AZ ESETRAGOK TÖRTÉNETE UralisztikA AZ ESETRAGOK TÖRTÉNETE

A grammatikai esetek S. intranz. A. tranz. P S ≠ A ≠ P triadikus nyelvek (ritka, pl. ausztráliai nyelvek) S =A ≠ P nominatív nyelvek (ieu-i, uráli, altáji stb. ny-ek) S = P ≠ A ergatív nyelvek (baszk, kaukázusi stb. nyelvek)

A grammatikai esetek Kosztj. ergatív! (LOC = ERG) mänə kēnkət tutemət ’ én LOC könyvek NOM hozom ’hozom a könyveket paγalinə eηkil waγəketətə fiúcska LOC anyjaNOM hívni kezdte ’Az anyját kezdte hívni a fiúcska’

A grammatikai esetek Minden nyelv megkülönbözteti valamilyen módon a cselekvés alanyát és tárgyát!

A grammatikai esetek A és P jelölése: - szórend - esetrag - élő / élettelen (lány - könyv – olvas) (medve – vadász – öl)

A grammatikai esetek orosz: Ja videla mal’čika / begemota / stol én láttam fiúACC vízilóACC asztalNOM Tan’a NOM ubila Mašu ACC. ‘Tánya megölte Mását.’ Mašu ACC ubilo pul’ej INSTR. ‘Mását megölte a golyó.’

A grammatikai esetek angol ? A bus has just run John over. John has just been run over by a bus.

Élő- élettelen hierarchia én > te > ő > tul.név > rokonságnév > férfi > nő, gyerek > állat > növény > természeti erők > élettelen

A grammatikai esetek gr-i esetek az PL-ben NOM.: - ACC.: *m GEN.: *n

Nominativus NOMINATIVUS: -jelöletlen alapeset funkciója: Subj. Obj. (vö. Évog. χum χap wari ’A férfi csónakot csinál’ férfi csónak (NOM) csinál maN „megy zab aratni….’) Poss. – ugor ny-ek vö. férfi ház-a – vog. χum kol(-e) Adv. – minden nap, fi. joka päivä stb.

Accusativus *m fi. talo-n (n < m, vö. avain : avaime-) lpD guole-m ’halat’ cser. joγə-m ’folyót’ vogD päηkä-m ’fejét’ nyeny. χaĺe-m ’halat’ m: -t eredete? - Loc.-t > Acc. (megüli a lovat) - fgr., vö. fi. minu-t, kene-t, osztj. män-t ’engem’, md. kudoń-ť ’a házat’) Jelölt és jelöletlen tárgy egyaránt feltételezhető.

Genitivus *n fi. talo-n lp. D guole-n (guolle ’hal’) md. kudo-ń (kudo ’ház’) cser. ola-n (ola ’város’) magyar: Px (apa háza) Dat + Px (apának a háza) PL : Jelölt és jelöletlen birtokos egyaránt feltételezhető!

Genitivus A birtoklás tipológiája: 1. Gen.: fi. isä-n talo 2. Px: ugor apa háza ~ vog. aś kwole 3. Jelöletlen: OU vog. aś kwol ’apa háza’

A helyjelölő esetek - irányhármasság - a további differenciálódás későbbi Latívusz: *-k, *-j, *-ń (~*-n), -s, Lokatívusz: *-nV, *-t Ablatívusz: *-tV, *-l (PUg)

Lativus Illat. (házba) Allat. (fához) Sublat. (földre) Term. (falig) Translat. (világgá) Dat. (apának)

Lativus *-k finn tänne’ (< *tännek) ’ide’, sinne’ (< *sinnek) ’oda’, vö. inkeri ala-k ’alá’ opettaja-ksi ’tanárrá’, lähemmä-ksi ’közelebb <ide>’ számi dei-ke ’ide’ mari ül-kö ’alá’, pel-ke ’felé’ komi ki-e ’kézbe’ manysi χuli-γ ’hallá, supi-γ ’ketté, félbe’ hanti to-γi ’oda’ magyar (nyelvjárási) felő ’felé’, mellő ’mellé’

Lativus *-j magyar alá, felé, oda, haza házba, asztalra, világgá finn halki ’szét’, läpi ’át’ mari wes were ’más helyre’ hanti joγ-i ’haza’

Locativus *-nV finn koto-na ’otthon, taka-na ’mögött’ vede-ssä (< *vede-s+nä) ’vízben’ számi alla (< *al-na) ’alatt’ mordvin ťeĺ-ńa ’télen’, kudo-so ~ kudo-s-no ’házban’ mari ül-nö ’lenn’, ož-no ’régen’ komi ver-Ïn ’erdőben’ udmurt ot-Ïn ’ott’ manysi jol-n ’lenn’ hanti num-ən ’fent’ magyar kinn, fenn, házban nyenyec χu-na ’hol’, to-χona ’tóban’

Locativus *-t manysi kol-t ’házban’ to-t ’ott’, hanti χo-t ’hol’, magyar itt, ott, oldal-t, Pécse-tt finn ny-t ’most’, mordvin veĺ-ť ’nagyon’

Ablativus *-tA : finn-permi és a szamojéd nyelvekben finn ulko-a (< *ulko-ta) ’kintről’ számi vuol-de ’alulról’ nganaszan koli-gətə ’haltól’

Ablativus *-l : ugor nyelvek manysi jol-əl ’alulról’ kol-nəl ’házból’ hanti ko-ĺ ’honnan’, tə-ĺ ’innen’ magyar alól, felől, mögül házból, földről, fától