A SZERENCSI-DOMBSÁG ÁSVÁNYAI

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Thalész tétele A síkon azoknak a pontoknak a halmaza, amelyekből egy adott AB szakasz derékszög alatt látszik, az AB átmérőjű kör, kivéve az AB szakasz.
Advertisements

Siófok és környéki hungarikumok
Magasságmérés és Műszeri
Budapest védett természeti értékei
Mi az opál? instabil rendszerek H4SiO4 (SiO2)x(H2O)y SiO2
Munkaerő-piac és a civil szervezeti háló Készítette: Lovasné Szemők Ildikó.
Erdély földrajza - Erdély jelképei
Északi-középhegység Elsősorban harmadidőszaki vulkáni kőzetek: andezit, andezittufa, riolt, riolittufa Középidei üledékek: Cserhát egyes részei, Bükk,
ROMÁNIA.
Ásványok, kőzetek kialakulása a Földön
Ásvány-és kőzettan Szilikátok
A földfelszín domborzata
Drágakövek Tantárgy: Ásvány- és kőzettan
Ásványtani alapismeretek
Torockó és Torockószentgyörgy Bemutatja Tutsek János
Magyarország bennszülött növényei
Készítő: Ott András Témakör: Ásvány és kőzettan
Bevezetés az ásványtanba
Ásvány és Kőzettan SZULFÁTOK
Szerkesztette: Babay-Bognár Krisztina
MAGYARORSZÁG LEPKEFAJTÁI
Az ásványok megjelenése a
Egyszerű mérőeszközök
Földtani ismeretek Ásványtani és kőzettani alapok 2. témakör:
KŐESZKÖZ-NYERSANYAGOK
A Mátra Múzeum ásványtani kiállítása
A Mátra Múzeum ásványtani kiállítása
5. NAP.
Egyeskő.
Balaton.
Herstellung synthetischer Opale
Mi az opál? Az opál akár a nemesopálról, akár a tejopálról, faopálról vagy májopálról van szó, egyformán megszilárdult kovasavgél, több-kevesebb víztartalommal.
KŐZETEK.
ÜDVÖZÖLJÜK a Térségi Konferencia résztvevőit november.
„Dunának, Oltnak egy a hangja” Irodalmi barangolás Erdélyben május
Talajszennyezés.
Magyarország néhány diában
Magyarország néhány diában
A földrészek szerkezete és domborzata
Készítette: Balázs Fanni
A Mátra földrajzi viszonyai
A Mátra Múzeum ásványtani kiállítása
Készítette: Madarász Ferenc
A Mátra Múzeum ásványtani kiállítása
Magyarország.
Szigetszentmiklós Készítette: Bárány Lilla.
Készítette: Varró Vivien Tankör: MF12M3
Ásványok bemutatása Ásvány- és kőzettan alapjai
Kutyák A német juhász A spániel Testméretek További információk.
Börzsöny Készítette: Kovács Márk Áron.
Szlovénia.
A Mátra Múzeum ásványtani kiállítása
Ásvány - és kőzettan alapjai
Készítette: Oláh Péter meteorológus
A Velencei-hegység kőzetei
 A nemzeti park a Természetvédelmi Világszövetség meghatározása szerint olyan terület, amelynek ökológiai egységessége megőrzendő a jelen és a jövő generációi.
70 cm-es fix yagik, Fotókon az első cső és a további lehetséges elhelyezési pontok, közben leírás a konkrét telepítéshez. További – és nagyobb –
Ásványok Képletek & Tudnivalók.
ELTE FFI Kőzettan-Geokémiai Tanszék
A B C a) Háromszöges koordináció esetén BE = R E R B R+r O a) b) Oktaéderes koordináció esetén A 2R+2r C 2R B b)
Ásványok fő alkotóelemének helye a periódusos rendszerben
33 K ö p e n y 2900 km folyós NiFe 5100 km 6378 km szilárd NiFe MAG fémes jelleg.
A FÖLDKÉREG ANYAGAI Készítette: Hoffer Vivien, Kovács Barbara,
TÚRA A A FOGARASI HAVASOKBAN
Ásványok és kőzetek A litoszféra legfőbb elemei: szilícium, alumínium, kalcium, vas, nátrium, kálium és magnézium főleg oxigénnel alkotott vegyületei.
6. A KŐZETEK.
Ásványok és kőzetek A litoszféra legfőbb elemei: szilícium, alumínium, kalcium, vas, nátrium, kálium és magnézium főleg oxigénnel alkotott vegyületei.
Északi-középhegység.
Herstellung synthetischer Opale
Velünk élő középkor Forrás:
Előadás másolata:

A SZERENCSI-DOMBSÁG ÁSVÁNYAI Ásvány és Kőzettan I. Készítette: Szaszák Adrienn

A Szerencsi- dombság elhelyezkedése A Tokaji-hegység délnyugati részén elhelyezkedő, attól a Szerencs –patak völgye által elválasztott-200-250 méter átlagmagasságú-területrész, melyet nyugat felől a Hernád határol. Északi határa Vizsolynál, déli pedig Gesztely és Szerencs vonalában húzható meg. Öt vonulata van.

A Szerencsi-dombság térképen

Regionális geokémiai kutatások A térség déli részének főbb hidrotermás centrumain végzett nyomelemvizsgálatok kimutatták, hogy nincsenek mélyebben lévő polimetallikus ércesedés, kivéve a lebesbényei kvarckitkőfejtő körüli limnikus medencében. A lelőhelyen az ezüst-, ólom-, és rézkoncentráció is jelentős relatív dúsulást mutat.

A lebesbényei kvarcitkőfejtő kőzeteinek nyomelemzési adatai Kőzet leírása Hg (ppm) Ag (ppm) Au (ppm) Pb (ppm) Cu (ppm) Világosszürke limonkvarcit 1 0.303 0,1 95,35 3,9 Sötétszürke, sávos limonkvarcit 24,9 76,4 246 87,7

A szerencsi-dombság ásványai -Szulfidok- Akantit- Lebesbényei régi zsidótemetőnél kvarcit üregében 20-35 µm-es szemcsék Antimonit- Zserbik csúcsán egy ponton fehér kvarcitban 1-3 mm átmérőjű fekete foltok Pirit- Fekete-hegyen 2-8 cm átmérőjű sötétszürke foltok

A szerencsi- dombság ásványai -Halogenidek- Jódargirit- Lebesbényei ércindikáció Halványzöld, alunitos repedéskitöltéseiből 5-15µm-es szemcsék MgCl-ásvány- Ingvár riolitjának üregeiben 15-20 µm-es, izometrikus kristályok kis mennyisége miatt nem meghatározható.

A szerencsi-dombság ásványai -Oxidok és Hidroxidok I.- Anatáz- Hidrotermás centrumokban Kvarcitok jellegzetes járulékos ásványa 1-2 mm-es foltokat alkotnak, bipiramisos kristályai Goethit- Általánosan elterjedt, szinte az összes kőzettípusban 1-20 mm-esek is lehetnek

A szerencsi-dombság ásványai -Oxidok és Hidroxidok II.- Hematit- Általánosan elterjedt Elegyrésze a riolitoknak, hidrotermás centrumok vasas zónáinak általában 1-3 mm-esek Kvarc(Kalcedon)- Legelterjedtebb ásvány a kőzetalkotó földpátok mellett. Magnetit- Sulyom-hegy és Süveges-hegy riolitok hólyagüregeiben, 0,2.0,4 mm-es oktaéderes kristályai

A szerencsi-dombság ásványai -Oxidok és Hidroxidok III.- Opál- Általánosan elterjedt ásvány, több típusa is megtalálható a domságban. Fajtái: faopál, hialit, jáspopál, nemesopál, tejopál, tűzopál, viaszopál

A szerencsi-dombság ásványai -Karbonátok- Kalcit(lublinit)- Közép-hegy csúcsán Kovásodott riolittufa érkitöltéseiben Fehér, lemezes kristályok 1-5 cm Otavit- Lebesbényei ércindikáció Sötétbarna kvarcit alunittal kitöltött üregeiben 2-4 µm-es halmazok formájában

A szerencsi- dombság ásványai -Szulfátok- Alunit- általános elterjedésű, a vulkáni utóműködés kovás fáciesében vékony táblás kristályokban, de akár 3-5 mm- es kristályok is Barit- a vulkáni utóműködés kovás fáciesének elterjedt ásványa 1-10 mm-es kristályok jellegzetes csokrokként Gipsz- Újcsanálos és Alsódobsza között

A szerencsi-dombság ásványai -Foszfátok- Apatit- Közép-hegyen 1 mm-es, Bázislappal és prizmalappal határolt oszlopos kristályok

A szerencsi-dombság ásványai -Szilikátok- Biotit- uralkodó kőzetalkotó ásvány a riolitba és riolittufákban riolit litofizás üregeiben 1-3mm-es tábláls kristályok Cirkon- riolitok és riolittufák járulékos ásványa számos kvarcitban is található 50-60 µm-es prizmás kristályok Turmalin- Nagy-árok piroklasztikumban töredékek nyúlt oszlopos kristályok

Felhasznált Irodalom Szakáll Sándor: A Szerencsi-dombság ásványai (1998)