Kémiai alapozó labor a 13. H osztály részére 2011/2012

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A vízben oldott oxigén meghatározása
Advertisements

47. kísérlet A reakciósebesség vizsgálata
A halmazállapot-változások
Oldatok témakör.
A víz oxigéntartalmának meghatározása
Szétválasztási módszerek, alkalmazások
AZ ANYAGOK CSOPORTOSÍTÁSA
ALKALMAZOTT KÉMIA Értékes jegyek használata a műszaki számításokban
KÉMIAI SZÁMÍTÁSOK A VEGYI KÉPLET ALAPJÁN
SZILÁRD ANYAGOK OLDATOK
Halmazállapotok Részecskék közti kölcsönhatások
Homogén rendszerek- ELEGYEK- OLDATOK
HIDROGÉN-KLORID.
Kémiai alapozó labor a 13. H osztály részére 2011/2012
Kémiai alapozó labor a 13. H osztály részére 2011/2012
Kémiai alapozó labor a 13. H osztály részére 2011/2012
Kémiai alapozó labor a 13. H osztály részére 2011/2012
Kémiai alapozó labor a 13. H osztály részére 2011/2012
A halmazállapot változása
Hőtermelő és hőelnyelő folyamatok
Kémiai BSc Halmazok és oldatok
Többkomponensű rendszerek Vizes oldatok
OLDATOK KOLLIGATÍV TULAJDONSÁGAI
Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei
KÉSZÍTETTE: SZELI MÁRK
13.Óra AZ OLDATOK TÖMÉNYSÉGE
Heterogén kémiai egyensúly
Sav bázis egyensúlyok vizes oldatban
Kémiai egyensúlyok A kémiai reakciók reakcióidő szempontjából lehetnek: pillanatreakciók időreakciók A reakciók lehetnek. egyirányú egyensúlyi reakciók.
A KÉMIAI EGYENSÚLY A REAKCIÓK MEGFORDÍTHATÓK. Tehát nem játszódnak le végig, egyensúly alakul ki a REAKTÁNSOK és a TERMÉKEK között. Egyensúlyban a termékekhez.
ELEKTROKÉMIAI ALAPFOGALMAK
Kémiai reakciók katalízis
Reakciók vizes közegben, vizes oldatokban
A moláris kémiai koncentráció
Reakciók hőeffektusa, hőszínezete, a reakcióhő
Sósavoldat meghatározása. Szükséges Eszközök: fecskendő védőszemüveg gumikesztyű Anyagok: fenolftaleines NaOH- oldat (0,1 mol/dm 3 ) ismeretlen koncentrációjú.
49. kísérlet Az ecetsav reakciói
34. Ecetsav és fenol reakciója nátrium-hidroxid-oldattal
Szükséges Anyagok: rézforgács, 60-65%-os salétromsavoldat,
Szükséges Eszközök: gázfejlesztő főzőpoharak fecskendők Anyagok:
Halmazállapot-változások
TÁMOP /1-2F Analitika gyakorlat 12. évfolyam Környezeti analitikai vizsgálatok Fogarasi József 2009.
Az oldatok.
ÖSSZEGOGLALÁS KEVERÉKEK OLDATOK ELEGYEK.
Munkafüzet feladatainak megoldása 29.old.- 31.old.
Első rész III. kationosztály elemzése 2011 Készítette Fogarasi József
Kalciumvegyületek a természetben
Készítette: Kiss István
Vegyipari és biomérnöki műveletek
Oldatkészítés, oldatok, oldódás
Tüzeléstechnika A keletkezett füstgáz
Kémiai reakciók Kémiai reakció feltételei: Aktivált komplexum:
Halmazállapotok Gáz Avogadro törvénye: azonos nyomású és hőmérsékletű gázok egyenlő térfogatában – az anyagi minőségtől, molekula méretétől függetlenül.
Ionok, ionvegyületek Konyhasó.
Általános kémia előadás Gyógyszertári asszisztens képzés
Oldat = oldószer + oldott anyag (pl.: víz + só, vagy benzin + olaj )
Oldatok, oldódás.
Milyen tényezőktől függ az anyagok oldhatósága?
KÉMIAI REAKCIÓK. Kémiai reakciók Kémiai reakciónak tekintünk minden olyan változást, amely során a kiindulási anyag(ok) átalakul(nak) és egy vagy több.
Elegyek Fizikai kémia előadások 5. Turányi Tamás ELTE Kémiai Intézet.
keverékek szétválasztása
Oldatok töménysége.
Fizikai kémia I. az 1/13. GL és VL osztály részére
Mi a neve az üvegben levő folyadéknak?
Méréstechnika 1/15. ML osztály részére 2017.
Analitikai számítások a műszeres analitikusoknak
OLDATOK.
Híg oldatok tulajdonságai
OLDATOK.
Híg oldatok tulajdonságai
Előadás másolata:

Kémiai alapozó labor a 13. H osztály részére 2011/2012 Oldatkészítés http://tp1957.atw.hu/kal_21.ppt

Tartalom Az oldat fogalma, fajtái Az oldódás folyamata Oldatok összetételének megadása Oldatok készítése Hígítás Töményítés Keverés, keverési egyenlet Ismétlő kérdések Függelék Szakirodalom

Az oldat fogalma Az oldat a homogén, több összetevőjű (komponensű) anyagi rendszerek egyik fajtája, összetétele nem tetszőleges, az egyik összetevőre telített lehet: ez az összetevő az oldott anyag, a másik az oldószer. Oldhatóság (oldékonyság): 100 g oldószer hány g anyagot képes oldani adott körülmények között. Mértékegysége: g oldott anyag/100 g oldószer. Az oldhatóság függ: az anyagi minőségektől, a hőmérséklettől és a nyomástól (főleg gázok esetén).

Az oldatok fajtái (ismétlés) Az oldat a benne oldott anyag mennyisége alapján lehet: telített: épp annyi benne az oldott anyag, amennyi képes feloldódni, telítetlen: kevesebb benne az oldott anyag, túltelített: több benne az oldott anyag, mint ami az oldhatóságnak megfelel. A következő fogalmak használatosak még: híg oldat: egy oldott anyag részecskére legalább 100 oldószer részecske jut, tömény oldat: általában a jól oldódó anyagok esetén a telítetthez közeli összetételű oldat, pl. 36 w%-os HCl. Megjegyzés: sok esetben a folyékony elegyeket is oldatnak nevezik, pl. kénsav, salétromsav, ecetsav vizes elegyei.

Az oldódás folyamata (ismétlés), hőszínezete Az oldódás tágabb értelemben az oldat képződése az oldott anyagból és az oldószerből. Általában a szilárd anyagok oldatairól, azok képződéséről beszélünk. Az oldódás folyamata ebben az esetben két lépésből áll:. a szilárd anyag kristályrácsának felbomlása (energia befektetés, hőemésztő [endoterm] folyamat  lehűlés), a szilárd anyag részecskéinek elkeveredése az oldószer molekuláival (energia felszabadulás, hőtermelő [exoterm] folyamat  felmelegedés). Az oldódás hőszínezetét tehát az határozza meg, hogy mi a nagyobb: a rácsenergia vagy a szolvatációs hő.

Az oldhatóság hőmérsékletfüggése Az oldhatóság a hőmérséklet emelkedésével növekedhet, közel állandó maradhat. csökkenhet vagy Ez a hőszínezettel van összefüggésben: endoterm – lehűlés, semleges hőszínezet – nincs hőmérséklet változás exoterm – felmelegedés A magyarázat a legkisebb kényszer elve.

Az oldhatóság hőmérsékletfüggése exoterm endoterm semleges hőmérséklet

Oldatok összetételének megadása Az oldat összetétele sokféleképpen megadható, a leggyakoribbak: tömeg % = w % = g oldott anyag/100 g oldat. tömeg-koncentráció: oldott anyag tömege/oldat térfogata pl. g/dm3, mg/dm3, mg/m3, g/m3. anyagmennyiség koncentráció: oldott anyag mennyisége/oldat térfogata pl. mol/dm3, mmol/dm3.

Tömeg %-os oldatok készítése Az oldat készítéséhez szükséges oldott anyag, és oldószer mennyiségének kiszámítása. Az oldott anyag kimérése (óraüvegre vagy főzőpohárba, gyorsmérlegen) Az oldószer kimérése (mérőhengerrel cm3 pontossággal). Az oldat elkészítése (főzőpohár, üvegbot). A kész oldat ellenőrzése (sűrűségmérés). Ha a sűrűség megfelelő, a következő feladat elkezdése.

Tömeg %-os oldatok számítása Készíteni kell 115 g 8 w%-os oldatot. Számítsa ki a szüksé- ges oldott anyag, és oldószer mennyiségét! Az oldott anyag mennyiségének kiszámítása: 115 g 100 % x g 8 % x = 9,2 g Az oldószer mennyiségének kiszámítása 115 g – 9,2 g = 105,8 g A víz sűrűségét kereken 1 g/cm3-nek véve ez ≈ 106 cm3.

Tömeg %-os oldatok hígítása Az hígítás az eredetihez képest hígabb (kisebb oldott anyag tartalmú) oldat készítése oldószer hozzáadásával. Készítsen 112 g 3 w%-os oldatot 8 w%-osból! Hány cm3 8 w%-os oldat és hány cm3 víz kell? (8 w%-os) = 1,105 g/cm3 112 g oldat 100 % x g o. a. 3 % x = 3,36 g 112 g – 42 g = 70 g víz 70 cm3 víz 3,36 g o. a. 8 % x g oldat 100 % x = 42 g V(oldat) = 38 cm3.

Töményítés szilárd anyag hozzáadásával A töményítés az eredetihez képest töményebb (nagyobb oldott anyag tartalmú) oldat készítése. Készítsen 118 g 12 w%-os oldatot 8 w%-osból! Hány cm3 8 w%-os oldat és hány g o. a. kell? (8 w%-os) = 1,105 g/cm3 100 g oldat (12 g o. a.) 88 g víz 118 g oldat (x g o. a.) y g víz (x = 14,16 g) y = 103,84 g 100 g oldat (8 g o. a.) 92 g víz x g oldat 103,84 g víz x = 112,87 g m(o. a.) = 118 g – 112,87 g = 5,13 g 102 cm3

Tömeg %-os oldatok keverése A keverés egymástól eltérő összetételű oldatok össze- öntése, ami egy harmadik összetételű oldatot ad. Használjuk a következő jelöléseket: Az egyik kiindulási oldat tömege m1, összetétele w1%, a másik kiindulási oldat tömege m2, összetétele w2%. A kevert oldat tömege m3, összetétele w3%. Anyagmérlegek Teljes Az oldatok tömege összeadódik: m1 + m2 = m3 Részleges Az oldatokban lévő összetevők tömege is összeadódik:

Keverési egyenlet A keverési egyenletet az előbbi részleges anyagmérleg 100-zal való beszorzásával kapjuk: m1·w1% + m2·w2% = m3·w3% Az oldatok tömege összeadódik: m1 + m2 = m3 Összeöntünk 100 g 10 w%-os és 40 g :16 w%-os oldatot. Hány w%-os a keletkező oldat? 100 g ·10 + 40 g·16 = (100 g + 40 g)·w3% 1000 g + 640 g = 140 g·w3% w3% = 11,7 A kevert oldat összetétele mindig a két keverésre kerülő oldat összetétele közé esik.

„Mólos” oldatok készítése Az oldat készítéséhez szükséges oldott anyag mennyi- ségének kiszámítása. Az oldott anyag kimérése (óraüvegre vagy főzőpohárba, gyorsmérlegen) Az anyag mennyiségi átmosása a mérőlombikba. Teljes oldódás után jelig töltés, homogenizálás. A kész oldat ellenőrzése (sűrűségmérés). Ha a sűrűség megfelelő, a következő feladat elkezdése (két hígítást készítenek belőle).

„Mólos” oldatok számítása Készíteni kell 100 cm3 1,2 mol/dm3-es nátrium-tioszulfát oldatot. Számítsa ki a szükséges oldott anyag tömegét! Az oldott anyag mennyiségének kiszámítása: 1000 cm3 1,2 mol 100 cm3 x mol x = 0,12 mol Az anyag tömegének kiszámítása m = n·M M = 158 g/mol m = 0,12 mol·158 g/mol = 18,96 g

Oldat készítése kristályvizes sóból A kristályvizes sók az ionjaikon kívül kristályvizet is tartal- maznak: CuSO4·5 H2O. Ez olyan, mintha a só nem volna tiszta, „szennyezést” tartalmazna. Az ilyen sóból tehát több kell, mint a vízmentes vegyületből. Készítsen 112 g 11 w%-os CuSO4 oldatot. Hány g CuSO4·5 H2O és hány cm3 víz kell hozzá? 100 g oldatban 11 g o. a. 112 g oldatban x g o. a. x = 12,32 g m(víz) = m(oldat) – m(o. a.) = 112 g – 19,27 g = 92,73 g 249,5 g CuSO4·5 H2O 159,5 g CuSO4 x g CuSO4·5 H2O 12,32 g CuSO4 x = 19,27 g 93 cm3

Oldat készítése kristályvizes sóból Az előbbi feladat keverési egyenlettel is megoldható: m1·w1% + m2·w2% = m3·w3% Az egyik „oldat” a víz, CuSO4 tartalma w1% = 0, a másik oldat a kristályvizes réz-szulfát, CuSO4·5 H2O, CuSO4 tartalma Írjuk be a keverési egyenletbe az adatainkat! m1·0 + m2·63,93 = 112·11 Oldjuk meg az egyenletet! Ugyanazt az eredményt kaptuk.