Készítette:Majoros Péter Ásvány és kőzettan tantárgy bemutatása

Tárgy előadója: Dr. Szakáll Sándor Dr. Szakáll Sándor az Ásvány- és Kőzettani tanszék vezetője, és egyetemi docens. Tanulmányait a Debreceni Egyetemen, akkor még Kossuth Lajos Tudományegyetemen, illetve a Kassai Műszaki Egyetemen végezte. Mielőtt egyetemi professzor lett, a Herman Ottó Múzeumban dolgozott. Majd 2001-ben csatlakozott a Miskolci Egyetemen oktató tanárok közé. Főbb kutatási területei: Másodlagos szulfátok Másodlagos foszfátok Magyarország ásványai Kárpátok ásványai Környezeti ásványtan

Ásvány és kőzettan témái: Ásványtan: Kőzettan: Ásványok Terméselem Szulfidok Halogenidek Oxidok-Hidroxidok Karbonátok Szulfátok Szilikátok Szerves ásványok Kőzetek Magmás Metamorf Üledékes

Ásványokról általánosan: Az ásványokat több szempont alapján is lehet csoportosítani. Lehet kémiai összetételük, illetve az alkotórészek elrendeződése alapján is. Az előző dián már némi betekintést lehetett nyerni a kémiai összetétel alapján lévő csoportosításból. Az elrendeződés alapján a következő képen lehet őket besorolni: Triklin Monoklin Rombos Trigonális Tetragonális Hexagonális Szabályos A képen a kristályrendszerek képei láthatóak.

Ásványokról általánosan: Az ásványokat felismerni fizikai és kémiai tulajdonságaik alapján lehet. Ezek a következők: Sűrűség: Lehet kicsi közepes vagy nagy sűrűségű Hasadás: Kiváló, jó, közepes, gyenge, nem hasad Törés: Egyenetlen, kagylós, földes Keménység: Nagy, közepes, kicsi Szín: Saját, idegen Fény: Gyémánt, üveg, gyöngyház, fém, zsír, viasz, fénytelen Átlátszóság: Átlátszó, opak Ezen fizikai tulajdonságok szabad szemmel, illetve tapintással érzékelhetőek, így viszonylag nagy segítséget nyújtanak az ásványok azonosításában.

Ásványok: Terméselem: Szulfid: A természetben, természetes állapotában előforduló kémiai elemek. Két típusa van, fémek és nem fémek. A természetben jelenleg mintegy 500 szulfidásványt ismerünk. Átlagos eloszlásuk a földkéregben 0,2%-ot tesz ki. A leggyakoribb szulfid a pirit.

Ásványok: Halogenid: Oxid-Hidroxid A halogenidek felépítésében az anion mindig halogén elem (F, Cl, Br, I). Ehhez legtöbbször alkáli- vagy alkáliföldfém kationok kapcsolódnak. Fémeknek oxigénnel alkotott vegyületei. A hidroxidokban a hidroxil-csoport egyedül vagy az oxigénnel együtt tölti be az anion helyeket. Szerkezetük jelentősen különbözik az oxidokétól.

Ásványok: Szulfátok: Szilikátok: A szerkezet alapeleme a tetraéderes koordinációjú szulfát (SO4)2– anion. Jellemző fizikai-kémiai tulajdonságok: alacsony olvadáspont, kis keménység, kis kémiai stabilitás, egy részük vízben könnyen oldódik. Kb. 1200 szilikátásványt ismerünk. Legfontosabb alkotó elemeik (Si, O, Al, Fe, Mg) egyúttal a leggyakoribb kémiai elemek a földkéregben. A földkéreg mintegy 70–75 %-át szilikátok alkotják (az SiO2- ásványokkal együtt kb. 90–95 %-át).

Kőzetek: A kőzet típusok képesek a megfelelő körülmények változásával egymásba alakulni. Döntően nagy földtani folyamatok során nagy tömegben jelennek meg. Csoportosításuk az átlagos kémiai összetétel, az ásványos összetétel és a szöveti-szerkezeti jellegek alapján történik. A kőzetek nagyobb része ásványok keveréke, uralkodóan kőzetalkotó ásványok építik fel. Kőzetalkotók azonban lehetnek emellett üvegszerű és szerves anyagok, illetve a szilárd komponensek között, a pórusokban elhelyezkedő folyékony és gáz halmazállapotú anyagok (víz, kő, olaj, levegő stb.). Magmás Metamorf Üledékes

Kőzetek: Magmás: Metamorf: A magmából képződnek a fő kristályosodás során. A megszilárdulás helye szerinti csoportosításuk: Intruzív(mélységi) kőzetek (5-20 km mélységben) Szubvulkáni (kismélységi) kőzetek (2-5 km mélységben) Effuzív (vulkáni) kőzetek (0-0,5 km mélységben) Metamorfózis: Oka:hőmérséklet és/vagy nyomás megváltozása, illetve irányított nyíróerők jelenléte. Megváltozik a kőzet ásványos összetétele.(Látszólag szilárd fázisú átalakulások). Megváltozik a kőzet szövete –relikt szövet – metamorf szövet. Megváltozik a kőzet szerkezete – palásság kialakulása. Általában nem változik meg a kőzet kémiai összetétele – a metamorf reakciók zömmel izokémikus folyamatok.

Kőzetek: Üledékes: A Föld felszínén, vagy a felszín közelében képződnek laza üledékek konszolidációja során. Az üledékes kőzetek képződési folyamata a mállás, szállítás, üledékképződés és kőzetté válás (diagenezis) sorozatából áll. Alapjául szolgálnak a magmás és metamorf kőzetek mállásából, illetve a vegyi úton vagy biogén közreműködéssel létrejött üledékek. Létrejöttükben nincs jelentős szerepe sem a hőmérsékletnek, sem a nyomásnak.