AZ ŐSZIRÓZSÁS FORRADALOM

I. A forradalom előzményei 1918 októbere Tisza István: „ezt a háborút elvesztettük” Nemzetiségek függetlenedni akartak nemzeti tanácsokat alakítottak október 23-24: ) az ellenzéki Magyar Nemzeti Tanács (MNT) megalakulása vezetője: gróf Károlyi Mihály cél: Károlyi legyen a miniszterelnök  tüntetések (pl. október 28.: „lánchidi csata”)

Az MNT programja: - a háború azonnali befejezése - a német szövetség felbontása - Magyarország teljes függetlensége - demokratikus választások - demokratikus szabadságjogok - szociális reformok - földreform stb.

II. A forradalom győzelme IV. Károly király Hadik Jánost nevezte ki  október 30-31.: forradalom Budapesten  a katonák csatlakozása („őszirózsás”)  szinte vérontás nélküli győzelem (értelmetlen áldozat: gróf Tisza István) következmények: (1) József főherceg kinevezte Károlyit Mihályt miniszterelnökké (2) új kormány az MNT tagjaiból: „koalíciós népkormány”

Károlyi tárgyalása Belgrádban  Magyar- ország fegyverszüneti egyezménye (november 13.) az államforma kérdése: IV. Károly lemondott „az államügyek gyakorlásáról” november 16.: a népköztársaság kikiáltása Budapesten, Magyarország függetlensége (I. számú néphatározat)

1919 januárja: súlyos gazdasági és szociális helyzet külpolitikai kudarcok  kormányválság Károlyi köztársasági elnök (ideiglenesen) + Berinkey Dénes kormánya

III. A nemzetiségi kérdés az Osztrák-Magyar Monarchia szétesése a nemzetiségek sorra mondták ki függetlenségüket  cseh, román és szerb csapatok bevonulása  fenyegető helyzet kormányzati reakció: (1) Se diplomáciai se katonai ellenállás (2) terv egy közép-európai szövetségi államról (nemzetiségek önkormányzattal)

szélsőséges mozgalmak nagyfokú elégedetlenség  szélsőséges mozgalmak előretörése, megerősödése: (1) szélsőbal: a Kommunisták Magyarországi Pártjának (KMP) megalakulása (Kun Béla) (2) szélsőjobb: a Magyar Országos Véderő Egyesület (MOVE) megalakulása (Gömbös Gyula)

a kormány reakciója: 1919 eleje: (1) kemény fellépés a szélsőségesekkel szemben (2) nemzetgyűlési választások kiírása (3) a hadsereg újjászervezése (4) néptörvény a földosztásról (5) tárgyalások a nemzetiségekkel

IV. A Vix-jegyzék az alapvető problémák nem oldódtak meg fenyegető külpolitikai helyzet 1919. március 20.: Vix francia alezredes átadta az antant jegyzékét: (1) új magyar-román demarkációs vonal (2) területek átengedése Romániának (3) semleges zóna kijelölése a kormány döntésképtelen  lemondás  Károlyi az MSZDP-re bízta a helyzet megoldását