1 A kis- és középvállalkozások statisztikai adatai és azok elemzése Patyi Tímea Kiss Balázs Szalai Jenő Norbert Varga Iván

2 Vállalkozás: “Minden olyan önálló piaci kapcsolatokkal rendelkező gazdálkodó szervezet, amely tevékenységét profitorientáltan végzi és jövedelemtermelést folytat” az Európai Unió megfogalmaz bizonyos szabályokat a definícióra vonatkozóan, viszont minden egyes tagállam maga dönti el KKV meghatározására vonatkozó mutatószámokat

3 a legfontosabb mutatószám a foglalkoztatottak létszáma –mikrovállalkozásnak minősül a 10 főnél kevesebbet, –kisvállalkozásnak az 50 főnél kevesebbet, –középvállalkozásnak a 250 főnél kevesebbet foglalkoztató

4 további kategorikus felső korlát a nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg – és foglalkoztatotti létszám –mikrovállalkozás esetében 500 millió Ft –kisvállalkozás esetében 2,5 milliárd Ft –középvállalkozás esetében NÁB 12,5 milliárd Ft és a MFÖ 10,75 milliárd Ft

5 A regisztrált vállalkozások száma létszám-kategóriák szerint Év1-9 fő10-49 fő főMin. 250 főÖsszesen

6 Év fő fő –249 fő fő és felette Vállalkozás összesen Működő vállalkozások száma

7 A működő vállalkozások számának regionális megoszlása (%) Közép-Magyarország38,438,338,438,338,5 Közép-Dunántúl10,3 10,4 Nyugat-Dunántúl9,8 9,9 Dél-Dunántúl9,08,9 8,8 Észak-Magyarország9,0 Észak-Alföld11,711,811,711,8 Dél-Alföld11,911,811,7 11,6 Vállalkozás összesen100

88 A vállalkozássűrűség a Közép-magyarországi régióban a legnagyobb (amely Budapest és vonzáskörzetének tulajdonítható) és az alföldi régiókban nagyobb, mint a dunántúliakban. A fenti adatokból látható, hogy a vállalkozások számának regionális megoszlása az évek folyamán nagyon kis mértékben változott csak, szinte állandónak tekinthető.

9 Év fő fő –249 fő fő és felette Vállalkozás összesen Valódi új vállalkozások száma

10 A fenti adatokból látható, hogy 2002-ben hozták létre a legtöbb új vállalkozást, több mint et. Ez a kiugróan magas szám az 1-9 fős vállalkozások növekedésének tulajdonítható. A következő években egyre kevesebb vállalkozást alapítottak, amely az alábbi tényezőkre vezethető vissza: 1.Uniós tagságunkkal megváltoztak a verseny és a gazdálkodás feltételei. A versenypiaci környezet kiszélesedett, ami elvileg jobb értékesítési lehetőséget ígért. Rövid távon azonban főként az éleződő versennyel járó árcsökkenéseket és piacvesztést érzékelték a gazdálkodók. Az új feltételekhez a magyar vállalkozások többsége így csak fokozatosan tudott alkalmazkodni. 2.A magyar gazdaság tartós és dinamikus fejlődését az időszakonként megbomlott makrogazdasági egyensúly, a stabilizáció kényszerei hátráltatták. Az állami gazdaságpolitikában időszakosan túlsúlyba kerültek a kevésbé vállalkozásbarát, kiigazító, jövedelemkoncentráló módszerek 3.A fenntartható fejlődést mérséklő harmadik tényezőt egyedi sajátosságaink és strukturális gyengeségeink jelentik, amelyek a különböző ágazati, területi és vállalati szerkezeti aránytalanságokra vezethetők vissza.

11 %nagyvállalatokKKV-k foglalkoztatottság2575 árbevétel export árbevétel kettős könyvvitelűek vesztesége2719 saját tőke arányos nyereség1817 átlagos adóterhelés5597 jegyzett tőke megoszlás3862 saját tőke megoszlás4555 ST/JT arány felhasznált saját forrás4852

12 A beruházások értéke a saját tőkéhez és a vállalati GDP-hez viszonyítva a nagyvállalatok esetén 19% volt, a kis- és középvállalkozások esetén pedig 35%

13 Az alacsony hitelezés és okai a mikro- és kisvállalatok viszonylag alacsony számlaforgalommal rendelkeznek (nincs nagy bevétele a banknak) nincs megfelelő szakértői háttér a hitelkérelem benyújtásához nincs likvid tartalékuk, vevőportfóliójuk koncentrált túl magas tárgyi eszköz- fedezetet követel a bank a KKV-tól HL hitelRL hitel KKV-k15.50%22% nagyvállalatok29.60%56.70%

14 A működő vállalkozások száma és megoszlása ÁGAZAT szerint

15 Köszönjük a figyelmet!