Készítette: Szabó Erwin Matematika BSC SCHENGENI EGYEZMÉNY Készítette: Szabó Erwin Matematika BSC

Mi is az a Schengen? A schengeni egyezmény az Európai Unió (EU) első és harmadik pillérének része, amely elsősorban a belső határőrizet megszüntetését és a külső határok közös ellenőrzését jelenti. Az egyezménynek nem minden unióbeli ország a tagja, és vannak nem EU-beli tagjai is. Az egyezményt nem minden aláíró tagország alkalmazza.

Aláíró országok A schengeni egyezmény aláírói: -alkalmazza: Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svédország, Szlovákia, Szlovénia -nem alkalmazza: Bulgária, Ciprus, Egyesült Királyság, Horvátország, Írország, Románia -nem EU tag, de alkalmazza: Izland, Norvégia, Svájc, Liechtenstein

Története A Saarbrückeni egyezményben 1984. július 13-án Németország és Franciaország megállapodott abban, hogy közös határukon fokozatosan felszámolják az ellenőrzést.  Később csatlakoztak hozzájuk a Benelux államok, így született meg 1985. június 14-én a Mosel folyó partján (Luxemburgban) a Schengeni egyezmény (SE) 1990. június 19-én szintén a luxemburgi Schengenben aláírták A schengeni egyezmény végrehajtásáról szóló egyezményt (SVE), mely 1993-ban lépett hatályba

Schengeni Információs Rendszer(SIS) A SIS egy kifinomult adatbázis, amelyet a schengeni tagországok hatóságai használnak a személyek és áruk bizonyos csoportjaival kapcsolatos adatok cseréjére. A schengeni mechanizmus lényegeként információs rendszert hoztak létre. Ez lehetővé teszi a határellenőrző és igazságügyi hatóságok számára, hogy információkat szerezzenek személyekről és tárgyakról.

A tagállamok által a schengeni együttműködés részeként elfogadott intézkedések a személyek ellenőrzésének eltörlése a belső határokon; közös szabályokat alkalmaznak az EU-tagállamok külső határain átkelő emberekre; harmonizálják a beléptetési feltételeket és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó szabályokat; fokozott rendőrségi együttműködés (beleértve a határokon átnyúló megfigyelés és üldözés szabályait); fokozott igazságügyi együttműködés gyorsabb kiadatási rendszer és a büntetőügyekben született ítéletek végrehajtásának átadása révén; a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozása és fejlesztése.

Schengeni értékelő ellenőrzés A taggá válás feltétele továbbá, hogy az érintett állam ún. schengeni értékelő ellenőrzésen essen át a határellenőrzés, az adatvédelem, a vízumkiadás, a rendőri együttműködés és a Schengeni Információs Rendszer területén. 

Schengeni acqius (schengeni joganyag) A végrehajtási egyezmény felhatalmazása alapján - az amszterdami szerződés hatályba lépéséig létező - Schengeni Végrehajtó Bizottság számos határozatot fogadott el, amelyek egy része a mai napig is hatályban van. A Tanács azonban sorban fogadja el azokat a normákat, amelyek fokozatosan kiváltják az egyezmény cikkeit és a Végrehajtó Bizottság határozatait. Ezt a folyamatot az egyezmény kiüresedésének nevezik.

SIS II. A második generációs Schengeni Információs Rendszer (SIS II) két rendeletből és egy határozatból álló jogszabálycsomag az egyezmény teljes SIS fejezetét váltja ki. Ma már ezek a szabályok mindegyike rendelet, irányelv, határozat stb. formáját ölti, és csak abból lehet tudni, hogy a schengeni jog továbbfejlesztéséről van szó, hogy a preambulum utal erre.

Dánia részvétele Bár Dánia aláírta a schengeni megállapodást, maga dönthet arról, hogy az EU keretében az EK-Szerződés IV. címéhez kapcsolódóan hozott új intézkedéseket alkalmazza-e vagy nem, és ez azokra az intézkedésekre is érvényes, amelyek a schengeni vívmányok továbbfejlesztéseként jöttek létre. Mindazonáltal Dániára is kötelezőek bizonyos intézkedések a közös vízumpolitika keretében.

Írország és Nagy-Britannia részvétele 1999 márciusában Nagy-Britannia kérte, hogy együttműködhessen a schengeni rendszer egyes vonatkozásaiban, mégpedig a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködésben, a kábítószerek elleni küzdelemben, valamint a SIS-ben 2000 júniusában Írország is kérte, hogy részt vehessen a schengeni rendszer egyes vonatkozásaiban, amelyek nagyjából megfeleltek a Nagy-Britannia kérelmében szereplő területeknek

Kapcsolatok harmadik országokkal: közös alapelvek Ezekre az országokra vonatkozóan az együttműködés a következő elemekre terjed ki: részét alkotják annak a területnek, amelynek belső határain nem végeznek ellenőrzéseket; alkalmazzák a schengeni vívmányok rendelkezéseit, valamint az ezek értelmében elfogadott, a schengeni rendszerhez kapcsolódó okmányokat; bevonják őket a schengeni rendszerhez kapcsolódó okmányokat érintő döntésekbe.

Kapcsolatok Izlanddal és Norvégiával Svédországgal, Finnországgal és Dániával együtt Izland és Norvégia a skandináv útlevélunióhoz tartozik, amely eltörölte a belső határokon történő ellenőrzéseket.  Izland és Norvégia 1996. december 19. óta vesz részt a schengeni megállapodások továbbfejlesztésében. Bár nem rendelkeztek szavazati joggal a Schengeni Végrehajtó Bizottságban, véleményt és javaslatokat fogalmazhattak meg.

Svájc és Liechtenstein részvétele Az EU megállapodást kötött Svájccal a schengeni térségben való részvételéről, ennek nyomán Svájc 2008. december 12-én csatlakozott. Ugyanolyan társult jogállást élvez, mint Norvégia és Izland. Liechtensteinnek a schengeni térségben való részvételéről 2008. február 28-án írtak alá jegyzőkönyvet.

Magyarország a schengeni együttműködésben 2007. november 15-én az Európai Parlament jóváhagyta Magyarország csatlakozását a schengeni övezethez  2007. december 21-étől megszűnt az állandó határellenőrzés a magyar–osztrák, a magyar–szlovén és a magyar–szlovák határon Eközben megszigorodik az ellenőrzés a magyar– horvát, a magyar-román, a magyar–szerb és a magyar– ukrán határokon. 

Magyarország határai Magyarország határszakaszai közül a schengeni szerződés hatálybalépését követően:  „ belső ” határnak minősül, ezért megszűnik a határellenőrzés a magyar-osztrák, a magyar- szlovák és a magyar-szlovén határszakaszon, –  „külső” határnak minősül, ezért változatlan marad a határellenőrzés rendje a magyar-ukrán, a magyar- román, a magyar-szerb és a magyar- horvát szakaszon. 

Irodalomjegyzék: http://europa.eu/legislation_summaries/justice_freed om_security/free_movement_of_persons_asylum_im migration/l33020_hu.htm http://schengen.magyarorszag.hu/schengenovezet.ht ml Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról(2007)

Köszönöm a figyelmet!