Közlekedési logisztika Tantárgy kód: ZNEBK 374002 Az ellátási, termelési és elosztási logisztika 2009/2010. tanév II. félév

A logisztikai rendszerek jellemzői A logisztika és a rendszerszemlélet: Általános rendszerfogalom: „ A rendszer valamely meghatározott cél elérésére, vagy valamely feladat megoldására tudatosan kiválasztott, meghatározott funkciójú elemeknek, valamint az ezek között fennálló kapcsolatoknak rendezett halmazából álló együttes” (Felföldi László: Anyagmozgatási folyamatok tervezése I.rész Tankönyvkiadó, Budapest 1983.) Logisztikai rendszer fogalma: (interdiszciplináris, rendszerszemléletű megközelítésben) „A logisztikai rendszer az anyagi áramlások és készletek, valamint a rájuk vonatkozó információk és irányítási struktúrák rendszere.” (Szegedi-Prezenszki: Logisztika-Menedzsment, Kossuth Kiadó, Budapest 2005,2008.) Rendszerszemlélet: A rendszerszemlélet az összetevők együttesét nem csak az elemek halmazának, hanem szerves egységnek tekinti, ennek megfelelően vizsgálja a rendszer minden elemét, rész- és alrendszereit a többi elem, rész – és alrendszerrel való kapcsolatával együtt. (Prezenszki: Logisztika I. (Bevezető fejezetek) Műszaki Kiadó, Budapest 2004.)  

A logisztikai rendszerek jellemzői A rendszer elemei – a vizsgált rendszer részei, amelyek pontosan meghatározott tulajdonságokkal rendelkeznek A kapcsolatok – az elemek közötti összefüggések (Az elemek közötti kapcsolatok leírása révén kapunk képet a rendszer belső működéséről) A rendszer környezete – mindaz, ami a meg-határozott rendszeren kívül található, de annak működésével valamilyen összefüg-gésben van. A rendszer és a környezete közötti kapcsolatok be- és kimeneti jellegűek (input, output) lehetnek. Két vagy több rendszer összekapcsolásával magasabb rendű rendszerek hozhatók létre – rendszerszintek hierarchiája) Kimenet (OUTPUT) Bemenet (INPUT)

A vállalati logisztikai rendszer keresztmetszete A L A P F U N K C I Ó K KERESZTMETSZETI FUNKCIÓK Munkaügy BESZERZÉS TERMELÉS ÉRTÉKESÍTÉS INNOVÁCIÓ Pénzügy Logisztikai rendszer

Anyagi folyamatok menedzsmentje Információ menedzsment A logisztikai rendszer szerkezete (struktúrája) Beszerzés Termelés Értékesítés Anyag- és alkatrész készlet Készlet menedzsment Félkésztermék készlet Késztermék készlet Anyagi folyamatok menedzsmentje Anyag-mozgatás raktározás Kiszállítás raktározás Beszállítás, raktározás VEVŐK SZÁLLÍTÓK Kereslet-menedzsment, vevő nyilvántartás Kínálat menedzsment, szállító nyilvántartás Termelési program és folyamat-nyilvántartás Információ menedzsment VÁLLALAT

A logisztikai rendszerek csoportjai MAKROLOGISZTIKAI MIKROLOGISZTIKAI METALOGISZTIKAI Az ország, vagy értékesítési régió, gazdasági körzet Vállalati Katonai Egyéb szervezet-hez tartozó Fuvaroztató vállalatok kooperá-ciója Logisztikai vállalatok kooperá-ciója Logisztikai és fuvaroztató vállalatok kooperá-ciója Ipar-vállalati Kereskedelmi vállalati Szolgáltató-vállalati Logisztikai vállalati Egyéb szolgáltató vállalati

A vállalati logisztika feladata és részterületei a vállalat és a beszerzési-, valamint az értékesítési piacok közötti, továbbá a vállalaton belüli anyagáramlás és a hozzá tartozó információáramlás megtervezése, szervezése, irányítása és ellenőrzése Főbb részterületei: - ellátási (beszerzési) logisztika - termelési (gyártási) logisztika - elosztási (értékesítési) logisztika - hulladékkezelési (gyűjtési, újrahasznosítási) logisztika

Ellátási (beszerzési) logisztika Feladata a szükségletnek megfelelően és költségtakarékosan gondoskodni a vállalat számára az alap-, segéd-, üzemanyagról, kereskedelmi és félkész árúról olyan választékban, mennyiségben, minőségben és időben, ahogyan a vállalat termelési programja azt megkívánja. A feladatokhoz tartozik a megfelelő beszállítók kiválasztása, a szállítási kondíciók meghatározása, a beérkezés ütemezése, beleértve a fenti tevékenységekkel kapcsolatos anyag- és információáramlást is. (következő ábra)

A beszerzési logisztika folyamata

Ellátási (beszerzési) logisztika Tevékenységi köre: A vállalati anyagellátással kapcsolatos – a beszállítóktól a termelés előtti kapcsolódási helyekig terjedő – anyag- és az ehhez kapcsolódó információáramlás tervezése, szervezése, irányítása és ellenőrzése; Közreműködik az anyagellátással kapcsolatos vállalati stratégiai szintű döntések meghozatalában.

A termelési logisztika folyamata Feladata – az anyagoknak a termelési folyamatba történő belépésénél kezdődik, és befejeződik a késztermék megérkezésével a raktárba.

Termelési (gyártási) logisztika Az anyag-, és információáramlás végig követi a termelési folyamat minden fázisát, beleértve az egyes fázisok közötti esetleges közbenső tárolást, várakozást is. A technológiai folyamat és a gyártmányok bonyolultságától függően az anyagáramlás különböző bonyolultságú hálózatot képez. A gyártástechnika és a gyártásszervezés módszerei (műhelygyártás, csoportos gyártás, termékorientált szegmentált gyártás, rugalmas gyártórendszerek, stb.) alapvetően befolyásolják a logisztikai struktúrát és paramétereket.) Magas fokon automatizált, számítógép által irányított gyártási rendszereknél (pl. CIM rendszer) a technológiai és logisztikai folyamat már nehezen szétválaszthatóvá válik. Azt gyakran integráltan kell kezelni.

Elosztási (értékesítési) logisztika Az elosztási logisztika a gyártó és a terméket forgalomba hozó kereskedelmi egységek, valamint felhasználók közötti anyag- és információáramlási kapcsolatot teremti meg.

Elosztási (értékesítési) logisztika Feladata: A megrendelések teljesítéséhez, azaz az árúknak a logisztikai elvek betartásával a megrendelőhöz juttatása. Tevékenységi körébe tartozik a megrendelés szerinti komissiók összeállítása, az árúk elosztási hálózatának kialakítása, az áruelosztó járatok megszervezése, esetleges közbenső elosztó raktározás feltételeinek biztosítása

Hulladékkezelési (újrahasznosítási) logisztika Feladata a termelés során keletkezett hulladék, valamint az elhasznált anyagok, berendezések összegyűjtése, szükség szerinti szétszerelése, szétválogatása, az alkalmas anyagok előkészítése és eljuttatása újrafeldolgozásra vagy egyéb hasznosításra. A hasznosítás a vállalaton belül, vagy kívül történhet. A nem hasznosítható anyagokat a környezetvédelmi szempontoknak megfelelő módon kell elhelyezni a hulladéktárolókban.

Hulladékkezelési (újrahasznosítási) logisztika Egy komplex újrahasznosítási rendszer a beszerzési-, termelési-, elosztási-, valamint a közlekedési és raktározási logisztika számos elemét és módszerét felhasználja. Az újrahasznosítási logisztika sokkal szélesebb kört jelent, mint a vállalati logisztikának egy alrendszere. Kiterjed a vállalatoknál szolgáltatásoknál a háztartásokban keletkezett hulladék és elhasznált eszközök, berendezések összegyűjtésére és azt követő előzőkben felsorolt logisztikai tevékenységekre. Az újrahasznosítási logisztikának ez a területe önálló makrologisztikai területnek is tekinthető.

A vállalati logisztikai rendszerek irányítási szintjei STRATÉGIAI SZINT Hosszútávú logisztikai célkitűzések TAKTIKAI SZINT A célok elérési módjának megadása Az anyag és információ áramlás lebonyolítása OPERATÍV SZINT

Beszállítási rendszerek A vállalatok versenyképességének a növelésében, költségek csökkentését célzó “lean production”-ban eszközként jelenik meg új termelési és logisztikai filozófiaként “a percre kész” vagy másképpen percre kész “Just-in-Time” (JIT) beszállítás, gyártás és elosztás”. A JIT elv megvalósítása kihat az egész logisztikai láncra, újszerű partneri kapcsolat kialakítását teszi szükségessé az érintett vállalatok között.

A közlekedés helye a vállalati logisztikai rendszerekben A következő előadáson! Köszönöm a figyelmet!