltetett menet' című híres versével.

„Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent, nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt kis ország, messzeringó gyerekkorom világa. Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága s remélem, testem is majd e földbe süpped el..”

Csorna, a Holokauszt helyi áldozatainak emlékműve.

Az emlékműre az ártatlan áldozatok neveit vésték fel, 655 név és még két ismeretlen nevű férfi.

Erődítési háborús kényszermunka, SS-tömeggyilkosság eredeti színhelye Hidegség és Ilona-major mellett látni azokat az istállókat és épületeket, ahol a munkaszolgálatos foglyokat „ elszállásolták”.

A legyöngült, a más táborokból ideszállított „foglyok sorainak ritkítását” itt végezték. Az SS Ilona-majori halálosztaga közreműködésével 1286 ember élete szakadt meg.

A további emberirtó tervekről az SS távozása miatt üresen maradt két – tíz méter hosszú, négy-öt méter széles és két méter mély – gödör szolgál tanulságul.

Balf, ahol az ember nem találta a szavakat.

A II. világháborúban munkaszolgálatos tábort rendeztek be a községben, ahol mintegy 2000 ember lelte halálát, közöttük Szerb Antal író.

Az emlékművet Kutas László szobrászművész készítette Az emlékművet Kutas László szobrászművész készítette. A kompozíciót a temetődomb oldalába süllyedő, előredőlő kőlapok - sírkövek - alkotják, amelyek az erőltetett menetet szimbolizálják.

Sopron, Almásy Tibor emléktáblája

Almásy Tibor 1945 elején a soproni katonai laktanya parancsnokaként 400 munkaszolgálatost és keresztény katonát védelme alá helyezett az általa megerősített őrséggel. A helyi nyilasok követelték a zsidók és a bujkáló katonák kiadását, de Almásy Tibor főhadnagy ezt megtagadta. A laktanyát fertőző "karanténná" nyilvánította, "flekktífusz veszély!" táblát helyez el a laktanya bejáratánál. Ezzel a cselekedetével az ott tartózkodók életét mentette meg.

Eisenstadt

Zsidó temető

Zsidók utcája

Itt kell megemlékeznünk Eszterházy Pálról aki,1944-45-ben a budai vár alatti villájába fogadta a bombázások miatt otthontalanná vált svájci követség egyik hivatalát. A ház nagyon sok zsidó menekültnek adott menedéket, a háború után pedig zsidó árvák egyházi intézményekben való elhelyezését és ellátását támogatta.

Lichtenwörthben a Sáncásó budapesti zsidónők gyötrelmes fogságának állítottak emlékkövet. A lágerban 2500 magyar zsidót, főként budapesti lányokat, asszonyokat őriztek. Az itt lakók többszöri élelemjuttatással tanúsítottak emberséget .

Eisenerz, Präbichl, az 1945. áprilisi gyalogmenetek, tömegmészárlások színhelyei A Prablichl-hegyen elkövetett mészárlás azok közé a bűnök közé tartozik, amelyet közvetlenül a második világháború vége előtt követtek el, és amelyről ma is csak kevesen tudnak, nem nagyon írnak a történelem könyvekben.

A civil emlékhely kialakítása eisenerzi fiatalok bevonásával készült.

"1945. április 8-án az eisenerzi Volksturm-alakulat hétezer magyar zsidót vett át Prablichlnél, hogy továbbkísérjék őket, de a hegyháton haladva a SS-legénység tüzet nyitott rájuk, több mint 200 embert végeztek ki a transzport tagjai közül"

A munkatáborok egykori helyszínei.

Síremlék.

Ebensee.

Ebensee.

Az ebenseei tárnarendszert a felgyorsult rakétaprogramhoz Bécsben tervezték. A náci propagandához „ csodafegyvernek” magasztaltA4 (V2) távolsági rakéták és az A9 (interkontinentális) rakéták titkos előállításához.

Ebensee 1943 novemberétől másfél évig működött.

A német hadigazdaság számára fontos, magas fogoly számú altborokhoz sorolták. Ebenseeben nagyrészt olyan foglyokat dolgoztattak, akik a háború végéig nem voltak szabadon bocsáthatóak, illetve őrizetve vételük után „ visszatérése nem kívánatos” minősítést kaptak.

A titkos földalatti világ kiépítését velük végeztették.

Ebensee egykori koncentrációs táborának temetőjében Pauer Gyula szobra állít emléket az áldozatoknak. A fekvő alak testtartása jellegzetes áldozati testtartás, de inkább emlékeztet Pompeji lávába dermedt lakóira, mint a náci haláltáborok tömegsírba dobott csont-bőr áldozataira – nem a halált, hanem a szépségében-teljességében összetört életet jeleníti meg. A kőhalomra boruló, azzal eggyé váló emberi alak ugyanakkor nemcsak az áldozatokat, hanem az őket siratókat is megidézi, ahogy erre a talpazat allegorikus felirata is utal: „Halottak emléke éltesse az élőt.”

A St. Pölteni zsinagóga és Bécs-Strasshofba deportált szegedi, debreceni és szolnoki zsidó családok sírja és emlékhelye a zsidó temetőben.

A diát rendelkezésünkre bocsátotta Dr. Vadász Gábor