Hullámoptika.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Hullámmozgás.
Advertisements

Váltakozó feszültség.
Az optikai sugárzás Fogalom meghatározások
MECHANIKAI HULLÁMOK.
Részecske vagy hullám? – A fény és az anyag kettős természetéről Vámos Lénárd TeTudSz 2010.okt.1.
RedOwl Bende Márk Bláthy Ottó Titusz Informatikai Szakközép Iskola 12/c Mesterlövészt azonosító elektronikus szerkezet.
A színinger mérése.
Rugalmas hullámok 1.Hook szerint a deformációk által keltett feszültségek lineáris kapcsolatban vannak 2.Lame szerint két rugalmassági változót ( λ és.
Színképek csoportosítása (ismétlés)
Periodikus mozgások A hang.
Műszeres analitika vegyipari területre
Hullám vagy részecske? Kvantumfizika.
Excel: A diagramvarázsló használata
Hősugárzás Radványi Mihály.
KISÉRLETI FIZIKA II REZGÉS, HULLÁMTAN
Statisztikus fizika Optika
Deformálható testek mechanikája - Rezgések és hullámok
12. előadás Elektrosztatikus és mágneses mezők Elektronfizika
Számítógépes hálózatok I.
2007 december Szuhay Péter SPECTRIS Components Kft
Fizika 4. Mechanikai hullámok Hullámok.
Elektromágneses hullámok
Ma sok mindenre fény derül! (Optika)
A fény részecsketermészete
Hullámok visszaverődése
Fénytan.
11. évfolyam Rezgések összegzése
Hullámjelenségek mechanikus hullámokkal a gyakorlatban
Mérőműszerek felépítése, jellemzői
Radiometriai, fotometriai és színmérési műszerek zVizuális fotometer.
Ülepítés gravitációs erőtérben Fényszórás (sztatikus és dinamikus)
Lézerspektroszkópia Előadók: Kubinyi Miklós Grofcsik András
Kubinyi Miklós ) Lézerspektroszkópia Kubinyi Miklós )
Fénytörés. A fénytörés törvénye Lom svetla. Zákon lomu svetla.
11. évfolyam Rezgések és hullámok
Raman spektroszkópia hn0 hn0 hn0 hn0 hn0 hn0 hnS hnAS
Hullámoptika Holográfia Készítette: Balázs Zoltán BMF. KVK. MTI.
Hullámmozgás.
A polarizációs mikroszkópia
Deformálható testek mechanikája - Rezgések és hullámok
Fénypolarizáció Fénysarkítás.
FÉNY ÉS ELEKTROMOSSÁG.
Hullámok.
Fénysebesség mérése a 18. század után
Fénysebesség mérése a 19. századig
Hullámmozgás Mechanikai hullámok.
Fénysebesség a XIX. században
MECHANIKAI HULLÁMOK A 11.B-nek.
Rezgőmozgás, lengőmozgás, hullámmozgás
Elektromágneses rezgések és hullámok
Somogyvári Péter tollából…
Elosztott paraméterű hálózatok
Elektromágneses hullámok
Elektromágneses hullámok
Készült a HEFOP P /1.0 projekt keretében
Optikai meghajtók Göllei Máté.
Mechanikai hullámok.
Fényforrások Azokat a testeket, melyek fényt bocsátanak ki, fényforrásoknak nevezzük. A legjelentősebb fényforrásunk a Nap. Más fényforrások: zseblámpa,
A hullám szó hallatán, mindenkinek eszébe jut valamilyen természeti jelenség. Sokan közülünk a víz felületén terjedő hullámokra gondolnak, amelyek egyes.
Elektromos hullámok keletkezése és gyakorlati alkalmazása
Mechanikai rezgések és hullámok
Rezgések Műszaki fizika alapjai Dr. Giczi Ferenc
Optikai mérések műszeres analitikusok számára
Optikai mérések műszeres analitikusok számára
Fizika 2i Optika I. 12. előadás.
Komplex természettudomány 9.évfolyam
Közönséges (a) és lineárisan poláros (b) fény (Niggli P. után)
Optikai mérések műszeres analitikusok számára
Optikai mérések Nagy Katalin
Félvezető fizikai alapok
Előadás másolata:

Hullámoptika

Fény elektromágneses hullám. Látható fény ennek egy kis része: A fény transzverzális elektromágneses hullám, ami azt jelenti, hogy mind az E elektromos, mind a H mágneses térerő a fény terjedése mentén térben és időben periodikusan változik. Egészen pontosan a haladás irányára (és ugyanakkor egymásra is) merőleges síkban harmonikus rezgést végeznek.

A szemünkkel érzékelhető tartomány hullámhossza a 400 és 800 nm közé esik.

Hullámoknál megfigyelhető jelenségek: visszaverődés törés A következő jelenségek csak hullámokra jellemzők: elhajlás interferencia transzverzális hullámoknál a polarizáció

(maximálisan erősítik egymást, ha az útkülönbség, Interferencia ( hullámok találkozása) Vízhullámnál 1 2 , elhajlás , Vízhullám elhajlása résen 1 2 3 Az interferencia hullámok találkozásánál megfigyelhető jelenség. Speciális esetei, ha két azonos frekvenciájú és hullámhosszú hullám megfelelő útkülönbséggel találkozik: (maximálisan erősítik egymást, ha az útkülönbség, maximálisan gyengítik (kioltják), ha

A fényelhajlást egy speciális eszközzel, az optikai ráccsal tudjuk vizsgálni: egy optikai rács rések sorozata, jellemzője a rácsállandó (d), amely a szomszédos rések azonos helyzetű részeinek távolsága. Jedlik Ányos magyar fizikus az 1800-as években olyan rácsosztó gépet készített, mellyel milliméterenként 1200 rést tudott elhelyezni (rácsállandója tehát 1/1200 mm volt). d Elvi megoldás gyakorlatilag

lézerfény elhajlása optikai rácson d X α 0. 1. 2. rendű maximum 2. film

Polarizálni csak transzverzális hullámokat lehet, így a polarizáció alkalmas annak meghatározására, hogy egy hullám transzverzális-e. Egy kezdetben több rezgési síkkal rendelkező hullámot polarizátor segítségével lineárisan polárossá (egy rezgési síkkal rendelkezővé) tehetünk, melyet aztán még egy, az elsőtől eltérő síkra beállított polarizátorral analizálhatunk. Ha ez a jelenség lejátszódik, a vizsgált hullám transzverzális.

Alkalmazások: 3D –s vetítések Öveges professzor sarkított fény Hogyan készül a hologram (Discovery) Hologram házilag (szertár)

Feladatok: Hány karcolás esik az optikai rács 1mm-ére, ha a Hg zöld vonalát (λ = 546,1nm) az első rendben 19°8’ szög alatt látjuk? Monokromatikus fény hullámhosszát kívánjuk megmérni. Az optikai rácstól d távolságra levő ernyőn megjelenő interferenciaképen megmérjük az első erősítési maximumok egymástól való h távolságát. A rácson centiméterenként 1800 rés van. Változtatva az ernyő távolságot, ennek függvényében táblázatba foglaltuk a h értékeket. Állapítsa meg a táblázat adatainak elemzésével a vizsgált fény hullámhosszát! d(cm) 2 2,5 3 3,5 4 h(cm) 44 54 67 78 89