Városi növényzet, városi állatvilág Városökológia Városi növényzet, városi állatvilág

Bevezetés Nagyváros környezet-átalakító hatása növényzet területi változása (csökkenése) őshonos fajok kipusztulása (4-20 %) állapot romlása, nehéz életfeltételek védett felszínek szerepe megnő

Uniformizált növényvilág Jövevény (adventív) fajok térhódítása Ruderális gyomnövénytársulások Budapesten a fajok szám kb. 60 (5%) Városklíma hatása Déli eredetű, szubmediterrán növény Szürke madársóska, ördögcérna Szubtrópikus-tropikus afrikai eredetű fajok Karcsú disznóparéj, nehézszagú libatop

Emberi hatás A nagyvárosok növényvilágának 50-70 %- a az ember direkt vagy indirekt segítségével jutott a területre ( hemerochor növények) 380-420 faj –fele ültetett A fajok indikációs értéke több fény-, hő- és nitrogénkedvelő kevesebb a savanyú kémhatású, nedves talajt kedvelő növény

Kozmopolita növények előfordulása Szemétlerakók, Házak, utak, kerítések mellett, Feltöltött, romos területek, Gyárak, pályaudvarok rakodóterületei, Elhanyagolt parkok Rendszerint erős vitalitású gyomnövények gyomirtózás

Gyomok, cserjék, fák Zöldhúr – ezüstmoha, angolperje- útifű, Nyáriperje, disznóparéj, Egérárpa, libatop, tatárlaboda, Gyalogbodza, ördögcérna Akác, nyugati ostorfa, szivarfa, nyugati tuja, boróka, őszirózsa, vadszőlő, petúnia, dália, ecetfa, krizantémok, tulipán, kardvirág

Városi zöldterületek Környezet-átalakító szerepük fontos, Alkalmazkodás a nehéz feltételekhez, Talaj, víz, klíma, szennyező anyagok, Vezetékek, olaj, só mechanikai hatások Túlélési arány kisebb, életkor rövidebb

Növényzet klímaalakító hatása Hőmérséklet csökkentése 4-5 °C-kal, éjszakai intenzív kisugárzás (gyepeknél), Megindul a hőcsere, átszellőzés Relatív páratartalom növelése Párolgás (600 mm/200 l) hőelvonás

Növényzet klímaalakító hatása Ultraibolya sugárzás csökkentése, Szennyező anyagok megkötése Por lerakódása a levelekre Eső lemossa, újabb porszemcse megkötése Laza facsoportoknál jobb hatás Juhar, gyertyán, fagyal sövény CO2 felvétele: 1600 m2 levélfelület 2,3 kg CO2 abszorbciója, 1,7 kg O2 kibocsátása 150 m2 levélfelület/fő kellene, 30-40 jut

Nagyvárosi fák 42 mikroelem, 19 toxikus Indikátor fajok Nyugati ostorfa, hárs, akác Terhelés: hosszabb vegetációs időszak (hőhalál), Gázszivárgás, Meleg vezetékek hatásai, Szórósó (hárs, juhar, geesztenye) Taposás (talajtömörödés) Oxigénhiány (fatükör)

Nagyvárosok állatvilága Őshonos fajok száma csökken Lepkék, pókok, szitakötők Alkalmazkodó-képesség, táplálék Genetikai módosulás (rezisztencia) Melanizmus (sötét színű egyedek kiválasztódása) Betegséghordozók, hulladékfogyasztók Szinantróp fajok – városlakóvá válnak Feketerigó, dolmányos varjú, balkáni gerle

Nagyvárosi biotópok állatvilága Városkörnyék eredeti növényzet Folyóvizek, tavak, időszakos vizek, Városi zöldterületek, temetők, parkok, Beépített területek

Állatvilág Fajgazdagság, életfeltételek (utcaszurdok) Madarak növények – mozgás, alkalmazkodás 100 fészkelő madárfaj (München), 265 megfigyelt Tápanyag, hulladék, más állat Ökológia fülkék bővülése, konkurencia hiánya, Falak ökológiája Papagáj, mókus, levéltetvek, molyok Ragadozók irtása, Utak, forgalom hatása