A szomatizáció folyamata (emlékeztető) A pszichoszociális tényezők stresszként hatnak: kilendítik a szervezetet nyugalmi állapotából Hármas válasz: Emócionális (feszültség, kontrollálhatóság vagy kontroll vesztés) Vegetatív (neurohumorális, immun) Viselkedéses (lemerevedés, menekülés, támadás) Stressz: minden életesemény, mely váratlan vagy/ és intenzív érzelmi hatást idéz elő a gyermek életében és jelentős alkalmazkodást igényel (pozitív életesemény is lehet). Szempont: A tartós vagy krónikus stressz hatásai az egyénre + Vegetatív rendszer kimerülése

Szomatizációra prediszponáló tényezők Biológiai: Fokozott hajlam a szorongásra (genetikus) Fokozott vegetatív válaszkészség Egyéni biológiai reakciók (vegetatív válaszok) Vegetatív visszacsatolás hiánya Szervi vulnerabilitás Pszichológiai: Biztonságot nem nyújtó anyai attitűd (szomatizáló,szorongó,érzelmileg elhanyagoló) Konfliktus-telített családi miliő Pszichotrauma (szex. abuzus) Gyermek személyisége: Érzelmeit nehezen megélő és kifejező (ezt helyettesíti a testi panasz) Introvertált, Lazításra képtelen Teljesítmény orientált, perfekcionalista Szociokulturális: Iskolai ( túlzott elvárások, vagy sorozatos kudarcok) Család szociális gondjai Média hatások (szorongáskeltő ingerek, feldolgozatlan információ-halmaz)

Pszichofiziológiai zavarok Nincs külön besorolásuk a pszichiátriai kórképek közé, az érintett szervrendszer betegségei között találhatók Az idetartozó betegségeket (az utóbbi időben) két csoportba sorolják: Hagyományos pszichofiziológiai zavarok: „pszichoszomatikus betegségek” Új pszichofiziológiai zavarok: „pszichoneuro-immunológiai zavarok”

Pszichoszomatikus betegségek / Pszichofiziológiai zavarok 1, Kardiovaszkuláris betegségek: Ischaemiás szívbetegségek Hipertónia 2, Gyomor-bélrendszer betegségei: Gyomor-és nyombél fekély Irritábilis colon szindróma Colitis ulcerosa 3, Légzőrendszer betegségei: Asthma bronchiale Hiperventillációs tünetcsoport 4, Fejfájások: Tenziós fejfájás Migrain 5, Endokrin zavarok: Hyperthyreosis Premenstruális disztressz tünetcsoport 6, Bőrgyógyászati betegségek: Ekcema Psoriasis

Pszichofiziológiai zavarok Az utóbbi évtizedek kutatásai kimutatták, hogy a stressz a hagyományosan szomatikus hátterűnek tartott betegségek( infectiók, tumorok) kialakulásában is jelentős szerepet játszik Az életeseményekhez való szociális alkalmazkodást osztályozó skálát állítottak össze Retrospektív vizsgálatok egyértelműen igazolták, hogy a megbetegedett emberek a megelőző években sokkal több sorsfordulót (stresszt) értek meg, mint az egészségesek Később prospektív vizsgálatokkal bejósolták a megbetegedés valószínűségét Egyre több betegség volt összefüggésbe hozható az előző évben átélt életesemények mennyiségével Ezek az eredmények vezettek az immunrendszer és a stressz kapcsolatának vizsgálatára és vezetett egy új tudományterület kialakulásához: pszichoneuro-immunológiai kutatások

Pszichofiziológiai zavarok a gyermekkorban Az életkor-specifikus zavarok jellemzői: A tünet hátterében organikus betegség ismételt vizsgálatokkal sem igazolható gyakran felesleges és káros az ismételgetés: a betegség tudat elmélyülését okozhatja Csak a pszichoszociális tényezők feltárásával található meg a valódi ok! Szomatizációra hajlamos gyermekek jellemzői Fokozott hajlam a szorongásra (archaikus félelmek, korábbi szomatizációk) Az elvárásoknak mindenben megfelelni akaró (túl lelkiismeretes, túl jó gyerek) Perfekcionalista (teljesítményében maximalista) Dependencia igényük fokozott Alexitimiás jegyek: érzelmek megélésének és kifejezésének gyengesége Szomatizációra hajlamosító (vagy azt megerősítő) szülői attitűdök: A gyermek a vele való foglalkozást vagy a túlzott elvárások alóli mentesülést csak a testi tünettel éri el A szülői minta átvétele: csak a testi betegség mentesít a kötelezettségek teljesítése alól

Szomatizációs zavarok gyermekkorban A szomatizáció gyermekkorban minden korosztályban gyakori, de a felnőttkori diagnosztikus kategóriák nem mindig használhatók! Az egyes kórképek sajátosak és gyakoribbak az életkortól függően Csecsemő- és kisdedkor: hasfájás (köldök-kólika) étvágy és alvászavarok (veget. diszfunkció) Óvodás- és kisiskolás kor: gastrointestinalis zavarok (hasfájások, pszichogén hányás, obstipáció) urogenitális zavarok(neurogén hólyag, enuresis) infekciókra fokozott hajlam a szeparációs helyzetek okozta szorongás miatt Iskoláskor: fejfájások (Tenziós típus: szomatizácós, Migrain: stressz trigger faktor) infekcióra való hajlam az iskolai teljesítmény-és szeparációs szorongás Serdülőkor: Az iskoláskorra is jellemzők mellett: Anorexia, bulimia nervosa, affektív zav.

Stressz-hatások a gyermekkorban A kontrollvesztés (tehetetlenség érzése) sokkal több helyzetben jelentkezik Aktuális ingerek összevetése az előző tapasztalatokkal (hippocampus) Gyermekeknél kevesebb a tárolt információ Érzelmek minősítése (amygdala) Inger-igény (genetikus) Új ingerre (változások) való reakció (öröm, vagy feszültség) Kompetencia-igény (a helyzet feletti kontroll megtartása vagy átengedése) Gyermekkorban a szülő a kompetens személy Kisgyermek korban a szülő jelenléte adja a biztonságérzetet, távolléte már önmagában stresszként hathat Szorongó szülő (anya) túl sok helyzetet ítél veszélyesnek (reálisnál fenyegetőbb világképe épül be) A szorongó szülő reakciója a váratlan helyzetekben inadekvát: (modellkövetéssel beépül) A pozitív megküzdési stratégiák (coping) gyermekkorban még nem alakultak ki A megküzdési stratégiák kialakulásánál is meghatározó a szülői modell

A szomatizációs zavarok terápiája (vázlatosan) A helyes orvosi hozzáállás: a panaszt komolyan vevő, a szenvedést elfogadó a szervi ok keresését reális keretek között tartó empatikus beszélgetések A gyermekpszichiáter feladatai: A pszichopathológiai háttér feltárása A pszichoterápiás terv kialakítása a személyiségjegyek okozta nehézségek figyelembe vételével kell, hogy történjen: A pszichoterápiára gyakran nem motiváltak Verbális és kognitív terápiára kevésbé alkalmasak Nonverbális terápiák sikeresebbek

A szomatizációs zavarok terápiája (folyt…) A pszichoterápiák közül a leggyakrabban használtak: Relaxációs tréning Biofeedback-tréning Hipnózis Belátásos terápiák Kognitív terápiás módszerek (öninstrukciós tréning ) Támogató csoportok FONTOS: A gyerek betegségére vonatkozó szülői attitűd megismerése és„kezelése” A szülő szorongásszintjének, szomatizációjának tisztázása Elutasítja-e a tünetek pszichogén hátterét,vagy megerősíti a gyereket a tünethordozásban A pszichoszomatikus betegeknél a szomatikus állapot és kezelés követése is feladata a pszichoterapeutának Gyógyszeres kezelés pszichiátriai indikációból: Csak középsúlyos vagy súlyos tünetek esetén indokolt

Szomatoformzavarok terápiás megközelítése Behaviorista nézőpont: a szomatikus tünetek jutalmazóan hatnak, a beteget távol tarják a szorongást keltő helyzetektől, konfliktusoktól és biztosítják számára a megfelelő figyelmet, törődést. Kognitív nézőpont: a tünet kommunikációs eszköz (másképpen nem kifejezhető érzelmek közlése a külvilággal): a feszültség azért konvertálódik testi tünetté, hogy a beteg számára elfogadható és kényelmes módon kommunikálhassa problémáját. Pszichodinamikus megközelítés: tudattalan, szorongást keltő konfliktust tükröz a tünet (a szorongás oldására jön létre a konvertálódás testi tünetté)

Terápiás módszerek: (példák…) Megerősítésen alapuló: megfosztják a beteget tünet jutalmazó jellegétől. A tünet mentességet jutalmazzák. Konfrontáción alapuló: nyíltan közlik a tünetnek nincsenek szervi okai, igyekeznek eltántorítani a beteg- szereptől Szuggesztión alapuló: (gyakran hipnózisban) Határozottan biztosítják a beteget, hogy tünetei elmúlnak Belátáson alapuló: a szorongást keltő konfliktusok tudatosítása és átdolgozása

Kötelező irodalom Császár Gyula (1980): Pszichoszomatikus orvoslás, Medicina, Budapest 11-22 o./59-69 o./ Kulcsár Zs.(szerk.) (2004): Megmagyarázhatatlan testi tünetek I., Szöveggyűjtemény, ELTE Eötvös Kiadó 18-43 o./ 51-74 o. Kulcsár Zs.(szerk.) (2004): Megmagyarázhatatlan testi tünetek II., Szöveggyűjtemény, ELTE Eötvös Kiadó 487 o. - 508 o.

Felhasznált és ajánlott irodalom Alexander, F. (1950): Psychosomatic Medicine Császár Gyula (1980): Pszichoszomatikus orvoslás, Medicina, Budapest Császár Gyula (1989): Pszichoszomatika a gyakorlatban, Pszichoteam, Budapest Diana Sanders: Pszichoszomatikus problémák – kognitív megközelítésben, in.: Psychiatria Hungarica, 1997.3., 12 évf. Kopp Mária (2003): A stressz szerepe az egészségromlásban, Mikor káros a stressz?, in.: Hippocrates, V.évf,1 sz. Kopp Mária (2007): A pszichoszomatikus orvoslás helye és szerepe a modern orvostudományban, Előadás-Jegyzet, www.magtud.sote.hu Kulcsár Zs. (1998): Egészségpszichológia, ELTE, Eötvös Kiadó, Budapest Kulcsár Zs. (1993): Pszichoszomatika, Egyetemi jegyzet, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Kulcsár Zs.(szerk.) (2004): Megmagyarázhatatlan testi tünetek I-II., Szöveggyűjtemény, ELTE Eötvös Kiadó Magatartástudományok (Szerk: Buda B. Kopp M) 2001, Medicina, Budapest Paneth G. (1985): A labirintus járataiban. Magvető, Budapest Rigó Adrien (2007): Pszichoszomatika, Egyetemi Jegyzet, PPK