Ammónia.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Moduláris oktatás a 8. évfolyam kémia tantárgyból
Advertisements

Az ammónia 8. osztály.
Rézcsoport.
Az anyag és tulajdonságai
A VII. főcsoport elemei és vegyületei
SO2.
Szervetlen kémia Hidrogén
Szervetlen kémia Nitrogéncsoport
NÁTRIUM.
HIDROGÉN-KLORID.
A salétromsav A salétrom kristályosítása 1580 körül.
A VÍZ.
Az Oxigén.
Kénsav H2SO4.
A KLÓR klorosz = zöld A KLÓR klorosz = zöld KÉMIAI JEL: Cl2
A MÉSZKŐ.
SZÉN-MONOXID.
NitrogéN Anyagszerkezet Fizikai ,Kémiai tulajdonságok Előfordulás
phosphorum = „fényhordozó”
A kén.
A halmazállapot változása
NH4OH Szalmiákszesz Ammónium-hidroxid
Hőtermelő és hőelnyelő folyamatok
A VEGYI KÉPLET.
Atomok kapcsolódása Kémiai kötések.
Laboratóriumi kísérletek
Nitrogéncsoport elemei
A HIDROGÉN.
Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei
Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek.
pH, savak, bázisok, indikátorok
Sav bázis egyensúlyok vizes oldatban
A VI. főcsoport elemei (kalkogének – kőképzők) és vegyületei – O2
48. kísérlet Sók azonosítása vizes oldatuk kémhatása alapján
A salétromsav és a nitrátok
A kén Sulphur (S).
Savak és bázisok.
Az oxigén 8. osztály.
A sósav és a kloridok 8. osztály.
A nitrogén és oxidjai 8. osztály.
A szén és vegyületei.
A halogén elemek SÓKÉPZŐK.
SAVAK és BÁZISOK A savak olyan vegyületek,amelyek oldásakor hidroxidionok jutnak az oldatba. víz HCl H+(aq) + Cl- (aq) A bázisok olyan vegyületek.
Felmérő VII.C Reakció tipusok Ancsa,Olga,.
Szervetlen kémia Oxigéncsoport
A VÍZ HIDROGÉN-OXID KÉMIAI JEL: H2O.
HIDROGÉN Hydrogenium = „vízképző”.
Mi a neve az üvegben levő folyadéknak?
Első rész III. kationosztály elemzése 2011 Készítette Fogarasi József
H3PO4 Hidrogén-foszfát Foszforsav
Gyakorlati szempontból fontos halogénezett szénhidrogének
A hidrogén. 1.Keresd meg a periódusos rendszerben a hidrogént! Hol a helye? Hány protonja, neutronja, elektronja van az atomjainak? Hány elektronhéja.
Elemmolekulák Az elemmolekulák azonos atomok kovalens kötésekkel történő összekapcsolódásával jönnek létre. H 2, Cl 2, Br 2, I 2, O 2, N 2.
A NITROGÉN OXIDJAI. Nitrogén-dioxid A nitrogén változó vegyértékű elem. Többféle oxidja létezik. Nitrogén-dioxid NO 2 Vörösbarna, mérgező gáz. A salétromsav.
Kén oxidjai és a kénsav. Kén-dioxid SO 2 Fizikai tulajdonságai: Színtelen, szúros szagú, levegőnél nehezebb, gáz. Kémiai tulajdonságai: Vízben oldódik.
Hidrogén-klorid. A hidrogén gáz és klór gáz hő vagy fény hatására robban – klór- durranó gáz. A hidrogén folytatja „égését” a klórgázban. H 2 + Cl 2 =
Vizes oldatok kémhatása. A vizes oldatok fontos jellemzőjük a kémhatás (tapasztalati úton régtől fogva ismert tulajdonság) A kémhatás lehet: Savas, lúgos,
Nitrogén csoport V. főcsoport. Sorold fel az V. főcsoport elemeit és vegyjelüket! NitrogénNnemfémgáz FoszforPnemfémszilárd ArzénAsfélfémszilárd AntimonSb.
A KLÓR 1készítette: Kothencz Edit. A klór fontosabb jellemzői I. Zöldessárga színű, Fojtó szaga köhögésre ingerel, Gáz halmazállapotú, Mérgező, Vízben.
A nitrogén és vegyületei
Milyen kémhatásokat ismersz?
Készítette: Kothencz Edit
Kovalenskötés II. Vegyületet molekulák.
Az oldatok kémhatása.
Ki tud többet kémiából?.
A nitrogén és vegyületei
Oxigéntartalmú szerves vegyületek oxovegyületek
Mi a neve az üvegben levő folyadéknak?
Alkossunk molekulákat!
A salétromsav A salétrom kristályosítása 1580 körül.
Előadás másolata:

Ammónia

KÉMIAI JEL: NH3 ANYAGSZERKEZET: a.: ATOMSZERKEZET: N: 7 p+, 7 e–, 7 n0, 2 e–-héj, 5 külső e– H: 1 p+, 1 e–, 0 n0, 1 e–-héj, 1 külső e– b.: HALMAZSZERKEZET: 4 atomos poláris kovalens kötésű dipólus molekula 1 mol tömege 17 gramm.

FIZIKAI TULAJDONSÁGOK: Színtelen, szúrós szagú gáz FIZIKAI TULAJDONSÁGOK: Színtelen, szúrós szagú gáz. Könnyebb a levegőnél. Vízben jól oldódik. Nagyon könnyen cseppfolyósítható. KÉMIAI TULAJDONSÁGOK: Vizes oldata a szalmiákszesz (ammónium-hidroxid): H2O + NH3 ® NH4OH Az ammónia vizes oldata, a szalmiákszesz lúgos kémhatású. Az oldatban ammónium-ionok (NH4+) és hidroxid-ionok (OH–) találhatók: H2O + NH3 ® NH4+ + OH– Az ammónia hidrogén-klorid-gázzal szalmiáksóvá (ammónium-kloriddá) egyesül: NH3 + HCl ® NH4Cl Az ammónia mérgező gáz.

ELŐFORDULÁS: A természetben szerves anyagok bomlásakor jön létre (trágyadombok, wc-k, istállók). Vegyületei közül legjelentősebbek a salétromok: - kálisalétrom (kálium-nitrát): KNO3 - chilei salétrom (nátrium-nitrát): NaNO3 ELŐÁLLÍTÁS: Laboratóriumban szalmiákszesz hevítésével nyerik: NH4OH  NH3 + H2O Iparilag nitrogén és hidrogén egyesítésével (szintézissel) állítják elő: N2 + 3 H2  2 NH3

FELHASZNÁLÁS: A cseppfolyós ammónia párolgáskor sok hőt von el környezetétől, ezért hűtőgépek, fagyasztók, műjégpályák hőelvonó folyadéka. A belőle készített szalmiákszesz fontos folttisztító- és oldószer. Az ammóniából salétromsavat és műtrágyát, műanyagokat gyártanak.

ÉRDEKESSÉG: A legismertebb nitrogéntartalmú műtrágyát, a pétisót ammónia és salétromsav egyesítésével nyerik: NH3 + HNO3  NH4NO3