Térfogatkompenzátor NA300-as csonk átmeneti varratának elemzése Matus Gábor, PA Zrt HEGESZTÉSI FELELŐSÖK XII. ORSZÁGOS TANÁCSKOZÁSA 2010. SZEPTEMBER 16-17. HAJDÚSZOBOSZLÓ

A térfogatkompenzátor elhelyezkedése a blokkon belül

A térfogatkompenzátor NA 300-as átmeneti varrata

a A Paksi Atomerőmű tervezett üzemideje 30 év Az üzemeltetési engedélyek lejárnak 2012-2017 A tervezett üzemidőt az ÜH program végrehajtásával további 20 évvel kívánjuk meghosszabbítani Jelenleg az ÜH végrehajtási program feladatainak teljesítését végezzük Megvalósít- hatósági tanulmány Program kidolgozás Program és végrehajtás jelentés Program hatósági ellenőrzése Program végrehajtása Üzemeltetés az engedély feltételei szerint, folyamatos szintentartás Környezetvédelmi engedély EKT** RKHT*** 2000. 2002. 2005. 2008. 2012. 2032. a

Miért kell ezt a csonkot vizsgálni? két különböző hőtágulású anyag találkozási pontja, ezért üzem közben hőmérséklet változásból adódó feszültség is terheli Igénybevétele ciklikus, fárasztó igénybevételnek kitett a belső korrózióálló burkolat sérülése esetén korrózió léphet fel, amely elősegítheti egy esetleges repedés kialakulását és terjedését

A Nukleáris Biztonsági Szabályzat (NBSz) 4. sz. kötetének 9. 010 A Nukleáris Biztonsági Szabályzat (NBSz) 4. sz. kötetének 9.010.pontja a következőket tartalmazza: „A primer kör integritását biztosító nyomáshatárt képező felületeken végrehajtásra kerülő időszakos anyagvizsgálatokat minősített roncsolásmentes vizsgálatok alkalmazásával kell végrehajtani, melyeknek körét, terjedelmét, illetve a minősítés szintjét a nemzetközi gyakorlatban alkalmazott eljárásokkal kell meghatározni.” Ezek figyelembevételével a térfogatkompenzátor átmeneti varratának minősítő vizsgálata belekerült a minősítő programba.

A minősítő vizsgálat elvégzéséhez szükséges korróziós alapadatokat 1:1-es méretarányú próbatesteken határozták meg mértékadó korróziós közegben. A mértékadó korróziós közeg: 100g/l H3BO3 bórsav + 2g/l NaCl nátrium-klorid + desztillált víz A gyorsított korróziós vizsgálathoz használt mértékadó korróziós közeg hatása egy bemetszett szakító próbatesten (22K)

A feszültségi korróziós repedésterjedés sebességét leíró Ford-Andersen összefüggést CERT/SSRT vizsgálattal, másrészt állandó terheléses vizsgálattal határozták meg. Ehhez 1:1 méretarányú síkmodellből kimunkált bemetszett hengeres próbatestek segítségével. A fáradásos repedésterjedés sebességét a párnaréteg és az alapanyag (22K) fúziós vonalában „ furatos” CT próbatestekkel határozták meg. Ehhez K-varratos próbatesteket készítettek. Varratsorok a síkmodell darabokon Terjedő repedés CT próbatesten

A síkmodell varratának makroszerkezete

Bemetszett próbatestek kimunkálásának helye

Korróziós anyaghiány a szénacél és a korrózióálló anyag határán A feszültségkorróziós vizsgálatok során megállapítható volt , hogy létrejön ilyen fajta károsodás, de sokkal inkább az általános korrózió figyelhető meg. A feszültségkorrózió terjedési sebessége évi néhány tized mm-re adódott. Korróziós anyaghiány a szénacél és a korrózióálló anyag határán

Repedésméret-igénybevételi ciklusszám görbék növelt hőmérsékleten

Scanning elektronmikroszkópi felvétel N=10000X Amennyiben a korróziós fáradás dominál a repedés terjedésének sebességét a Paris-Erdogan összefüggéssel lehet meghatározni. da/dN=C(ΔK)n Ennek az összefüggésnek a C és n kitevőit kísérleti úton meghatározták az SZV-10H16N25AM6 varrat (párnaréteg) és 22K alapanyag fúziós vonalára. Az értékek a feszültségi korróziós repedésterjedés sebességéhez hasonlóan igen kedvezőek. Scanning elektronmikroszkópi felvétel N=10000X