A palicsi Olimpiai Játékok 1880-1914. XIV. Levéltári Nap Stevan Mačković, igazgató

melyeket olimpiának neveztek. Ha szóba kerül az olimpiák története, szinte kivétel nélkül mindenkinek De Coubertin báró neve jut eszébe, aki a régi athéni viadalokat újította fel 1896- ban. Kevesen tudják, hogy Észak-Bácska üdülőhelyén, Palicson ettől a dátumtól korábban is szerveztek sportversenyeket, melyeket olimpiának neveztek.

A palicsi versenyek elindítása a tehetős Vermes család, elsősorban Lajos  és  Nándor  nevéhez fűződik. Édesapjuk vidéki sportegyesületeket vezetett, így a két fiú is már gyermekkorában elsajátította a torna és testedzés alapjait. Az ilyen szellemiségű neveltetésnek köszönhetően a két fívér egész életét, és vagyona nagy részét is a sportra áldozta, de emellett kiemelkedő versenyzők is voltak.   Az olimpiai játékok felújítása előtt 16 évvel szervezte meg a sportversenyeket Palicson! Báró Vermes Lajos

Nagybudafalvi Vermes Lajos 1860-ban született Szabadkán Gyermekkora óta óta nagy érdeklődéssel és tisztelettel tanulmányozta az antik sportjátékokat. A testkultúrától megihletve, áhítattal csodálta a szinte határtalan emberi teljesítőképességet és az egészséges, fejlett emberi test szépségét. Tizenhat éves korában útra kelt, hogy megtekintse az ókori olimpiák tárgyi emlékeit. Miron diszkoszvetőjének szobráról „lecsente” a bűvös korong méreteit és a szabadkai vasgyárban elkészíttette annak mását, majd beiktatta a diszkoszvetést, ezt az ősi sportágat az általa szervezett versenyek programjába.

Nagy lendületet kaptak ugyanis a lelkes és tehetős fiatalember által szervezett versenyek,amelyek 1877-ben kezdődtek a városban. Majd Vermes 1880-ban meghirdeti és megszervezi az első palicsi tornaversenyt. A korabeli fővárosi – budapesti – versenyzők nagyon szívesen jártak a palicsi versenyekre, hiszen vonzotta őket a sok eredeti ötlet, a szép környezet, a kitűnő feltételek, a gazdag jutalmak, a szívélyes vendéglátás. Ezzel növekedett a versenyek jelentősége, és hamarosan a legjelentősebbek közé tornázták fel magukat Közép- Európában.

Jelentkezési ív

Az 1896. évi  I. Nyári Olimpiai Játékok,  9 sportot magába foglaló nemzetközi sportesemény volt, melyet 1896. április 6.  és  15. között rendeztek meg a görögországi Athénban. Ez volt az első a modern nyári olimpiák sorában.

Szabadka 1779. január 22-én kapta meg Mária Teréziától a szabad királyi városi rangot, amely előfeltétele volt e vidék rohamos gazdasági és kultúrális fejlődésének. A Palicsi-tó gyógyvizének köszönhetően itt is erdősítettek, vasút- és villamosvonal épült, családi házak és villák emelkedtek, szálloda épült, így a 19. század végére Palics turisztikai vonzereje mellett, kultúrális és művelődési központtá is vált. Ezen körülmények kedveztek a sport kialakulásának is.  

1880 és 1914 között Vermes Lajos kezdeményezésére rendszeresen szerveztek sportjátékokat Palicson, eleinte a klasszikus ókori számokban, majd a listát fokozatosan bővítették. Így sor került versenyekre gyaloglásban, kerékpározásban, birkózásban, vívásban, teniszezésben és más sportágakban. A versenyek “olimpiai” szellemben, több száz nemzetközi résztvevővel zajlottak, és Palicsi Olimpiai Játékok néven lettek ismertek. E rendezvényeken egész Európa legkiemelkedőbb versenyzői vettek részt, olyannyira, hogy a főbb budapesti és bécsi versenyek is a palicsihoz igazodtak, mert a legjobbak itt tartózkodtak.

1.)1880.08.26.   - a versenyen három sportágban küzdöttek a résztvevők – birkózás, távolugrás, súlylökés – majd a következő években mind több versenyszámmal bővült a program. 2) 1881.07.17.- már 7 versenyszámban mérték össze ügyességüket és erejüket a versenyzők: gyaloglás 7 kilométeres távon, ökölvívás, kardvívás, rövidtáv-futás, súlylökés, szertorna és úszás.

 A sportjátékok szervezése mellett megépíttette a a Lujza és az Anna villát, valamint a sportolók szálláshelyéül szolgáló reprezentatív Bagolyvárat.  Manapság tekintélyes hozzáértők állítják, hogy Palicson létesült az első olimpiai falu. mai kép

1884-ben egy elipszis alakú, 225 méteres pálya épült, körben lelátókkal, ez volt a Zárt Aréna, amely az első ilyen létesítmény volt a korabeli Magyarországon. A versenyszámok évről-évre gyarapodtak, így a klasszikus atlétikai versenyszámokon kívül volt például akadályúszás is. Az 500 méteres távon a versenyzőknek öt akadályt kellett leküzdeniük . Az akadály-vasparipa versenyen 15 kilométert kellett megtenni Palics és Szabadka között vasparipán, vagyis kerékpáron. A diszkoszvetést a Szabadkai Torna Egylet szervezte meg elsőként az országban, 1886-ban. A kerek lapot egy deszkáról kellett elhajítani, és nemcsak az számított, hogy milyen messzire repült, hanem az is, hogy milyen magasra. Igazi kuriózum volt azonban az 1889-ben bevezetett pentatlon, vagyis öttusa verseny, amelyet az antik görög megmérettetések mintájára szerveztek. A versenyzők félmeztelenül, sisakban, lándzsával, rövid karddal és pajzzsal léptek fel, az öt szám pedig gerelyhajítás, futás, diszkoszvetés, távolugrás és birkózás volt.  

Vermes Lajos hatalmas, egymillió forintos beruházásba vágott bele, ami még anyagi helyzetét is komolyan megingatta. A sport elkötelezettje új kerékpárpályát és sportszállót épített, amely 60 versenyzőnek biztosított díjtalan elszállásolást. A pálya mellé falelátót állíttatott. Magyarorszá-gon ez volt az első ilyen pálya, de Európában is csak a harmadik.

Nyáron távolugrásban, helyből távolugrásban, akadályúszásban versenyeztek, a legjelentősebb téli versenyszám a palicsi-tavi jégvitorlázás volt, a kardvívás és más, zárt téren zajló sportágakat pedig télen és nyáron is megrendezték.

A fényképészet és a testkultusz összefonódása ez utóbbi eszményítője, a sportfényképész Vermes Lajos munkáin.

Nagybudaflavi Vermes Lajos egyetemi tornatanár

Nagybudaflavi Vermes Lajos a nemzetközi verseny bajnoka

A nemes

A vívómester

Az ökölvívó

A test kultusza

Az edző

A kerékpáros

Az új masinákkal

A palicsi gyakorlótér

A sport szerbia népszrűsítése céljából 1900-ban a Szerb Országos bajnokságon is részt vett Belgrádban, ahol az egy és 25 kilométeres távot is megnyerte. Az érmeket maga Aleksandar Obrenović király adta át, akit annyira magával ragadott Vermes törekvése a sport szerbiai népszrűsítése terén, hogy udvari kardvívó-mesteri és tanítói rangot adományozott neki.

A sportnak köszönhetően Palicson a turizmus is felvirágzott. Külön vonatokat vezettek be ( kéjvonatok) melyek kizárólag a turistákat, kirándulókat, a palicsra látogatókat szállították. Szegedről naponta több ilyen járat is indult. A fürdőváros látogatóinak száma a század végére elérte az évi ötvenezret is. 1897-ben beindult a Szabadka és Palics közötti villamos-közlekedés.

Az I. világháború véget vetett Vermes álmainak Az I. világháború véget vetett Vermes álmainak. Ekkorra a tehetős nemes és birtokos szinte már koldusbotra jutott.

A család

1936. Vermes Lajos is futott Szabadkán az olimpiai fáklyával.

Vermes Lajos 1945-ben, 85 éves korában hunyt el.

http://www.youtube.com/watch?v=l0BWQklxXDc *2,37 min.

1982-ben újították fel az általa megálmodott Palicsi Sportjátékokat, 2000-ben megalakult a palicsi Olimpia Sportegyesület, amely többsíkú tevékenységet folytat a Palicsi Olimpia hagyományainak ápolása terén.

A Vermes Lajosnak állított emlékmű Palicson.