A művészettörténet kiemelkedő alkotásainak megközelítése: Kiinduló kérdés: mi műalkotás rendeltetése? 1. Ikonográfia/ikonológia (Erwin Panofsky: A jelentés a vizuális művészetekben. Bp., 1984. Gondolat Kiadó) Ikonográfiai ismérvek: mi a kép témája, milyen motívumokat attribútomokat alkalmaz? 2. Művészettörténeti hermeneutika (Oskar Bätschmann: Bevezetés a művészettörténeti hermeneutikába. Bp., 1998., Corvina. ): Milyen képi eszközökkel (vizuális formákkal, kompozícióval, technikával) alkotja meg a művész a műalkotást; a képi eszközök hogyan válnak jelentéshordozóvá?

A művészet kezdetei. „Furcsa kezdetek” TÖRTÉNETI KORSZAKOLÁS: A paleolitikum művészete: vadásztársadalmak kora (őskőkor kezdete: 2,5 millió évvel ezelőtt) Felső paleolitikum (Kr. e. 35.000 – Kr. e. 8.300) 25.000 éven keresztül állatszellemek uralta hiedelemvilág: barlangfestmények kora Neolitikum (Kr. e. 8.300 – 3.000) földművelés, állattenyésztés elterjedése Közel-Keletről Az alkotás funkciója: mágikus – rituális cél A képmás varázserejébe vetett hit

Archaikus művészet Kéregfestményt készítő ausztrál bennszülöttek Az archaikus művészet – konceptuális (fogalmi) művészet Kőidol, 300.000 évvel ezelőtt

Lascaux-i barlang (részlet) Kr. e. 13.000 k. A barlangi művészetről alkotott hipotézisek: vadászmágia; sámán szertartások Lascaux-i barlang (részlet) Kr. e. 13.000 k.

A barlangi művészet fennmaradt alkotásainak döntő része (kb A barlangi művészet fennmaradt alkotásainak döntő része (kb. 80%-a) a „Magdaléni kultúra” korában keletkezett: 18.000 - 11.000 éve Altamira (17.000 évvel ezelőtt) Rénszarvasagancsból formázott bölény (kb. 10 cm, dárdavető töredék) 12.000 ével ezelőtt

A Tuc d’Audoubert barlang bölényfigurái Őskori plasztika A Tuc d’Audoubert barlang bölényfigurái Csontból faragott lándzsavető Kb. 12.000 évvel ezelőtt

Őskori női idolok („vénusz-szobrok”) Kr. e. 30.000 – 10.000 Termékenységi jelentéskör

Az európai neolit-kori építészet A megalitikus kultikus építészet alapformái: menhir ‘kőoszlop’; cromlech ‘kősor’ Dolmen ‘kőasztal’ Trilit ‘három kő’

A megalitikus kultikus építészet Stonhenge, Kr. e. 3100 k.- Kr. e. 1600

Stonehenge rekonstrukció A III. fázis alaprajza és tájolása

Törzsi művészet Formai, technikai gazdagság Nigériai bronzszobor, XV. sz. Formai, technikai gazdagság A művészet története nem a technikai készség fejlődését mutatja, hanem az eszmék és szükségletek változásait Inka agyagedény VI. sz. Maori fafaragás. XIX. sz.

Ausztrál törzsi művészet Sziklafestmények és geometrikus díszítésű csurunga kő

Az ókori keleti birodalmak művészete A közel-keleti folyamvölgyi államok (Kr.e. IV. évezredtől)

Mezopotámia művészete Ur, mezopotámiai város a Kr.e. 3. évezred elején; központja a zikkurat, a holdisten, Nanna temploma (rekonstrukciós rajz) A zikkurat: „A vihar hegyorma”; „Kötelék ég és föld között”

Mezopotámia templomtípusa: a zikkurat

Mezopotámiai szobrászat (sumer, asszír) Kr. VII. sz. Asszír dombormű. Asszúrbanipál lovasserege Kr.e. 2200 k., Gudea enszi

Mezopotámiai szobrászat (asszír) Kr.e. VII. sz. Asszurbanipal egy szárnyas géniusz kíséretében Kr.e. VIII. sz., Horszabadi palota kapuőrző lamasszu

Az egyiptomi templom Egyiptomi művészet: „Művészet az öröklét számára” Gombrich Az öröklét egyiptomi elképzelése: vallási ihletésű; az istenek erejének megújulásához és a halottkultuszhoz kapcsolódik Valószerűség és mértani szabályosság Edfu, Hórusz-templom (Kr. e. III. sz.– Kr. I. sz.) Alaprajzában, tér- és tömegalakításában az óbirodalmi hagyományokat követi: szimmetriatengelyre felfűzött téregységek sorozata

Edfu, Hórusz-templom

Portré-szobrászat a halottkultuszban A szobrász elnevezése: „az, aki életben tart” Női portré, Gizeh, Kr. e. 2700 Férfi portré, Kr.e. 2500 k.

Szobrászat a halottkultuszban Rahotep és Nofret sírszobra (Óbirodalom, Kr.e. 2600 k.) Kephrén fáraó és Hórusz Egyiptom, Kr.e. 2400 k. Menkauré fáraó és felesége Kr.e. 2500 k.

Az egyiptomi domborműszobrászat „Naht felügyelő sztéléje” Kr. e. 2100 k., XI. dinasztia, a Középbirodalom kora Formai jellegzetességek: síkszerűség (két dimenzió), „legnagyobb felületek törvénye”, dekorativitás, sematizmus

Az egyiptomi síkművészet: tudatos művészi program eredménye; a háromdimenzióra utaló ábrázolási megoldások kiszelektálása. (Gombrich: Művészet és illúzió. Gondolat. 1972.) Kötélhúzó férfi ábrázolása. Masztaba dombormű az Óbirodalom korából, Kr.e. 2400 k.

Az Amarna-kor művészete – Ehnaton (IV. Amenhotep) fáraó (Kr.e 1355 – 1337) monoteista vallási reformja Aton-kultusz (naphimnuszok) Ehnaton portré-szobra Nofretete (befejezetlen) portré-szobra

Sírkamra festmény, Kr. e. 2500 k. Egyiptomi festészet Az „ismert, tudott dolgok” ábrázolása pontos megfigyelés alapján: konceptuális művészet A művész feladata az ismeretek tökéletes vizuális megörökítése: konvenciók, sémák szerepe. Sírkamra festmény, Kr. e. 2500 k.

Egyiptomi festészet Funkció: a sírkamrában az élet jellegzetességeinek ábrázolása Cél: – nem az egyszeri jelenség, látvány megörökítése – hanem a tipikus, időtlen esemény ábrázolása Formai jegyek: síkszerűség, kétdimenziós ábrázolás, stilizáció, dekorativtás KONCEPTUÁLIS művészet Egyiptomi sírkamra festmény részlete. Khnumhotep sírja, Kr.e. 1900 k.

Sírkamra falfestménye az 1. sz. Thébai sírból (Kr. e. XIII. sz Sírkamra falfestménye az 1. sz. Thébai sírból (Kr.e. XIII. sz. eleje) Szennedzsem sírja, mitikus aratási jelenet Kompozíciós sávok: különböző tér- és időbeli események; síkhatás, legjellemzőbb felületek ábrázolása