Katasztrófák Vulkánosság

Következmények Tambora Pinatubo 1991

Mi okozhat katasztrófát? (az USGS szerint) Hamu (ld. tefra) Gáz Lahar Földcsuszamlás Láva folyás Piroklasztit ár Tefra (törmelék hullás) A tefra a kilövellt mindenfajta szilárd törmelékanyag gyűjtőneve (hamu 2 mm-nél kisebb, lapillli 2-64 mm, bomba 64 mm-nél nagyobb) Katasztrófák szempontjából fontos: gyors vagy lassabb lefolyású a folyamat – van-e idő felkészülni, védekezni, netán beavatkozni.

Következmények és lefolyás Hamu – épületek, utak, laharok alapanyaga, (közepesen gyors, következményei körültekintően kezelhető) Gáz – lehet gyors (veszélyes), váratlan és alattomos (Lake Nyos – veszélyes – 1986-ban 1700 halott), lassú (pl. utóvulkáni hatás – figyelemmel kezelhető), hosszú távú hatás (légköri aeroszol - savas esők, üvegház hatás) Lahar – azonnali hatás (jég esetén) – nagyon veszélyes, hamuból – veszélyes, de fel lehet készülni rá) Földcsuszamlás – azonnali hatás (veszélyes, de korlázott kiterjedés) Láva folyás – általában lassú (kevésbé veszélyes közvetlenül, fel lehet készülni rá) Piroklasztit ár – nagyon gyors (alig kivédhető) Tefra (törmelék hullás) – „közepesen veszélyes” szűkebb hatókör

Térbeli elhelyezkedés A legérintettebb helyek viszonylag jól lehatárolhatóak Szétsodródásnál néhány km-es sáv Bazaltos, „csendes” vulkanizmus Szubdukciónál: jellemzően max. 200-300 km-es sáv. A magmás ív szélessége az alábukás szögét kijelölő ún. Benioff-sík dőlésétől függ. (45o-os dőlés esetén szélessége 200-250 km, amelyik 200 km-re kezdődik a mélytengeri ároktól.) Robbanásos, andezeites vulkanizmus.

Tucatnyi ember égett halálra a kitörő Merapi vulkán oldalában 2010 Tucatnyi ember égett halálra a kitörő Merapi vulkán oldalában 2010. október 26., A lakosság nagy része figyelmen kívül hagyta kitörni készülő Merapi vulkán miatt elrendelt riasztást Indonéziában, ezért a hatóságoknak most több mint 10 ezer embert kell azonnal kitelepítenie a hamut és forró gőzt okádó tűzhányó környékéről. A kedd este kitört vulkán gőzei eddig tucatnyi áldozatot szedtek, és már a vulkánt őrző helyi bölcs is menekülésre biztatja a lejtőn élőket. A vulkán lejtőin mintegy 5000 ember él, ők most tömegesen menekülnek a helyszínről. 2010. október 29., A hatóságok figyelmeztetése ellenére is a kitörő vulkánnál maradt az a spirituális őr, akit a Merapi tűzhányó őrzésével bíztak meg a jávai szultánok. A bölcs híveivel együtt odaveszett a vulkánkitörésben, csütörtökön nagy tömegek előtt temették a vulkán árnyékába. A vulkán, amely legutóbb 2006-ban tört ki, már többször okozott pusztítást Jáva szigetén, 1930-ban 13 falut törölt el a föld színéről, és 1300 ember halálát okozta.

2010 Egy „szerencsésebb” forgatókönyv

„Rendszeresen felvetődik a kérdés, hogy miért sújtják egyre gyakrabban a természeti katasztrófák az emberiséget: ténylegesen több katasztrófa van-e ma, mint régebben? Ha megpróbálunk utánajárni a válasznak, akkor a természeti csapások szaporodó számának két fő oka van, s mind a kettő társadalmi oldalról befolyásolt. Egyik esetben (ilyenek a földrengéssel, vulkánossággal összefüggő katasztrófák) a kiváltó okok gyakorisága nem változik, de a túlnépesedett térségekben a lakosság a veszélyeztetett területeket egyre jobban birtokba veszi, azaz látszólag „magának keresi a bajt”. Más kérdés, vajon tehetne-e mást? Aligha. Választania kell, hogy éhen hal, vagy vállalja a nagyobb kockázatot, s bízik abban, hogy nem az ő élete alatt következik be a katasztrófa. Magam is láttam, amint Jáva szigetének legveszélyesebbnek tartott vulkánját, a Merapit szinte teljesen birtokba vette a népesség, s egy vulkánkitörést követő lahár (iszapár) bármikor elpusztíthatja a többszázezres Yogyakartát. Másik esetben viszont az ember maga teremti meg a természeti csapások sűrűsödésének eredeti okát.” … (R.J.: Globális környezeti problémák 2003)

Merapi 1995

Egy „csendesebb” vulkánvidék Izland

Halálos sav szivárog egy vulkánból (2008. július 10.) A környéken kipusztultak a halak és a madarak, a fák elhullajtották lombjukat, gyanús, sárgás hab szegélyezte a közelben lévő tavak és folyók vizét. A tragikus kép az alaszkai Chiginagak vulkán 2005. júliusi, titokzatos katasztrófáját követte. Az esetet vizsgáló geológuscsoport csak most tudta leírni a halálos környezeti katasztrófa menetét. "Nem ismertünk korábban ehhez hasonló eseményt" - mondta a New Scientistnek Johan Varekamp, a connecticuti Wesleyan University munkatársa, miután 2005 májusában a vulkán négyszáz méter átmérőjű, jeges kráteréből kénes-savas folyadék lövellt elő. A kutatócsoport arra jutott, hogy a kitöréskor kéndioxid és egyéb gázok törtek fel, amelyek megmérgezték a jégsapka olvadékvizét. Később a halálos víz elérte a 27 kilométerre lévő Mother Goose (Lúd anya) tavat, ahonnan maradéktalanul kiírtotta az életet, és megszüntette a lazacok ikrarakó helyét. A víz pH értéke 3 volt. A Chiginagak nem az egyedüli savas vulkán. Az aktív tűzhányók tizedének van kráter tava, és azok közül tizenöt magas savtartalmú. Közülük néhány, például a Costa Rica-i Poas vulkán savas vize átszivárog környező folyókba, csatornákba is. A kutatók szerint azonban a Chiginagaknál tapasztalt sűrű és végzetes köd teljesen szokatlan. A növényeket kiirtotta harminc négyzetkilométeres körzetben és százötven méterre a vulkán feletti völgyben is. A savas folyadék továbbra is szivárog a kráterből, a lazacok nem tértek vissza a folyóba, a savszint ugyanis még mindig magas. Mégis, a környező ökoszisztéma lassan ugyan, de regenerálódik, a moha már visszanőtt a fákra és kisarjadtak a növények. http://index.hu/tudomany/kornyezet/vulk0710/

Életünk során is kisebb „meglepetések”. Általában jól kiszámítható helyek, de ezek a földtörténet során vándorolnak. Életünk során is kisebb „meglepetések”. Ha komolyan vesszük többé-kevésbé „kezelhető” kockázatok. (De pl. Hawaii-n is átlagosan meghal évente 1 ember – vulkanológus) Nagy kérdés akarunk-e tanulni: Death Fog: Lake Nyos Gas Disaster Revisited National Geogrpahic Channel, Friday Sept 3, 2010 "In a lakeside village in Cameroon, West Africa, 2,000 people mysteriously die in one night. Witnesses claim their neighbors were suffocated by a white fog as they slept. Without any other clues, the question remains, was this Death Fog natural or man-made? In this area of volcanic activity, could the deaths have been caused by toxic fumes? Or was something even more sinister at work?" National Geographic  Channel. http://www.dibussi.com/2010/08/death-fog-lake-nyos-disaster-revisited.html