Városok és a vizek
A víz szerepe a városokban/településeken: Hálózatok (csapadék, szennyvíz, ivóvíz) Klíma (+ közvetett hatás levegő minőség) Veszélyforrás Tájkép, városkép Rekreáció
1. Hálózatok hálózatok típusai: egyesített (szennyvíz, csapadék) hátrány: nagyon egyenetlen terhelés a tisztítóban előny: felhígítja a szennyeződést (ha nincs tisztító) osztott (ez lenne a korszerű) - Kapacitások gondja (szűk keresztmetszetek, jól van-e elkészítve, van-e tisztítva, stb.) Mi lesz a kikerülő vízzel? (elvezetés, de hova (ha nincs folyó)? (Különböző problémák: pl. Debrecen, Kecskemét, Békéscsaba) Milyen a elvezett víz minősége? (Csapadékvíz útfelületről szennyezett, de a tisztított szennyvíz sem az „igazi” – ATIVIZIG kísérletei)
1. Hálózatok (2) Ivóvíz: Települések külső és belső kapcsolatai Külső kényszere (mennyiség v. minőség): /Pécs, Debrecen, DK-Alföld/ Regionális vízellátó rendszerek körüli kavar (EU-s szabályozás As). Belső lehetőségek és gondok (keverés lehetősége: időszakos, átmeneti – készlet függő) (mióta gazdasági kérdés a közkifolyók száma, helye)
2. Klíma (+ közvetett hatás levegő minőség)
3. Veszélyforrás Árvízi nyitottság, ha folyó keresztezi - Hol van (a folyó melyik szakaszán?) - Milyen vízhozamok? - Milyen társadalmi fejlettség? (japán árapasztó példája) Körtöltések kérdése (kellenek-e a mai szinten? milyen az állapotuk? Példák: Prága, Wroclaw, Megoldások: - vízmegosztás (Rigó M. anyaga) - „Teret a folyóknak” program
4. Tájkép, városkép Kiemelt adottságok (hegy, víz). Ezekkel élni kell, mégha nem is „akkora durranás” Budapest, Párizs, London, Prága, stb. (Róma, Győr, Békéscsaba)
5. Rekreáció Állandó (kerékpár, futás, séta – esetleg funkciók szétválasztása) Évszakos (vendéglátás) Alkalmi (Bp. plázs) 6. Komplex hasznosítás (?) „Szeged fő utcája a Tisza”