Egészségügyi tárgyú NSRK- fejlesztések értékelése Kiss Norbert Hétfa Kutatóintézet; Budapesti Corvinus Egyetem Váradi Balázs Budapest Intézet; Eötvös Loránd Tudományegyetem Budapest, április 30.

Tartalom Az egészségügyi fejlesztések általános értékelése Az egészségügyi fejlesztések területi célzása A járóbeteg-ellátási fejlesztések értékelése Gép-műszer kataszter értékelése Életmódprogramok értékelése 2Egészségügyi tárgyú NSRK-fejlesztések értékelése

Az egészségügyi fejlesztések áttekintése Alkalmazott módszertan: – Egészségügyi fejlesztési konstrukciók (EMIR) – Egészségügyi szolgáltató mint kedvezményezett (EMIR) – Támogatás és folyó OEP-finanszírozás progresszivitási szinthez rendelése Főbb megállapítások: – Egészségügyi konstrukciók nagy súlya – Kis mértékű támogatás ROP-ból (akadálymentesítés, gyógyturisztika), KEOP-ból, EKOP (e-egészségügy innen is) – GOP, ROP, TÁMOP munkahelyi projektjei: magánszolgáltatók is részesülhettek (kb. 11,5 Mrd Ft) – TIOP és ROP-ok közötti kapcsolat – régiók, nagytérségek – Jellemzően csak egy forrásból kaptak támogatást a közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatók – HR-fejlesztés (8,5 Mrd Ft): eltörpül az ágazati bértömeg mellett, csak nagyon célzott területeken lehet tartós hatás 3Egészségügyi tárgyú NSRK-fejlesztések értékelése

Fejlesztések ellátási szintek szerinti célzása Folyó OEP finanszírozás (2011) Fejlesztések Összeg (Mrd Ft)% % Alap % % Járó % % Fekvő % % Mentés % % Vérellátás % % Egészségfejlesztés % % Összesen % % 4Egészségügyi tárgyú NSRK-fejlesztések értékelése

A területi célzottság vizsgálata Alkalmazott módszertan – Egészségügyi fejlesztési projektek az EMIR adatbázisból Hozzárendelés progresszivitási szintekhez és kistérségek lakosságához (intézmények szintjén) – Folyó OEP finanszírozás Hozzárendelés progresszivitási szintekhez Hozzárendelés kistérségekhez (OEP kistérségi adatok) – Elkerülhető halálozás kistérségi szintű bontása (Vitrai József és Bakacs Márta) A fejlesztések és a folyó finanszírozás elkerülhető halálozás szerinti célzásának vizsgálata Lorenz-görbével – A legrosszabb egészségügyi helyzetű x% a források hány százalékát kapta 5Egészségügyi tárgyú NSRK-fejlesztések értékelése

Elkerülhető halálozás kistérségi megoszlása (Vitrai József - Bakacs Márta) 6Egészségügyi tárgyú NSRK-fejlesztések értékelése

A fejlesztések célzása jobb, mint a folyó finanszírozásé 7Egészségügyi tárgyú NSRK-fejlesztések értékelése

Az alapellátási fejlesztések célzása a legjobb 8Egészségügyi tárgyú NSRK-fejlesztések értékelése

De a járóbeteg-ellátás fejlesztések célzása sem rossz 9Egészségügyi tárgyú NSRK-fejlesztések értékelése

Fekvőbeteg-ellátási fejlesztések célzása 10Egészségügyi tárgyú NSRK-fejlesztések értékelése

Fejlesztések területi célzása: kvantitatív mutatók Összes forrás Járóbeteg- ellátás Fekvőbeteg- ellátás Alapellátás Egészségügyi állapot szerint az alsó 50% az összes forrás hány százalékából részesül? Fejlesztési források60,174,456,579,2 Folyó finanszírozási források 48,143,949,946,7 Egészségügyi állapot szerint a legjobb és a legrosszabb helyzetű decilis forrásának aránya Fejlesztési források0,620,380,730,18 Folyó finanszírozási források 1,041,290,941,14 11Egészségügyi tárgyú NSRK-fejlesztések értékelése

A járóbeteg-ellátási fejlesztések pozicionálása A fejlesztések pozicionálása mennyiben találkozott a valós szükségletekkel? Módszertan: dokumentumelemzés, statisztikai elemzés Főbb megállapítások: – A pályázati eljárásban benyújtott megvalósíthatósági tanulmányok eltérő módszertannal készültek. – Rövid „felfutási” időszak – Időbeli elérhetőség javult: Kb. 310 ezer ember számára lett elérhető 20 percen belül az alapszintű járóbeteg-ellátás Emeltszintű ellátás (négy alapszakma + kardiológia, traumatológia) kb. 150 ezer ember számára lett elérhető 25 percen belül Autóbuszos elérhetőség a legrövidebb utazási időt alapul véve hasonló mértékben javult, de a menetrendek összehangolása problémás a rendelési idővel – Kicsi üzemméret, mérsékelt kapacitáskihasználtság 12Egészségügyi tárgyú NSRK-fejlesztések értékelése

Alapszintű szakellátás 20 percen belüli elérhetőségének változása 13Egészségügyi tárgyú NSRK-fejlesztések értékelése

Az ellátórendszer igénybevételének változása A konstrukció hatására mennyivel nőtt az ellátórendszer igénybevétele? Módszertan: a fejlesztett („kezelt”) és kontroll kistérségek lakossága esetszámának összehasonlítása – Párosításos különbségek különbsége módszerrel – Panel regressziós keretben, fixhatás becsléssel Fő megállapítások (TIOP 2.1.2) : – Erőteljes (25-30%-os) igénybevétel-növekedés szinte mindegyik szakmában mindkét módszer alapján – A 60 év felettiek körében kb %, a fiatalabbak körében 13-23% az igénybevételre tett hatás – Az igénybevétel a hasonló kistérségekben megfigyelhető arányra javult 14Egészségügyi tárgyú NSRK-fejlesztések értékelése

Rövid távú egészségügyi hatások A szakrendelések elérhetőségének javulása hatott-e pozitívan a krónikus betegek gondozásba vételére, illetve a gondozás során szükséges szakorvosi vizsgálatok elvégzésére? A beruházással érintett kistérségi járóbeteg-ellátási kapacitások hozzájárultak-e a táppénzen töltött idő csökkenéséhez? Módszertan: statisztikai elemzés Főbb megállapítások: – Táppénzes esetek és napok száma 4-6%-kal csökkent (TIOP ) – Cukorbetegek évenkénti szemészeti vizsgálata: 8%-os növekedés (vérzsírszint, Hb1Ac laborvizsgálatok esetében nem mutatható ki szignifikáns hatás) 15Egészségügyi tárgyú NSRK-fejlesztések értékelése

Gazdasági fenntarthatóság A beruházással érintett kistérségi járóbeteg-ellátó központok működése hosszú távon is fenntartható-e? Módszertan: esettanulmány, szakértői interjúk Főbb megállapítások: – A benyújtott fenntarthatósági számítások, üzleti tervek gyakorlatilag már a szerződéskötéskor elavultak voltak. – A közös kistérségi fenntartás lényegében nem valósult meg. – Opcionális szolgáltatások problémája – A fizikai infrastruktúra kihasználtsága a kis üzemméretből adódóan nem is lehet hatékony. – A finanszírozási rendszerből következik, hogy ezek az intézmények nem – vagy csak nagy nehézségek árán – tudnak pénzügyi egyensúlyba kerülni. – Méltányossági szempontok 16Egészségügyi tárgyú NSRK-fejlesztések értékelése

Gép-műszer kataszter fejlesztése: A kialakított informatikai rendszer Illeszkedő hardver- és szoftverkörnyezet a központi oldalon Az adatszolgáltatás megfelel a kor követelményeinek Automatikus betöltés + webes felület Kliensoldali interface készítését is kezdeményezték, 2 nagy informatikai rendszerszállító el is készítette Előzetes interjúk adatszolgáltatókkal és -felhasználókkal A jelentendő adattartalom bővült (kötelező + opcionális) Az adatszolgáltatói oldal információ-előállítási folyamata nem került modellezésre Problémák a nómenklatúrával és a törzsadatokkal 17Egészségügyi tárgyú NSRK-fejlesztések értékelése

Gép-műszer kataszter fejlesztése: Hatékonyság és eredményesség „Szabályszerű” jelentés növeli az adminisztratív terheket Csak kevés szolgáltató igyekszik „jól” jelenteni Jogszabályi kényszerítő erő nincsen, ellenérdekeltség van Az adatmigráció megvalósult a régi és új rendszer között Validálás csak mintavételes módszerrel történt Összességében a megfelelően jelentő intézmények aránya nem növekedett (kb. 10%) Az adatbázisnak kevés felhasználója van Javaslat: – intézményi folyamatok figyelembe vétele – működési engedélyezésbe való beépítés 18Egészségügyi tárgyú NSRK-fejlesztések értékelése

Életmódprogramok (2009): A pályázati eredmények áttekintése 19Egészségügyi tárgyú NSRK-fejlesztések értékelése Összesen kb. 250 ezer projektrésztvevő (EMIR-monitoring) Forrás: Online kérdőív Forrás: EMIR-jelentéskészítő (2013. jan. 10.)

Életmódprogramok célzása 20Egészségügyi tárgyú NSRK-fejlesztések értékelése

Életmódprogramok: A programok megfelelősége és hatása 21Egészségügyi tárgyú NSRK-fejlesztések értékelése Egyéni és közösségi életmódváltozásra való ösztönzés állt a középpontban Kapacitásfejlesztés, az egészséget támogató helyi környezet kialakítása kevéssé volt prioritás A projektek valódi szakmai tartalmát nehéz azonosítani és követni, és így a szükségleteknek való megfelelést értékelni A szakmai tartalom minőségbiztosítása kimaradt a pályázati folyamatból (kivéve az LHH-s pályázatokat) Nem LHH-s egészségtervek sokszor formálisak A szakmai módszertani intézmények ajánlásai, anyagi csak igen kis részben hasznosultak a projektekben Az „összeollózott” kommunikációs tartalmak a jellemzőek Hosszú távon fennmaradó hatás nem érhető el (szakértői vélemények alapján) Kis összegű pályázatok mellett komoly adminisztráció

Életmódprogramok: Hozzájárulás a helyi feltételek megteremtéséhez 22Egészségügyi tárgyú NSRK-fejlesztések értékelése Nem látható, hogy az egészségtervek hogyan kapcsolódnak a helyi szükségletekhez, igényekhez Nem váltak az egészségtervezés dokumentumává LHH-s kistérségek esetében volt szakmai támogatás Partnerek bevonása: leginkább a szociális szférából Projektek idejére szóló partnerségi megállapodások Az „egyszerű és olcsó” megoldásokat kevésbé preferálták a pályázók („most van pénz…”) Esélyegyenlőség horizontális célként „One size fits all” gyakorlata A tapasztalatok jelentős része beépült a es újabb kiírásokba

Köszönjük a figyelmet.