Árvizek gyakorisága, erőssége, okozott kár -

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Erdővagyon-gazdálkodás
Advertisements

A globális felmelegedés és az üvegházhatás
Avagy néhány szó Magyarország 3. legnagyobb folyójáról
A korrupció észlelése, elfogadása és gyakorlata Keller Tamás – Sik Endre Tárki Európai Társadalmi Jelentés, 2009.
mint természeti veszélyforrás a Dél-Dunántúlon
A FOLYÓ, AMI ÖSSZEKÖT …. Gergely Erzsébet.
Statisztikák. Foursquare • 2014 Januári adatok forrás: foursquare.com/about • Több mint 45 millió felhasználó • Több mint 5 milliárd check-in • Több mint.
Az éghajlatváltozás problémája egy fizikus szemszögéből Geresdi István egyetemi tanár Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar.
Árvizek „a víz az úr” 2008.október.31  A vízáradat időtől és helytől függően különböző megítélést kapott a civilizált népeknél. Csak a sivatagi népek.
Kecskés Gábor Berzence  Az idei esztendő legfontosabb eseménye a burgonyatermesztésben is a Nyugat Európát sújtó heves esőzések hatásaként.
Készítette: Góth Roland
1 „ Gazdasági kihívások 2009-ben ” Dr. Hegedűs Miklós Ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Dunagáz szakmai napok, Dobogókő Április 15.
Az Európai Unió létrejötte, bővítésének állomásai
Vizek a mélyben és a felszínen
A LÉGKÖR GLOBÁLIS PROBLÉMÁI
Árvizek gyakorisága, erőssége, okozott kár (általános összefoglaló)
Aszályok gyakorisága, erőssége, okozott kár - európai vonatkozások
Regionális éghajlati jövőkép a Kárpát-medence térségére a XXI
Készítette: Kertész Zsófia
A klímaváltozás hidrológiai vonatkozásai a Kárpát-medencében
A klímaváltozás hatása a mezőgazdaságra
Árvizek gyakorisága, erőssége, okozott kár - hazai vonatkozások
A klímaváltozás hatása a hegyvidéki éghajlatra: az Alpok
A változó éghajlattal összefüggő változások, problémák bemutatása
Klímaváltozás hatása a vegetációtüzekre
Az IPCC szervezete és az IPCC jelentések
Aszályok gyakorisága, erőssége, okozott kár – Magyarországon Istovics Krisztina
Az Európai Unió története
Intézményi fejlettség a Duna-stratégia makrorégióban
EU II..
A versenyképesség technikai-minőségi oldaláról a „Schumpeter-termékek” kereskedelmének tükrében The research leading to these results has received funding.
Katasztrófavédelem válaszai a globális klímaváltozás
felmelegedés vagy jégkorszak? hazai forgatókönyvek
„Családtámogatások, rugalmas munkavégzési formák és társadalmi kohézió” műhelykonferencia Budapest, november 24. Dr. Pulay Gyula, főigazgató, ÁSZ.
A Kiotói Jegyzőkönyv Énekes Nóra Kovács Tamás.
GLOBAL CORRUPTION BAROMETER 2010 Globális Korrupciós Barométer Közvéleménykutatás az emberek korrupcióval kapcsolatos tapasztalatairól December 9.
TELEPÜLÉSI VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS VÍZMINŐSÉGVÉDELEM (BMEEOVK AKM2)
Ausztria Valacsay András.
AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS VESZÉLYE ÉS A HAZAI KLÍMAPOLITIKA Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium február 27.
KÖZSZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSE, SZERVEZÉSE Általános Vállalkozási Főiskola III. évfolyam 2008/2009. tanév 3. Az Európai Unió politikái.
(CSAPADÉK) VÍZGAZDÁLKODÁSRA
Az EURÓPAI UNIÓ (EU ismeretek)
Az EU és a civil szervezetek kapcsolata Lukács András Levegő Munkacsoport „Civil szervezetek feladatai és lehetőségei az EU-tagság kapcsán” Budapest, 2005.
Lengyelország.
A GLOBALIIS FOLMELEGEDIIS
Mika János és Németh Ákos Országos Meteorológiai Szolgálat
Ausztria 8.A Pongrácz Emese.
A magyar tőkeexport bemutatása
Az aszályok gyakorisága, erőssége és az okozott kár
Árvizek gyakorisága, erőssége, okozott kár – európai vonatkozások
Árvizek gyakorisága, erőssége, okozott kár – európai vonatkozások
Az éghajlatváltozás hatása a mezőgazdaságra (Európa)
Árvizek gyakorisága, erőssége, okozott kár - európai vonatkozások
Az Európai Unió.
Európa regionális földrajza
Klímaváltozás társadalmi hatásai Bozó László BME, november 25. „Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu)” TÁMOP C-11/1/KONV
Klímaváltozás – alkalmazkodási stratégiák Bozó László
Változó éghajlat és a mezőgazdaság
KÉSZÍTETTE: BIACSI TAMÁS IPCC JELENTÉSEK ÉS 2014.
Tankötelezettségi korhatárok nemzetközi összehasonlításban
A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS KÉRDÉSEI ÉS VÁRHATÓ REGIONÁLIS HATÁSAI
Éghajlatváltozás és egészségügyi ellátás Antal Z. László MTA TK Szociológiai Intézet Magyar Kórházszövetség XXVII. Kongresszus, Debrecen, április.
Árvizek gyakorisága, erőssége, okozott kár (általános összefoglaló) Gábris Veronika, környezettan Bsc 2015 Gábris Veronika Y4EXCR.
Felmérés a versenyképességről a Textil/Ruházati-, és Bőriparban az új Tagállamokban valamint Bulgáriában és Romániában. TERMELÉS KISKERESKEDELMI ELADÁSOK.
A VÁLTOZÓ ÉGHAJLATTAL ÖSSZEFÜGGŐ VÁLTOZÁSOK, PROBLÉMÁK BEMUTATÁSA, KATASZTRÓFAVÉDELEM EURÓPA Blázsovics Péter Globális és regionális klímaváltozások Környezettudomány.
Globális klímaváltozás hatása Európában Készítette: Juhász Boglárka.
Készítette: Pacsmag Regina Környezettan BSc
Árvizek gyakorisága, erőssége, okozott kár - hazai vonatkozások -
Katasztrófák, a világ körül A KATASZTRÓFA TERMÉSZETI VAGY EMBERI OKOKBÓL BEKÖVETKEZŐ OLYAN ESEMÉNY, AMI ÉLŐLÉNYEK NAGY LÉTSZÁMÚ CSOPORTJÁNAK ÉLETKÖRÜLMÉNYEIT.
33. EURÓPA FELOSZTÁSA.
Előadás másolata:

Árvizek gyakorisága, erőssége, okozott kár - európai vonatkozások Ujj Emese ELTE TTK Földrajz BSc 2013. november 28.

Általános tudnivalók Árvíz fogalma: egy folyóvíz vízszintjének olyan mértékű emelkedése, amikor az a medréből kilép. Fontos megkülönböztetni az áradástól, amikor a vízszint ugyan megemelkedik, de a mederből nem lép ki a víz. Árvizek típusai Európában: folyami árvizek parti áradások városi árvizek hirtelen árhullám Az árvizekhez hozzájáruló tényezők: meteorológiai tényező (hőmérséklet, havazás, hóolvadás, stb.) hidrológiai tényező (talajvíz szintje, domborzat, stb.) + emberi tényező (urbanizáció, erdőirtás, csatornahálózat hatékonysága stb.) ezek kombiná-ciója

Árvizek trendek Európában „Az árvizek az egyik legsúlyosabbak a klímával összefüggő természeti katasztrófák között.” (Yukiko Hirabayashi ) Az árvizek gyakorisága, helyszíne és intenzitása változik a csapadék évszakonkénti és területi változásai, egyéb időjárási tényezők miatt. A hosszútávon jelentkező éghajlati változások erősíteni fogják a hidraulikus ciklust, mely jelentősebb és gyakoribb áradásokat eredményez. Az esőzések intenzitásának erősödése a klímaváltozás eredménye  átlagmennyiség nem feltétlenül változik Fontos tényező emellett  hol és hogyan élünk (milyen mértékben) „Az árvizek alakulása sok mindenen múlik, például a mezőgazdaságon, az erdőirtáson vagy az urbanizáción, és ezért ugyanakkora csapadék mellett lehet, hogy nagyobb lesz az áradás.” (Hervé Douville) Az árvizek gyakoriságának és intenzitásának jövőbeni alakulása erősen összefügg a csapadékeloszlás és a folyók vízhozamának változásaival, és így az egyéb, hosszú távon jelentkező éghajlati változásokkal is.

Árvízi trendek Európában Az erősen csapadékos időszakok gyakorisága növekszik  folyók vízgyűjtő medencéiben megnő az árvizek kockázata Emelkedő hőmérséklet következtében  téli csapadék egyre gyakrabban eső formájában hullik le  azonnali lefolyás  megnövekedett árvízkockázat Hőmérséklet- és csapadékmennyiség-változások felerősítik a folyók éves vízhozamának változásait Forrás: Európai Környezetvédelmi Ügynökség

Árvízi trendek Európában A tényezőket együttesen figyelembe véve, növekedni fog: A folyami árvizek kockázata számos nyugat-európai és közép-kelet-európai országban. (kivételek!) A városi árvizek száma különösen Nyugat- és Észak-Európában. A parti áradások kockázata a városokban, az észak-nyugat-európai, észak-olaszországi és román területeken a tengerszint emelkedése miatt. A regisztrált árvizek száma Európában, 1973-2002 Forrás:http://www.em-dat.net/documents/Publication/FLOOD-EUR.pdf

A természeti katasztrófák megoszlása Európában Források: http://www.preventionweb.net/english/countries/statistics/index_region.php?rid=3 1998-2009  1000 ember halálát okozta, 3 000 000 ember életére volt hatással, a közvetlen gazdasági kár összege pedig 60 milliárd euró volt. Európában jelenleg, a természeti katasztrófákat figyelembe véve az árvíz szerepel az első helyen.

A folyók 100 éves periódusban előforduló legmagasabb vízszintje, 2071-2100 (1961-1990-es szintre vetített 100 év) Az 1 m-es folyóvízszint emelkedés esetén elöntött területek a városok területének százalékában Forrás http://www.eea.europa.eu/data-and-maps/figures/percentage-of-the-city-that/percentage-of-the-city-that/image_original

Árvízi trendek Európában Nagy népsűrűségű területek Urbanizáció Árterek beépítése Árvízvédelmi területek beépítése árvízi kockázat emelkedése Drezda példája Regisztrált árvízi események száma Európában 1975-2001 között Forrás: http://www.eea.europa.eu/publications/urban-adaptation-to-climate-change Forrás: http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop425/0038_foldrajz_MikaJanos-eghajlat-HU/ch01s07.html

Árvizek Közép-Európában (2002, augusztus) Több érintett ország: Csehország, Ausztria, Szlovákia, Németország, Románia, Magyarország, Horvátország Árvizek kialakulásának oka: az Alpok keleti részén kialakult heves, egy hétig tartó esőzések. Az áradások főként a Duna és az Elba vízgyűjtőire terjedtek ki. Több helyen a vízszint több mint 10 méterrel emelkedett meg. Az árvízzel kapcsolatos balesetben 12-en haltak meg Németországban és 9-en Csehországban. Az anyagi kár több milliárd euró volt. Források:http://www.seos-project.eu/modules/heritage-conservation/images/dresden_flood.jpg, http://img.radio.cz/pictures/r/povodne/mala_strana1.jpg http://ww3.hdnux.com/photos/10/31/57/2202574/5/628x471.jpg

Árvizek Közép-Európában (2002, augusztus) A helyi ökoszisztéma sérült. Az események hatásai hosszú ideig érezhetőek. A víz elmosta a talajt és a terményeket  mezőgazdasági területek károsodása. Talajvíz nagy mennyisége problémákat eredményezett Belvizek  szikesedés Megrongálódtak az utak, épületek  sokan nem tudták újjáépíteni házukat. Károk Prága és Drezda történelmi városnegyedében 2000 2002 augusztus (árvíz után) Műholdképek az Elbáról Forrás: http://www2.sci.u-szeged.hu/eghajlattan/pdf/10%20Az%20ember%20hatasa%20az%20eghajlatra.pdf

Árvizek Közép-Európában (2013, június) Érintett területek: Svájc, Németország, Ausztria, Magyarország, Szlovákia és Csehország Az árvízhelyzetet egy lassan mozgó ciklon okozta, melynek központja május 31-én Csehország felett volt. Innen a ciklon hátsó oldalán lévő É-i áramlás az Alpok térségébe szállította a magas nedvességtartalmú levegőt. A legnagyobb mennyiségű csapadék az Alpok É-i részén hullott le. Forrás: http://www.met.hu/ismeret-tar/erdekessegek_tanulmanyok/index.php?id=702 Csak Németországban összesen hatszázezer embert érintett az áradás, közülük százezernek el is kellett hagynia otthonát, a közvetlenül az árvíz által okozott kár pedig 8,1 milliárd euróra (mintegy 2400 milliárd forintra) rúgott.

További árvizek Európában a legutóbbi öt évben A kiváltó ok: a heves esőzések kialakulása 2008. Írország, Nagy-Britannia 2009. Ausztria, Csehország, Magyarország, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Törökország, Nagy-Britannia, Olaszország, Írország 2010. Magyarország, Lengyelország, Szlovénia, Franciaország, Albánia 2011. Írország, Olaszország, Franciaország, Nagy-Britannia 2012. Oroszország, Nagy-Britannia, Írország, Románia 2013. Németország, Csehország, Ausztria, Svájc, Szlovákia, Fehéroroszország, Lengyelország, Magyarország Az ezt megelőző években, főleg a 2000-es évek előtt, a mostaniakhoz hasonló árvizek sokkal ritkábban fordultak elő és jellemzően kevesebb (sok esetben egyetlen) országra koncentrálódtak.

Árvizek következményei Emberek egészségében (emésztőszervi megbetegedések és a gyulladásos bőrbetegségek számának megnövekedése, valamint a lelki problémák jelentkezése) kárt tesz Hirtelen árhullámok  halálesetek nagy számát eredményezi Infrastruktúrára és a tulajdonra negatív hatással van Településeket zár el Folyóvízi ökoszisztémára, talajvíz utánpótlásra, talaj termékenységére (pozitív, hosszabb ideig tartó: negatív) belvíz Hatalmas anyagi kár Forrás:http://news.bbcimg.co.uk/media/images/67969000/jpg/_67969568_281106%281%29.jpg http://i.telegraph.co.uk/multimedia/archive/02579/austriaFlood_2579752b.jpg

Árvizek következményei Forrás: http://floods.jrc.ec.europa.eu/flood-risk/flood-losses-monitoring.html Forrás: http://444.hu/2013/06/12/az-arvizkarok -csak-most-jonnek/ Forrás: https://www.allianz.com/v_1344449983000/media/press/photo/Allianz-RP-NL04-E-InfGrfk-A-E01.jpg

Árvizek következményei Forrás: http://www.eea.europa.eu/data-and-maps/figures/people-per-million-population-affected/map4.11_hh03_v2.eps/image_original

A klímaváltozás várható hatása a jövőbeni árvízkárokra Forrás: http://www.eea.europa.eu/data-and-maps/figures/expected-impact-of-climate-change/cci142_map2-3.eps/image_original

Összefoglalás A szélsőséges események a jövőben gyakoribbá válhatnak. A folytatódó felmelegedés miatt gyakoribb és erősebb árvizeket tapasztalhatunk az egyes nagy európai folyókon. Ezek milliárd eurós károkat okozhatnak az országoknak…

Forrásjegyzék http://energiainfo.hu/cikk/egyre_gyakoribbak_lesznek_az_arvizek.30001.html http://en.wikipedia.org/wiki/List_of_floods_in_Europe http://floods.jrc.ec.europa.eu/flood-risk/flood-losses-monitoring.html http://www.eea.europa.eu/publications/urban-adaptation-to-climate-change http://www.met.hu/ismeret-tar/erdekessegek_tanulmanyok/index.php?id=702 http://www.vati.hu/territorialagenda/HTML/2.8.htm http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop425/0038_foldrajz_MikaJanos-eghajlat-HU/ch01s07.html http://www2.sci.uszeged.hu/eghajlattan/pdf/10%20Az%20ember%20hatasa%20az%20eghajlatra.pdf www.eea.europa.eu/hu/publications/briefing_2005_1/download‎

Köszönöm a figyelmet!