Magyarország tápanyag-gazdálkodása Tápanyagmérlegek Előadó: Dr. Megyes Attila DE-AMTC Földhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet

Műtrágya felhasználás Mezőgazd. művelt területre* Szerves és műtrágya-felhasználás Magyarországon (1931-2000, KSH-adatok) Évek Szerves trágya Műtrágya felhasználás t/év Mezőgazd. művelt területre*   millió t/év N P2O5 K2O Összesen kg/ha/év 1931-1940 22.4 1 7 9 2 1951-1960 21.2 33 17 83 15 1961-1965 20.6 143 100 56 299 57 1966-1970 22.2 293 170 150 613 109 1971-1975 14.8 479 326 400 1,205 218 1976-1980 14.3 556 401 511 1,468 250 1981-1985 15.4 604 394 495 1,493 282 1986-1990 13.2 559 280 374 1,213 230 1991-1995 6.0 172 25 26 223 44 1996-2000 4.8 235 40 42 317 63

Műtrágya-felhasználás az EU-ban (mezőgazdaságilag haszn. ter Műtrágya-felhasználás az EU-ban (mezőgazdaságilag haszn. ter., kg/ha hatóanyag, 2001) Nitrogén (N) Foszfor (P2O5) Kálium (K2O) Összes Ausztria 33 16 19 68 Belgium/Luxemburg 117 35 61 213 Dánia 107 19 37 163 Finnország 81 26 36 143 Franciaország 83 37 47 167 Görögország 59 26 13 98 Hollandia 188 34 33 255 Írország 87 28 34 149 Nagy-Britannia 79 25 28 132 Németország 103 24 38 165 Olaszország 55 31 24 110 Portugália 29 13 12 54 Spanyolország 35 18 16 69 Svédország 66 16 17 99 EU 15 70 26 30 126

Műtrágya-felhasználás Magyarországon, 1901-2005 (Csathó és Radimszky, 2008) 4

Műtrágya-felhasználás Magyarországon I Műtrágya-felhasználás Magyarországon I. (1 ha szántó, kert, gyümölcsös, KSH-adatok)

Műtrágya-felhasználás Magyarországon II Műtrágya-felhasználás Magyarországon II. (1 ha szántó, kert, gyümölcsös, KSH-adatok)

Nitrátérzékeny területek Magyarországon 49/2001. (IV.3) sz. korm. rendelet melléklete

Szennyezésérzékeny területek Hajdú-Bihar megyében Forrás: KVVM után átszerkesztve

Az állatlétszám alakulása Magyarországon 1901-1998 (forrás: KSH) 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 1900 1905 1910 1915 1920 1925 1930 1935 1940 1945 1950 1955 1960 1965 1970 1975 1980 1985 1990 1995 2000 Év Számosállat, db/100 ha A sertés és a marhaállomány az 1990-es évektől napjainkig 50%-os csökkenést mutat. A kb 8. milliós sertés állomány 4,9 millióra csökkent. A szarvasmarha állomány 1,5 millióról 730 ezerre.

Az állatlétszám alakulása Magyarországon (forrás: KSH) A sertés és a marhaállomány az 1990-es évektől napjainkig 50%-os csökkenést mutat. A kb 8. milliós sertés állomány 4,9 millióra csökkent. A szarvasmarha állomány 1,5 millióról 730 ezerre.

Az állatlétszám alakulása Magyarországon (forrás: KSH) A sertés és a marhaállomány az 1990-es évektől napjainkig 50%-os csökkenést mutat. A kb 8. milliós sertés állomány 4,9 millióra csökkent. A szarvasmarha állomány 1,5 millióról 730 ezerre.

100 ha mezőgazdasági területre jutó állatállomány (2003, forrás: KSH) A sertés és a marhaállomány az 1990-es évektől napjainkig 50%-os csökkenést mutat. A kb 8. milliós sertés állomány 4,9 millióra csökkent. A szarvasmarha állomány 1,5 millióról 730 ezerre.

Szervestrágya-felhasználás Magyarországon (mezőgazdaságilag haszn. ter Szervestrágya-felhasználás Magyarországon (mezőgazdaságilag haszn. ter., KSH-adatok)

Tápelem-mérlegek típusai Egy-egy tábla tápelem-mérlege (teljes mérleg, egyszerűsített mérleg, egy ill. több tápanyagra) Növénytermesztési ágazat tápelem-mérlege (teljes mérleg, egyszerűsített mérleg egy ill. több tápanyagra) Gazdaság üzemi tápelem-mérlege (teljes mérleg, egyszerűsített mérleg egy ill. több tápanyagra, tényleges üzemi mérleg) Regionális szinten Országos tápelem-mérleg

Talajtápelem-mérlegek jelentősége A mindenkori gazdaságpolitika része A növények tápelem-igényéhez, a talajhasználat intenzitásához alkalmazkodó környezetkímélő trágyázási technológiák alapja Szaktanácsadási rendszerek alapja (táblaszintű adaptáció) Tápelem-ellátottság, -forgalom nyomon követése A tápanyag-gazdálkodás színvonaláról ad tájékoztatást Környezetvédelmi vizsgálatok (NO3 kimosódás, nehézfémek: Cd, Hg, Pb, Cr)

A talajtápelem-mérlegek alapelve, számításuk módszere Bevételi források felhasznált műtrágyák szerves trágyák (istállótr., komposztok, növ. mellékterm., szennyvizek, szennyvíziszapok) talaj mineralizáció pillangósok N kötése szabadon élő bakt. N-kötés öntözővíz tápelemtartalma atmoszféra vetőmag Kiadás tételei növényi felvétel kimosódás erózió denitrifikáció egyéb légköri elillanás lekötődés (fixáció)

Tápelem-körforgalom a mezőgazdaságban Éghajlat Bejövő takarmányok Környezet minősége Kivitt termékek Termények Állatok Trágya Műtrágyák, ülepedés, pillangósok Veszteségek Nem mezőgazdasági kapcsolatban nem álló determinánsok Talaj

N körforgalom a mezőgazdaságban NO 3 - leaching WATER SOIL GAZDASÁG ATMOSPHERE CROPS ANIMALS MANURES FERTILIZERS OFFTAKE MEAT MILK FEEDS NH volatilisation Deposition N 2 fixation 4 + agyagásványokban fixált ORGANIC N elillanás ásványosodás Denitrifikáció O, N , NO O, NH , x immobilizáció INORGANIC N Nitrifikáció Runoff and erosion N2 megkötés LÉGKÖR TAKARMÁNY ELADÁS Elfolyás és erózió HÚS TEJ TERMÉNYEK ÁLLATOK SZERVES TRÁGYÁK MŰTRÁGYÁK NH3 elillanás ülepedés SZERVES N SZERVETLEN N NO3 -KILÚGZÁS TALAJ VÍZ

P körforgalom a mezőgazdaságban LÉGKÖR WATER SOIL FARM ATMOSPHERE CROPS ANIMALS MANURES FERTILIZERS OFFTAKE MEAT MILK FEEDS ORGANIC P non - labile INORGANIC P HÚS TEJ ELADÁS TAKARMÁNY SZERVES TRÁGYÁK TERMÉNYEK MŰTRÁGYÁK ÁLLATOK labilis nem-labilis SZERVES P labilis nem-labilis SZERVETLEN P TALAJ VÍZ áthelyezés mint oldott, kolloid vagy partikulált részecske

A magyar mezőgazdaság évenkénti N-mérlege, 1901-2006 (Környezetvédelmi megközelítés, Csathó and Radimszky, 2008) 20

A magyar mezőgazdaság évenkénti P-mérlege, 1901-2006 (Környezetvédelmi megközelítés, Csathó and Radimszky, 2008) 21

A magyar mezőgazdaság évenkénti K-mérlege, 1901-2006 (Környezetvédelmi megközelítés, Csathó and Radimszky, 2008) 22

Hazai talajok becsült N-ellátottsága, 1960-2006 Stefanovits és Sarkadi (1963), Kádár (1992), Kovács (1984), Baranyai et al. (1987), Buzásné et al. (1988), Csathó (2003, 2008) nyomán 23

Hazai talajok becsült P-ellátottsága, 1960-2006 Stefanovits és Sarkadi (1963), Kádár (1992), Kovács (1984), Baranyai et al. (1987), Buzásné et al. (1988), Csathó (2003, 2008) nyomán 24

Hazai talajok becsült K-ellátottsága, 1960-2006 Stefanovits és Sarkadi (1963), Kádár (1992), Kovács (1984), Baranyai et al. (1987), Buzásné et al. (1988), Csathó (2003, 2008) nyomán 25

Mintázott gazdaságok (152 db), 30000 db talajminta Növényvédő szer és Műtrágya Kereskedelmi Üzletág

Foszfor ellátottság termőhelyi kategóriánként % Növényvédő szer és Műtrágya Kereskedelmi Üzletág

Kálium ellátottság termőhelyi kategóriánként % Növényvédő szer és Műtrágya Kereskedelmi Üzletág

Talajok %-os területi megoszlása a pH függvényében

pH-mérések eredményei

Magyarország becsült mészmérlege 2000-2005 között Források Meszezés: 76 kg/ha/év Műtrágyázás: 10 kg/ha/év Szerves tr.: 9 kg/ha/év Összesen: 95 kg/ha/év Veszteségek Terméssel kivont: 50-90 kg/ha/év Savas esők: 40-280 kg/ha/év Kimosódás: 200-400 kg/ha/év Műtr. sav. hatása: 70-80 kg/ha/év Összesen: 360-850 kg/ha/év Egyenleg: 265-755 kg/ha/év