IV. TÉMAKÖR: A VÍZBUROK (HIDROSZFÉRA) Óceánok, tengerek A tengervíz mozgásai (tk. 127 – 136. oldal)

„Bölcsőnk ” a vízburok

361,1 millió km2 – 70,77% tenger 149,1 millió km2 – 29,23% szárazulat eloszlásuk nem egyenletes a szárazföldek eloszlása: északi félteke: 70% déli félteke: 30% szárazföldi félteke: 50-50% tenger-szf tengeri félteke: 90-10% tenger-szf

Víz – szárazföld aránya a Földön

A Föld vízkészlete Világtenger 97,2% Felszíni víz (folyóvizek, állóvizek, szárazföldi jég) 2,2% Felszín alatti víz 0,6% A légkör vizkészlete 0,001%

1. A hidroszférával foglalkozó tudományok: Hidrológia (víztan): A hidroszféra fizikai, vegyi, műszaki kérdéseivel foglalkozó tudomány. Hidrogeográfia (vízföldrajz): A hidroszféra földrajzi szempontú vizsgálatával foglalkozó tudomány.

2. A víz körforgása, Föld vízháztartása

A természetben a víz állandó változásban körforgásban van a légkör, a folyóvizek, tengerek a föld és az élőlények között. A körforgás részfolyamatai: Párolgás Csapadék Lefolyás

3. A világtenger és felosztása Hipszografikus görbe SZÁRAZFÖLD 29% 149 millió km2 VILÁGTENGER 71% 361 millió km2

ÓCEÁNOK I. Óceánok Atlanti - óceán Csendes- óceán Indiai - óceán

A legnagyobb kiterjedésű állóvizeket óceánoknak nevezzük. Önálló medencével rendelkeznek, melyeket kontinensek fognak közre. Csendes-óceán, az Atlanti-óceán és az Indiai-óceán.

Az óceánok jellemzői: önálló medencével rendelkeznek; közepes mélységük 3800-3900 méter; viszonylag állandó a sótartalmuk, 35‰; önálló áramlásrendszerük van.

TENGEREK nem mindig rendelkeznek önálló medencével; mélységük változó; sótartalmuk változó (1 - 41‰); nincs önálló áramlásrendszerük;

Típusai: Beltengerek: az óceáni medencéktől a tengerszorosokban lévő sekély küszöbök választják el, amelyek csak korlátozott vízcserét tesznek lehetővé, így önálló vízháztartásuk van; - interkontinentális beltengerek: földrészek között elhelyezkedő, általában önálló medencével rendelkező, viszonylag mély tengerek, pl. Földközi-tenger, - intrakontinentális beltengerek: egy kontinens megsüllyedt részét foglalják el, így nincs önálló medencéjük és viszonylag sekélyek, pl. Balti-tenger, Peremtengerek: az óceánoktól csak szigetcsoportok választják el, általában nincs önálló medencéjük és vízháztartásuk, viszonylag sekélyek. Ilyen pl. Kelet-Kínai tenger, Bering-tenger, Ohotszki-tenger, Északi-tenger.

4. A tengervíz fizikai és kémiai tulajdonságai a) A tenger szintje: A tengerek vízszintje soha nincs nyugalomban (befolyásolja például a Hold tömegvonzása, a légáramlás, a szél), ezért a tengerszintet a huzamosabb időn át végzett tengerszint-mérések alapján, számítással határozzák meg. A számítással kapott középszint érték a 0 méter.

b) Színe: Általában kék vagy zöld. A melegebb tengereknek kisebb az O2-elnyelő képességük, ezért kevesebb plankton él bennük, így ezek kékes színűek, átlátszóak. A hideg tengerekben több az O2, több a plankton, ezért ezek zöldes színűek, kevésbé átlátszóak.

c) Sótartalma: A tengervíz híg sóoldat. Átlagos sótartalma 35 ‰ (1000g v. 1 dm3 tengervízben 35g szilárd anyag található oldott állapotban.)

A sótartalom regionális eloszlását a térképen izohalinákkal (az azonos sótartalmú helyeket összekötő görbékkel) ábrázolják.

Az óceánok vizének évi hőingása 2-5 oC. d) Hőmérséklete: A víz fajhője különbözik a szárazföldek fajhőjétől. Lassabban melegszik fel, de lassabban hűl ki. Az óceánok vizének évi hőingása 2-5 oC. A sarki vizek felszíni hőmérséklete 0 oC körüli. A legmelegebb az é.sz. 7o-án, 26-28 oC. 1000 m-es mélységben már csak 1-3 oC a hőmérséklet.

e) A tengeri jég: A tengervíz fagyáspontja oldott sótartalma miatt nem 0, hanem kb. -2 oC. Jégtábla  jégmező. A tengeri jég egy része a szárazföldről (a gleccserekből és a jégtakarókból) kerül a tengerbe jéghegyek, jégrögök formájában. A tengerben végződő gleccserek homlokfalának letöredezését "borjadzásnak nevezzük".

5. A tengervíz mozgásai A tengervíz soha nincs nyugalomban. Mozgásai: hullámzás tengeráramlás tengerjárás (árapály)

a) Hullámzás: A tengerfelszín felett keletkező légnyomáskülönbség és a nyomában fellépő szél kelti. A légnyomáskülönbség hatására a vízrészecskék függőleges irányú (föl-le) mozgást végeznek, a szél hatására pedig oldalirányban is kitérnek, ezért a vízrészecskék egy közelítőleg kör alakú zárt pályán mozognak.

A hullám részei: hullámhegy hullámvölgy hullámhossz

Hullámmorajlás A fenékbe ütközve a hullámok összeomlanak.

Hullámtörés A partnak csapódó hullám magasra felfröccsenve törik szét.

b) Tengeráramlás: A tengervíz tartósan egy irányba haladó mozgása a tartósan egy irányba fújó szelek (a nagy földi légkörzés szelei) révén.

A tengeráramlások fajtái: Ha a víz távolodik az Egyenlítőtől, akkor meleg vizet szállít, ezek a meleg tengeráramlások. Ellenkező esetben, ha az Egyenlítő felé tart, akkor hideg vizet szállít, ezek a hideg tengeráramlások.

Ismertebb tengeráramlások: Ésszaki félgömb: Golf Kuro-shio Észak-egyenlítői Egyenlítői-ellenáramlás Labrador Oja-shio Déli félgömb: Dél-egyenlítői Humboldt Benguela Nyugatiszél-áramlás

c) Tengerjárás: A tengerszint ritmusos (6 óránként) ingadozásai. Dagály: a víz emelkedésének időtartama: kb. 6 óra. Apály: a víz süllyedésének időtartama: kb. 6 óra. A tengerjárást elsősorban a Hold tömegvonzása kelti.

Újholdkor és holdtöltekor alakul ki. Szökőár Újholdkor és holdtöltekor alakul ki.

Első és utolsó negyedkor alakul ki. Vakár Első és utolsó negyedkor alakul ki.

e) Tengerrengés: Ha földrengés epicentruma a tenger fenekén van, akkor a rengéshullámok a Világtenger víztömegét is megmozgathatják. A hullámok 400-900 km hosszúak is lehetnek. Sebességük 150-200 km/h is lehet.