A polisz születése
Az átmeneti korszak (Kr.e. XII-VIII. sz.) A mükénéi központok pusztulása után: A termelés színvonala visszaesik A nyersanyag-ellátás akadozik A „gazda” nélkül maradt emberek önellátásra rendezkednek be – a megművelt földet sajátjuknak tekintették Ügyeik intézésére kis közösségeket hoztak létre (teljes jogú tag: akinek földje van) A változás jelentős, mert: Már nem a korábbi (keleti) mintájú állam A termelők érdekeltek lesznek a termelésben (a termés feleslege megmarad – értékesíthető)
A polisz Új típusú berendezkedés: új típusú államot hoz létre: polisz (városállam) A polisz tagjai: a földdel rendelkezők – így polgárjoguk lesz (részesülhetnek a közös földekből is) A polisz területe két részből áll: város, és közvetlen környezete Kezdetben: király áll a polisz élén (hatalma névlegessé válik) Az arisztokrácia átveszi az uralmat – kialakul az arisztokratikus köztársaság A szabad lakosság nagyobb részét a kézművesek, parasztok alkotják (démosz=nép)
A görög gyarmatosítás A görög gyarmatosítás okai: Megoldás: túlnépesedés adósrabszolgákká váltak mivel a földek elfogytak, nem bírták a gazdasági versenyt ezért kölcsönöket vettek fel, és eladósodtak) arisztokraták félnek a felkeléstől nyersanyaghiány Piachiány Megoldás: Kolonizáció (gyarmatosítás): új települések létrehozása
A görög gyarmatosítás A görög gyarmatosítás irányai: Eredménye: Kelet (Égei-tenger, Fekete-tenger, Szorosok) Nyugat (Dél-Itália, Kelet-Szicília, Dél-Franciaország) Dél (Észak-Afrika) Eredménye: fellendült a gazdaság, kereskedelem Lehetővé vált az olajbogyó, szőlő és zöldségtermesztés
A görög gyarmatosítás további következményei Az arisztokraták befolyása csökken A démosz erősödik (kézművesek,kereskedők) Az iparosok, kereskedők, parasztok vagyonosodnak Megindul a harc a politikai jogokért a poliszokban
A kereskedelem menete