Talajtípusok

Csernozjom talajok

A művelést befolyásoló talajtulajdonságok (csernozjom)

A talajművelés irányelvei (csernozjom) A talaj természetes lazultsága, ill. porozitása kedvező körülményeket teremt a növények fejlődéséhez. A talajművelés szempontjából középkötött és kötött csernozjom talajokat különíthetünk el. Törekedni kell a szerkezetet kímélő, energia és menetszám-takarékos művelésre, és nedvességmegőrző talajművelési rendszerek kialakítására.

Barna erdőtalajok

A művelést befolyásoló talajtulajdonságok (erdő) a talajszelvény kilúgzási (A) és felhalmozódási (B) szintre tagozódik, az “A” szintre a savanyúság a “B” szintre nagy agyagtartalom jellemző, a szelvény kedvezőtlen szerkezetű, tömődött, a vízbefogadó képessége rossz, vízáteresztő képessége a “B” szintnek a legkisebb,

A talajművelés irányelvei (erdő) a talaj forgatása csak a kilúgzási „A” szint mélységéig terjedhet, legmélyebb művelést a “B” szint mélységéig kell végezni, a vöröses barna “B” szintet lazítani kell, mivel akadályozza a víz lefelé irányuló mozgását, a lazítás leghatékonyabb eszköze a mélylazító, a “C” rendszerint már jó vízbefogadó

Kovárványos barna erdőtalaj

Réti talajok

A művelést befolyásoló talajtulajdonságok (réti) nagy szerves és szervetlen kolloid tartalom jellemzi, a talaj vízbefogadó képessége általában gyenge, a víztelítettségből és tömődöttségből eredően levegőtlen, nagy a duzzadó és zsugorodó képesség.

Homok (váz) talajok

A művelést befolyásoló talajtulajdonságok (homok) Kevés szerves és szervetlen kolloid-tartalom és szerkezetnélküliség Nagy a fentről lefelé irányuló anyagmozgás A talaj túlzottan lazult állapota miatt könnyű szél és víz általi mozgathatóság

A talajművelés irányelvei (futóhomok) tarlóhántást csak kivételes esetben szabad elvégezni, a gyomok és a kikelt elpergett magvak talajvédő szerepét ki kell használni a művelési rendszer kialakításának egyik legfontosabb alapelve, hogy a talajfelületet minél hosszabb ideig takarja a termesztett növényzet

Talajművelés irányelvei (humuszos homok) kisebb a deflációs veszély, ill. rövidebb időszakra korlátozódik, a tavaszi erős szelek deflációs kártétele itt is jelentős lehet. a talajművelés szempontjából a humuszos talaj tulajdonságai igen kedvezőek a tarlóhántást a deflációs veszély fokozódása nélkül elvégezhetjük ősziek alá rendszerint nincs szükség alapművelésre

Szikes talajok

Szikes talajok a talaj legfontosabb jellemzője a nátriumsók jelenléte a talaj oldatban, kristályos só alakjában vagy a kolloidok felületén ionos formában sok esetben mindehhez nagy agyagtartalom párosul fizikai, kémiai, kolloid tulajdonságai igen kedvezőtlenek

A talajművelés irányelvei (szikes) Tarlóhántás: csak nedvesebb talajon tudjuk elvégezni, a talaj még ekkor is igen tömör ezért csak nehéztárcsát használhatunk, a tarlóhántás nedvességmegőrző szerepe nem érvényesül. Alapművelés: törekedni kell a talaj lehető legmélyebb művelésére, a talajt csak a talajvizsgálatok által meghatározott mélységig forgassuk, mélyebb forgatással nagyobb só tartalmú rétegek kerülnek a felszínre, mellyel tovább romlik a talaj termékenysége, művelhetősége,

Láp talajok

A művelést befolyásoló talajtulajdonságok (láp) 20 %-nál is több szerves anyagot tartalmaznak, az elhalt növényi maradványok levegő hiányában tőzegesednek, a vízszint süllyedéssel megindul a humifikálódás, a tőzeg kotusodása, a láp talajok nitrogénben gazdag, termékeny talajok, P és K utánpótlás szükséges, nagy a holtvíztartalom, mesterséges vízutánpótlásra van szükség, megfelelő mélységű talajvízszintet kell tartani (vízkormányzás).

A talajművelés irányelvei (láp) kotutalajok alkalmasak a szántóföldi művelésre, rövid tenyészidejű növényeket tanácsos termeszteni, talajműveléshez alacsony talaj-nyomású erőgépek használhatók (gumiheveder, duplakerék), A talaj erősen gyomosodik