Takarmányok tartósítása szárítással Szálastakarmányok szárítása a legősibb tartósítási mód történhet a nap energiájával, szellőztetéssel, meleg és forró levegővel szénakészítésre elsősorban a vékony szárú zöldtakarmányok (füvek, pillangósok) alkalmasak a kaszálás optimális ideje a virágzás kezdete, esetleg a zöldbimbós állapot, amikor a buga vagy kalász még hasban van, de azonnal meg kell kezdeni a kaszálást, ha a növény alsó levelei száradni kezdenek a betakarítás időpontja jelentősen befolyásolja a széna minőségét

A szénakészítés során fellépő veszteségek ezek együttes nagysága elérheti a 20-40%-ot légzési, enzimatikus veszteség (10-15%) kilúgzási, rothadási veszteség (aminosavak, szénhidrátok, aminosavak kimosódása; 15-30%) levélpergési veszteség (10-20%; elsősorban a pillangósoknál lehet jelentős) erjedési veszteség (az optimálisnál nagyobb nedvességtartalommal bekazlazott szénán baktériumok szaporodhatnak el, lebontják a táplálóanyagok egy részét; 3-7%) a széna táplálóanyagainak emészthetősége kisebb, mint a zöldtakarmányoké (főleg a túlmelegedés, a fehérjék denaturációja miatt; 10-15%) karotin veszteség (a levegő oxigénje és a növények karotináz aktivitása miatt a karotin-tartalom 25-35%-al csökkenhet a szárítás során, majd a kazalban, ill. bálákban tovább folytatódik a lebomlás 20-30mg/kg értékre, ami az eredeti anyaghoz viszonyítva 70-80%- os veszteséget jelent)

Természetes szénakészítési eljárások (a szárítás során kizárólag a nap energiáját hasznosítjuk) Renden történő szárítás a takarmány a kazlazásig renden marad időjárásfüggő rendkezelést igényel (forgatás, rendsodrózás) régebben boglyák készítése (30% sz.a.) petrencézés kazlazás (18-22% nedvesség) manapság rendfelszedő pótkocsi, petrence készítő gépek, bálázók kisbálák (15-30 kg-osak, 18-22% víztartalomnál készíthető szellőztetés nélkül, egyébként 25-30%-nál nagybálák (300-700 kg-osak) henger alakúak (kevésbé áznak be) szegletes formájúak (könnyebben kazlazhatók) a bálák penészesedése fungicid hatású tartósítószer, pl. propionsav használatával megelőzhető (a renden lévő zöldtakarmányra permetezve vagy a bálázógépre szerelt adapterrel)

Állványos szárítási módok a csapadékos skandináv, valamint a havasi legelőkkel rendelkező alpesi országokban használták, használják az előfonnyasztott zöldtakarmányt állványokon szárítják tovább kisebb veszteséggel történhet a szárítás, mint renden (a csapadék kisebb kárt okoz) finn nyárs svéd állvány szénaszárító gúla

Mesterséges szénakészítési eljárások szellőztetéses szénakészítés (történhet kazalban, pajtában, toronyban) fonnyasztást követően nagyobb víztartalommal (35-50%) elkezdhető a kazlazás kisebb az időjárás-függőség és az ebből adódó veszteség jobban megőrizhető a karotintartalom a szellőztetés történhet előmelegített levegővel is hazánkban szélesebb körben a Vámosi-féle kazal terjedt el

hűvös éghajlatú, csapadékos országokban dolgozták ki Forró levegős zöldnövény liszt készítés hűvös éghajlatú, csapadékos országokban dolgozták ki kiküszöböli az időjárás kockázatát perceken belül, 600-800oC-os hőmérsékleten beszárítják a takarmányt , emiatt minimális a légzési veszteség és a karotin lebomlás beruházás igénye ugyanakkor igen nagy, üzemeltetése drága a kész termék lehet zöld növény liszt (sertés, baromfi, nyúl, ló) vagy rostos pogácsa (kérődzők) a zöld liszteket granulálással, illetve antioxidánsokkal lehet védeni a karotin lebomlása ellen.

Szemestakarmányok szárítása a szemestakarmányok betakarításának optimális időpontja a biológiai érettséghez közeli stádium, kukoricánál pl. 95%-os érettség biológiai érettség = befejeződött a szembe a szárazanyag beépülés a biológiai érettség fajtánként más szárazanyag-tartalomnál következik be a gabonák biztonságos tárolásának feltétele a 14%-os vagy annál kisebb nedvességtartalom

Szemestakarmányok szárítása Betakarításkor ennél nagyobb a magvak víztartalma tovább folyik a légzés, csökken a szénhidrát-tartalom különböző gombák tovább élnek, penészesedés, toxintermelés a penészek, gombák életterét szárítással, hűtéssel, fungicid adalékanyagok használatával csökkenthetjük

Szemestakarmányok szárítása a szemes-termények szárítása történhet kamrás, tálcás vagy toronyszárítókban kamrás szárítók: vetőmag szárítására használják, a szárítás alacsony hőmérsékleten 43-48oC-on folyik tálcás szárítók (sirokkó): a szárítandó termény a víztartalom csökkenésével egy-egy szinttel lejjebb kerül toronyszárítók: a termény a torony felső szintjéről gravitációs úton lefelé mozog, a szárító levegő erre merőlegesen keresztbe áramlik

Szemestakarmányok szárítása a szakszerűtlen szárítás jelentősen csökkenti a termék minőségét a mag hőmérséklete lehetőleg a szárítás közben ne haladja meg a 60-80oC-ot, ehhez az kell, hogy a szárító levegő hőmérséklete ne haladja meg a 80-130oC-ot a túlszárítás csökkenti az aminosavak hasznosíthatóságát, a magvak üvegesen törnek (gyomorfekély), hajszálrepedések alakulnak ki (oxidáció) kukoricánál az egyenletesebb nedvességleadás miatt célszerű két menetes szárítást alkalmazni (először 18-20%-ra, majd ezt követően 14%ra)

Szemestakarmányok szárítása a sikeres szárítás feltétele az előtisztítás (szárrészek, csutkadarabok, csuhélevelek, tört szemek eltávolítása) a szárításkor használt levegő melegítése hazánkban gázolajjal, gázzal történik