Az élőlények és környezetük

Alapfogalmak: 1.) Környezeti tényezők: a.) élettelen: pl: vízi élettérben: fény, hőmérséklet, víznyomás, sókoncent-ráció, szén-dioxid- és oxigén- ellátottság pl: szárazföldön: napfény, hő, csapadék, levegő alkotói, talaj stb.

b.) élő : az élőlények egymásra hatása, közöttük lévő kölcsönhatások egy adott élőhelyen lehet: közömbös: O előnyös : + hátrányos: - Pl: versengés: azonos környezeti igények esetén - mindkettőnek káros, de a rátermettebb fennmarad, a többi kiszorul, vagy elvándorol, vagy specializálódik

táplálkozási kölcsönhatás: „ evett-evő” viszony ( növényevő, mindenevő, ragadozó ) - A résztvevők kölcsönösen befolyásolják egymás egyedszám változásait

2. ) Környezet: ténylegesen ható környezeti tényezők összessége 2.) Környezet: ténylegesen ható környezeti tényezők összessége. ( nélkülözhetetlen elemei az életfeltételek) 3.) Tűrőképesség: Milyen mértékben képesek elviselni a környezeti tényezők változását a.) szűktűrésű b.) tágtűrésű

4.) Életközösség: = társulás: azonos helyen élő, egymással és a környezettel kölcsönhatásban lévő élőlények összessége Jellemzői: a.) sokféleség ( faji összetétel ) b.) függőleges tagolódás: szintezettség c.) vízszintes: mintázat

Változásai: a. ) napi vagy éves ritmus b Változásai: a.) napi vagy éves ritmus b.) életközösségek váltják egymást

5.) Táplálkozási lánc – táplálkozási hálózat:

Táplálkozási szintek: a Táplálkozási szintek: a.) termelők: főként zöld növények ( fotoszin-tézis, kapcsolat az élettelen környezettel, tápláléklánc alapjai, oxigéntermelők ) b.) fogyasztók: elsődleges: növényevő állatok másodlagos: növényevő-evők harmadlagos: állatevők ( Csúcsragadozó fogalma )

c.) lebontók: nagy egyedszám, szerves anyag átalakítása végül szervetlenné 6.) Táplálkozási piramis:

BIOMOK

Forró övezet: 1.) Trópusi esőerdő: Egyenlítői éghajlat Magas hőmérséklet Bőséges csapadék Nagy a levegő páratartalma Évszakok nincsenek Tápanyagszegény talaj Nagy fajgazdagság

jaguár

bőgőmajom

madárpók

2.) Szavanna öv: trópusi lombhullató erdő, erdős szavanna, füves szavanna - Magas hőmérséklet Csökkenő csapadék Nedves és száraz évszak kialakulása ( utóbbi hosszabbodása miatt alakulnak ki az „övek” ) Kevesebb lombkoronaszint, kevesebb fafaj Állatvilág változatos marad Talaj humusztartalma nő

csimpánz

gorilla

orangután

Indiai elefánt

Füves szavannák: gnú

gepárd

hiénák

3.) Trópusi sivatag: Leszálló légmozgások miatt kevés csapadék Magas hőmérséklet, napi hőingás igen nagy Felszínt homok, kőtörmelék borítja Speciális alkalmazkodási stratégiák mind a növények, mind az állatok részéről

Mérsékelt öv : Főleg északi féltekén jelentős

Szubtrópusi területek 1 Szubtrópusi területek 1.) Keménylombú erdők - mediterrán éghajlat: forró száraz nyár, enyhe csapadékos tél - Földközi-tenger partvidéke Termelők: örökzöld, viasszal fedett, bőrszerű levelek, szilárdító elemekkel ( párologtatás akadályozása, fényvisszaverés a túlzott felmelegedés ellen ) 2.) Babérlombú erdők - monszunterület

Macchia

Óriáspanda, a WWF jelképe – A Kínai monszun éghajlatú bambuszerdők lakója

2.) Lombhullató erdők - óceáni és kontinentális éghajlatú területeken - csapadék évi mennyisége meghaladja az 500mm-t - élőlények életritmusa az évszakokhoz igazodik tavasz - nyár: csapadék, meleg, rügyfakadás, majd virág és terméshozás ősz: hőmérséklet, világosság csökken, nedvdús lomb lehull ( vízveszteség csökkentése ) tél: nyugalmi állapot

a.) tölgyesek kb. 600 m-ig termelők: laza lombkorona, fejlett cserjeszint, gazdag gyepszint b.) bükkösök kb. 800 m-ig termelők: lombkoronaszint zárt, cserjeszint hiányzik, gyepszint lombfakadás előtt Elsődleges fogyasztók mindkettőnél: Nagypele, szarvas, őz, erdei pocok, mókus, egér, rovarok , madarak

Másodlagos fogyasztók: Vaddisznó, róka, borz, vadmacska, nyuszt, énekesmadarak

Harmadlagos fogyasztók: bagolyfélék, sólyomalkatúak

Lebontók: baktériumok, gombák, rovarok, puhatestűek 3.) Füves puszta Zömmel a szárazföldek belsejében Eurázsiában sztyepp, É-Amerikában préri, D-Amerikában pampa Csapadék mennyiség miatt Jelentős az évi és a napi hőingás Csapadék egyenlőtlen eloszlású

Szél erős lehet Sok napfény, kevés árnyék ( nincsenek fák ) Termelők: fűfélék Állatok: jó látási viszonyok, szabad tér a mozgásra, de: kevesebb a búvóhely ürge,prérikutya, rágcsáló emlősök, villásszarvú antilop prérifarkas ( táplálkozási lánc )

ürge

Mezei pocok Villásszarvú antilop

4. ) Északi fenyvesek= tajga - É-Amerika, Európa, Ázsia 65-50 4.) Északi fenyvesek= tajga - É-Amerika, Európa, Ázsia 65-50. szélességi körök között - hosszú, rendkívül hideg tél, rövid, viszonylag meleg nyár - rossz minőségű, tápanyagszegény talaj ( lassú lebontás, tűlevelek viaszrétege miatt gátolt) Termelői szint: tűlevelű erdők: lombkoronaszint, fejletlen cserjeszint, mohaszint

Fogyasztók: elsődleges: tűlevél helyett a fenyők magjával Pl: mókus ( rágcsáló, gumós zápfogakkal ) siketfajd ( tűleveleket is eszik ) keresztcsőrű ragadozók: rozsomák, hiúz

rozsomák keresztcsőrű

Hideg övezet: 1.) Tundra Két évszak: hosszú, hideg tél, rövid, hűvös nyár Nagyon kicsi hőingás, erős szélviharok Kevés csapadék ( hó ) Természetes növénytakaró: tundra ( fajszegény, de nagy egyedszámú mohák, zuzmók, törpecserjék )

Fogyasztók: rénszarvas, lemming Ragadozók: farkas, sarki róka, hóbagoly

2.) Állandóan fagyos területek, a jég világa Egy évszak, rendkívül hideg tél Viharos szél Kevés csapadék ( hó, jég ) Táplálkozási lánc: apró tengeri növények, apró tengeri állatok, halak, borjúfóka – pingvin, jegesmedve

Vörösmoszatok az Antarktiszon

Különálló biomok: 1.) Hegyvidékek: Alpok növényzeti övei Hazai erdőövek

zerge

2.) Tenger élővilága részei : partközeli vizek nyílt tenger mélytenger

táplálékhálózat