Programozási nyelvek

A Programozási nyelvek 1952-ben készült el Neumann János tervei alapján az EDVAC nevet viselő számítógép, amely az első Neumann-elvek alapján épített gép volt. Innen kezdődik a programozási nyelvek története. 4 generációt különböztetünk meg. A legfejletlenebb az első és úgy haladunk a 4. felé.

Az első generációs programozási nyelv Az első programozási nyelv a gépi kód volt Utasításait a számítógép képes volt közvetlenül, minden átalakítás nélkül végrehajtani, értelmezni. A nyelv erősen gépfüggő volt. A leggyorsabb programot eredményezi. Komoly előrelépést jelentett az Assembly nyelvek megjelenése.

Assembly nyelv Az egyes gépi kódú utasításokhoz egy-egy mneomnikus kódot rendeltek hozzá. A tárcímeket pedig a memória kezdetéhez viszonyított relatív címekkel számították. Újdonságnak számított, hogy az egyes memóriacímeket egy-egy szimbolikus névvel lehetett helyettesíteni. A fordítóprogramok „compiler” típusúak voltak

Második generációs programozási nyelvek Felmerült az igény, hogy a programokat minél gyorsabban írják meg a programozók. A 60-as évek elején jelentek meg az első magas szintű programozási nyelvek. Le kell fordítani , a forrásprogram sokkal áttekinthetőbb.

FORTRAN: Az első magas szintű programozási nyelv az IBM cég által kidolgozott FORTRAN volt. 1957-ben jelent meg, elsősorban a műszaki-tudományos számítások legősibb nyelve. Változatai: Fortran 66, 77 Ansi, II., IV., V., 90, 2000.

ALGOL 1955-ben fejlesztették ki, a matematikai, műszaki számítások célnyelveként. ALGOL 60 ALGOL 68. Mindkét változat támogatta a moduláris programozást és a dinamikus tárolóelhelyezést . Új lehetősége volt a rekurzív alprogramok írása. (– Pascal)

COBOL Az Amerikai Védelmi Minisztérium finanszírozásával 1959-ben létrejött a CODASYL lefektette az alapokat egy új adatfeldolgozás-orientált programozási nyelv kifejlesztéséhez. 1963-ban született meg . Adatfeldolgozást, az információs rendszerek kezelését segíti, támogatja.

BASIC A magyar származású Kemény János és munkatársa, Thomas Kurtz elhatározták, hogy kidolgoznak egy olyan programozási nyelvet, amelynek segítségével a programozás könnyen oktatható és tanulható. BASIC (Beginners All-Purpose Symbolic Instruction Code) 1963-ban jelent meg. A nyelv valójában a FORTRAN egyszerűsített változata volt.

Harmadik generációs programozási nyelvek Többféle problémacsoport megoldására alkalmas, univerzális. Procedurális programozási szemlélet az adatok struktúrájának hangsúlyozása A nyelveket három csoportra oszthatjuk: általános célú, magas szintű nyelvek objektum-orientált nyelvek specializált nyelvek Néhány : PL/1, APL, PASCAL, Modula-2, ADA, C.

PASCAL Struktúrál programozási elven alapszik. Niklaus Wirth professzor dolgozta ki Az ALGOL programozási nyelv alapján definiálta a PASCAL szabályait. Elsősorban az oktatásban, a műszaki-tudományos számítások területén és a komplex programrendszerek fejlesztése során alkalmaznak elterjedten.

Három és feledik generációs prog. nyelvek OOP Sokkal szabadabb Objektumok működtetik Az objektumok egymás műveleteit aktiválják, amelyeket interface-ek írnak le.

Negyedik generáció ún. Speciális nyelvek Speciális feladatkörre készül Pl. SQL Nagyon kevés nyelvi elem található benne.

Ötödi gen. :Mesterséges intelligencia nyelvek Az emberi gondolkozást próbálja rekonstruálni Még fejlesztés alatt

Másik csoportosítás 1. Imperatív (procedurális) nyelvek 2. Applikatív (funkcionális) nyelvek 3. Logikai nyelvek 4. OOP nyelvek

Imperatív nyelvek Értékadó utasítások megfelelő sorrendje Változó (bal oldalon) típus (jobb oldalon) Szelekció Ciklus (értékadó utasítást többször végrehajtani)

Applikatív Bemenő adat, kifejezés kiszámolása Nincs változó Nincs ciklus (helyette rekurzió) Nincs értékadó utasítás Csak függvény visszatérési értékének megadása létezik Természettudományos alkalmazások

Logikai nyelvek Egyetlen logikai kifejezés a program Beépített kiértékelő algoritmus segítségével határozza meg Szakértői rendszerek létrehozása terén

OOP nyelvek Egymásba ágyazott objektumok működése Az objektumok egymás műveleteit aktiválják, amelyeket inteface-ek írnak le.