A parlament szerepe a hatalomgyakorlásban A parlamentarizmus

Demokrácia és diktatúra A parlament Történelmi áttekintés Parlament struktúrája Parlament funkciói Országgyűlés szervezete, megalakulása Országgyűlés tisztviselői Az alkotmány, és alkotmánybíróság

Diktatúra: Egyeduralom Hatalmuk önkényen alapszik. Politikai kissebségnek az állampolgárok beleegyezése, felhatalmazása nélküli kormányzás. Demokrácia: Népuralom A kormányzati rendszer az állampolgárok beleegyezésén, és felhatalmazásán nyugszik

Modernkori diktatúra: A közhatalmi döntéseket a hatalmon lévők önkényesen hozzák Nincsenek alkotmányos korlátok A hatalom autoritását nem az állampolgároktól kapja Demokratikus rendszer: Állampolgárok beleegyezésén alapuló kormányzati rendszer Állampolgárok választanak a versengő politikusok közt, akik meghatározott időre és döntési jogkörrel rendelkeznek Államhatalom ellenőrizhető Ellenzék lehetősége a hatalom békés átvételére Egyéni szabadságjogok Általános választójog

Diktatúra fajtái: Totalitárius: A társadalmi rendszer pluralitásának felszámolására törekszik Abszolút hatalmat akar az élet minden területén Autoriter: Nincs társadalom-alakító célja Meghagyják a politikán kívüli szférák autonómiáját A rezsim csak politikai ellenfeleit üldözi Katonai és polgári autoriter rendszerek Demokrácia fajtái: Procedurális: Formális kritériumai vannak A döntések létrehozásának módját vizsgálja Szubsztantív: A döntések milyenségét nézi Tartalmi kritériumokat állít

A parlament Demokratikus rendszer legjellegzetesebb intézménye Szabad választásokon megválasztott képviselőkből áll Legitimációja elsődleges Népszuverenitás érvényesülését reprezentálja

Funkciói: Az alkotmány megalkotása Kiegészítése Változtatása Törvényhozás Kormányzat és közigazgatás ellenőrzése Politikai kérdések megvitatása Közvélemény formálása

Történelmi áttekintés Anglia: XIII. Századtól van jelen a parlament. XIV. Századtól a korai parlament bírósági fórumként működött. XVII. Századtól hatalmi harc indult a király és a parlament közt a kormányzás hatalmi erőviszonyainak megváltoztatására a parlament javára. XVIII. Századtól a „király uralkodik, de nem kormányoz” XIX. Században a hatalom a parlament kezébe került, szabad választásokon a többségi pozícióba jutott párt elnöke lett a miniszterelnök.

Franciaország: 1875-től valósult meg XIX. Század parlamentje egyre inkább a polgárok parlamentje lett. Individualista jellegből szervezeti jelleg Középpontjába a szervezetileg tagolódó, és hierarchizálódó pártok és a pártok közvéleményt formáló és közvetítő tevékenysége áll A szocializmus és a tömegdemokrácia kialakulásával olyan elemek kerültek be a politikai rendszerbe, melyek a parlamentarizmus ellenfelei voltak

Magyarország parlamentarizmusának szakaszai: 1848 áprilisi törvények: Personalunió O-M Monarchia: az uralkodónak előszentesítési joga volt 1920-tól: az államforma király nélküli királyság Horthyt kormányzónak választották Horthy-korszak: olyan jogelemek épültek be a rendszerbe, melyek korlátozták az alapvető demokratikus elvek működését A nemzetgyűlés jogköre 1927-től kétkamarás rendszer, jogköre kitágult Korlátozott parlamentarizmus: kormányzás rendeleti úton történik, választási rendszere biztosítja a kormánypárt abszolút többségét 1930-as években a kormánygyűlés olyan széleskörű jogokhoz jutott, hogy a parlament ellenőrző feladata minimálisra csökkent 1938-tól a felsőházat megilleti a törvénykezdeményezés joga

II. Világháború után: általános feladat a demokratikus állam szervezése és működőképes piacgazdaság megteremtése Szovjetuniónak meghatározó szerepe volt hazánkra nézve: 1945-ös választásokat követően új parlamentet alakított ki Rendszere: törvényeket pártközi tanácsokon „egyeztették” 1946. Február 1. II. Köztársaság kikiáltása, de az államfői jogok erősen korlátozva voltak 1947-ben a ellenzék eltávolítása nemzetgyűlés parlamenti szerepe megszűnt 1949. Augusztus 20. Népköztársaság kikiáltása 1949-1950-re kialakult a szovjet diktatórikus rendszer

1989. Október 23. III. köztársaság kikiáltása 1989 őszén megszületett az alkotmányos szabályozás, a kétharmados törvények miatt a törvények érvényesülése az ellenzéktől függött 1990. Május 23. új Magyar Köztársaság első szabad választású demokratikus kormánya 1990 tavaszán MDF-SZDSZ paktum Kétharmados törvények megritkítása Kormány kormányfő hatalmának megszilárdulása a parlamentel szemben

1994-es választások: Horn-kormány győzelme 1998-as választások: FIDESZ- Orbán Viktor vezetésével. Szélesebb hatalmi politika kiépítése Posztkommunista Magyarországgal szemben a „ polgári Magyarország” kialakítása 2002 MSZP győzelme Medgyessy vezetésével, akit 2004-ben leváltottak 2003. Április 12. EU szavazás 2004-től Gyurcsány vette át Medgyessy helyét 2004. Május 1. Magyarország csatlakozott az EU-hoz 2004. Júliusában az Európai Parlament 24 magyar képviselőtagjainak választása. 2006. Április 9. MSZP Gyurcsány vezetésével

A modern parlamentarizmus négy tényezője: Működő parlament: általában 4 éves ciklusokra választják Végrehajtó hatalom: tagjait választják Államfői hatalom: független a végrehajtói hatalomtól Alkotmánybíróság: Magyarországon 15 fős

Parlament struktúrája: Országonkénti eltérések lehetnek: Parlamenti képviselők száma A parlament működési elvei alapján egy- vagy két kamarás Változó lehet a parlamenti képviselők mandátumának érvényességi ideje Másképp működhet a visszahívhatóság intézménye Eltérőek lehetnek a parlament feloszthatóságának elvei

A parlamenti képviselők számát meghatározhatják: A választópolgárok arányában Parlamenti üléstermek helyeinek száma alapján Szabályozhatják még a pártok érdekeit figyelembe vevő szempontok is

Egykamarás rendszer: Egyetlen ház fejezi ki a népakaratot Fajtái: Kamarán belül különül el egy ellenőrző szerv Különálló szerv ellenőrzi a parlamentet belső kontrolként pl.: Luxemburgi államtanács

Kétkamarás rendszer Hatalom törvényhozáson belüli megosztását jelenti A két kamara közti ellenőrző vagy kiegyensúlyozó szerepet a két kamara legitimációs bázisa határozza meg, mely a megválasztás módjától, a mandátumának alkotmányosan biztosított érvényességétől függ Fajtái: Felsőház kinevezett tagokból áll: kevés hatalma van – Anglia Felsőház tagjait is választják, de legitimációja közvetett –Franciao Integrált kétkamarás rendszer: mindkét ház tagját választják, legitimációjuk azonos – Olaszo., Belgium

Parlament funkciói: Törvényhozás funkciója: Parlament fő funkciója Törvényhozási tárgyak típusai: alapjogi törvények Alkotmány Szervezeti törvények Költségvetési törvények Törvénykezdeményezési joga van: Köztársasági elnök Kormány Országgyűlési Bizottságok Országgyűlési Képviselők

Bizottságok szerepe a törvényhozásba: - A bizottságok a parlament kezdeményező, véleményező, javaslattevő szervei. A képviselők módosító javaslatai: A módosító javaslatról külön szavazni kell. Törvényjavaslatok vitája a plénumon: Általános vita Részletes vita Szavazási procedúra: (záró-vita) zárószavazás Más a tárgyalás menete, ha az országgyűlés a törvényjavaslatot kivételes eljárásban tárgyalja

Ellenőrzés funkciója: A kormányzat ellenőrzése a parlament önálló funkciója A kormányt a plénum előtt ellenőrzi a parlament. Önálló ellenőrzési szervek jönnek létre: Számvevőszék Bizottságok szerepe az ellenőrzésbe: Alkotmányjogi alapon kötelező a bizottság által kért adatok közlése a bizottság előtti nyilatkozat és vallomástétel Kezdeményezési joguk szinte korlátlan; saját kezdeményezésükre a saját területüket érintő bármely kérdést megtárgyalhatják, és állást foglalhatnak. A kormány tárgy szerint érintett tagja a bizottság kérésére köteles megjelenni, felvilágosítást adni a bizottság ülésén A bizottsági tagok kétötödének kérésére meghallgatást tart A bizottságok javaslataikkal, kezdeményezésükkel a kormányzati és jogvédő szervekhez egyaránt fordulhatnak. Vizsgálóbizottságok: az országgyűlés bármely kérdés megvizsgálására kiküldheti Eseti bizottságokat alakíthat meghatározott ügyek intézésére Tevékenységükről jelentést kell írni

Meghatározza: a kormányzás szervezetét irányát, és feltételeit Külügyi tevékenység: - Békekötés - Nemzetközi szerződések kötése - Rendszeres együttműködés az Interparlamentáris Unioval Hadügyek: - Az országgyűlés az alkotmányban meghatározott esetek kivételével dönt a hadügyekről Az alkotmány a rendkívüli jogrend három formáját nevesíti: - rendkívüli állapot (külső támadás) - szükségállapot (belső válsághelyzet) - Veszélyhelyzet Alkotmány általánosított nevesített parlamenti hatásköre: - önkormányzatok felosztásának joga

Országgyűlés szervezete, megalakulása: Országgyűlés alakuló ülése: A választásokat követő egy hónapon belül az államfő hívja össze, és nyitja meg. Három feladata:- Igazolja a képviselői mandátumot - Létrehozza a parlament belső szervezetét - A parlamentarizmus szabályai szerint kormányt alakít A képviselők mandátumuk igazolása után esküt tesznek Ezt követi az országgyűlés tiszti karának – elnök, alelnök, jegyzők- megválasztása Bejelentik a frakciók megalakulását Létrejön a házbizottság Meghirdetik a kormányprogramot

Az országgyűlés tisztviselői: Parlamenti elnök: Vele szembeni követelmények: - semlegesség - pártokfelettiség - objektivitás Hozzá kell beadni a javaslatokat, indítványokat, kezdeményezéseket. Az elnök teszi fel szavazásra a kérdést, megállapítja a szavazás végeredményét, határozatilag kihirdeti az országgyűlés döntését További feladatai: - koordinálja a bizottságok tevékenységét - Kapcsolatot tart a frakciókkal - Jóváhagyja az országgyűlés hivatali szerveinek ügyrendjét, kinevezi vezetőit

Alelnök: Helyettesíti az elnököt akadályoztatása esetén A felmentési jog kivételével jogai azonosak az elnökével Jegyzők: Segítik az elnököt a tanácskozások vezetésében Feladataik: - felolvassák az országgyűlési iratokat - elolvassák az eskü szövegét - összeszámlálják a szavazatokat - titkos szavazás esetén mint szavazatszámláló bizottság működnek - hitelesítik a jegyzőkönyveket - Két soros jegyző hitelesíti az Országgyűlési Határozatokat

Házbizottság: Tagjai: - Házelnök - Alelnök - Frakcióvezetők Szavazati joggal csak a frakcióvezetők, akadályoztatásuk esetén megbízottjaik rendelkeznek Feladatai: - folyamatos működés biztosítása - tanácskozási munkarend kialakítása - önálló indítványok tárgyalásának előkészítése - napirendi pont időkeretben történő tárgyalásának kialakítása

Országgyűlés bizottsági rendszere: Szakmaiság, és politikai tagoltság szerint szerveződnek Formái: állandó bizottságok eseti bizottságok ideiglenes bizottságok-vizsgálóbizottságok Állandó bizottság: - megbízásuk a ciklus végéig szól - tárcák, ágazatok szerint tagolt - tagjai csak képviselők lehetnek - akkor is működnek, mikor a parlament nem ülésezik - ülései a sajtó számára nyilvánosak - Határozatképesség: tagok legalább fele jelen van; szótöbbség

Frakciók: Egy adott párthoz tartozó képviselők csoportja hozza létre, így nem az országgyűlés szervei. Célja az országgyűlés tevékenységének összehangolása Nincs frakciós kényszer Egy képviselő csak egy csoportnak lehet tagja A képviselő kiléphet, vagy kizárhatják Hat hónap múlva csatlakozhat más frakcióhoz

Parlamenti apparátus: Az országgyűlés hivatala. Szintjei: - Főtitkárság - Gazdasági főigazgatóság - más első szervezeti egységek

Alkotmány és alkotmánybíróság: Alkotmány: A politikai közösség alaptörvénye A legmagasabb szintű jogszabály, mely törvényként köti a politikai élet minden résztvevőjét Rögzíti a legfőbb politikai intézmények közjogait, azok egymáshoz való viszonyát Rögzíti az állampolgárok jogait, és kötelességeit Meghatározza a társadalom és az állam viszonyát Biztosítja a személyes szabadságjogokat a jogegyenlőséget Szabályozza az államszervezet felépítését, és működését

Az alkotmánybíróság: Feladata az alkotmányosság elveinek védelme, és hogy ellenőrizze az alkotmány előírásainak betartását Önálló hatalmi ágat képvisel A bíráskodás funkcióját független bírói szervezet csúcsán elhelyezkedő Legfelsőbb Bíróság tölti be Eljárási rendje: - Normakontrollt gyakorol - Vizsgálja a meghozott törvényeket - Értelmezi az alkotmányt - Alkotmánysértés esetén vádeljárást folytat - Szervezeti és hatásköri vitákat dönt el - Vizsgálja a belső jog összhangját - Alkotmányjogi panaszokat tárgyal